Breszt-Litovszk-ban Szovjet-Oroszország fegyverszüneti szerződést köt a központi hatalmakkal (Németországgal és az Osztrák–Magyar...Tovább
Nemzeti Falanx Egyesület
Minél szélesebb rétegekben terjesztjük nemzeti múltunk, fajunk nemes hagyományait, minél több eszményt, tudást öntünk magyar népünk lelkületébe, minél ügyesebbé, kitartóbbá tesszük az egyéneket, annál erősebb lesz maga a nemzet.
Ez a »Nemzeti Phalanx« célja.”
Bevezető
A magyar cserkészmozgalom előzményeként tartják számon az 1907-től működő Nemzeti Falanx Egyesületet, mely csupán
Az elsősorban Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez köthető - mozgalomként is aposztrofált - egyesületi tevékenység támogatottság híján gyorsan megszűnt, de a kitűzött célok miatt és az egyesületről illetve az általuk meghirdetett versenyekről szóló tudósítások alapján története megismerésre érdemes.Az egyesület neve egyrészt utalt nemzeti, magyar jellegére, másrészt katonai vonatkozására az ókor hadtörténetéből vett
szóval. Hivatalos pecsétjén az egyesület megnevezése és egy jobbra mutató nyíl látható. báró Nyári Albert
(keptar.oszk.hu)
Létrehozásához több személy is kapcsolható a források alapján: [popup title="báró Nyáry Albert" format="Default click" activate="click" close text="Nyáry Albert (1871–1933), festőművész, történész, régész, néprajzkutató. http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-87.html [a letöltés ideje: 2016. április 21.]"] földbirtokos és
. Az egyesületi taglistán az alapítás idején még négy név szerepelt: báró Kemény Árpád Alsó-Fehér vármegye főispánja, , gróf Teleki Árvéd, Kecskemét országgyűlési képviselője és gróf Almássy Imre Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja. (Lásd az 1. számú forrást!) Az egyesület alapítóinak többsége tehát a főúri családokból került ki, akik a közéletben is szerepet vállaltak.Az egyesület és a cserkészet közötti párhuzamot többen is felfedezni vélték: egyrészt mindkettő hangsúlyosan önkéntes alapon működött, másrészt a célkitűzések is sok hasonlóságot mutattak. Mátrai Guido bencés szerzetes gimnáziumi tanár és plébános 1914-ben a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Pápai Katolikus Főgimnáziumának Értesítőjében megjelent írásában az egyesület tragikus sorsát taglalta. Megjegyezte, hogy
Az egyesület működésének alapvető célja a következő volt: „A nép szellemi és testi művelésének előmozdítása, népies ismeretterjesztő előadások, dal, torna és czéllövő versenyek tartása, díjak és kitüntetések alapítása, végül a versenyek állandó és intézményszerű megtartására czéllövőházak és országszerte hordozható népjátékszin emelése."
A Falanx létrehozásában nagyon fontos a kettős szándék hangsúlyozása, nem pusztán a testi kiképzésen volt a hangsúly, hanem a szellemi elfoglaltságon is. A résztvevőket elsősorban a vidéki ifjúságból, a 12 éves fiúk közül toborozták. Nagyrészt földműves gyerekek voltak, ahogy ez az első monori népversenyen részt vettek alapján állapítható meg. (Lásd a 2. számú forrást!)
A gyakorlatban a szervezés a következőképpen alakult. Falvanként jelöltek ki egy lehetőleg katonaviselt egyént, aki lehetett a tanító, a jegyző, a tűzoltóparancsnok, vagy aki magára vállalta ezt a nemes feladatot. Vasárnap délutánonként másfél-két órát foglalkoztak a csatlakozó ifjakkal, szabad gyakorlatokat végeztek, versenyfutást, távol-és magasugrást, illetve kötélhúzást. A nehezebb gyakorlatokat, rendszeres csapatos menetelést, felvonulást csak fokozatosan kívánták bevezetni. Később lövő iskolákba járást is terveztek, illetve fontosnak tartották a néptorna- és céllövészeti versenyek szervezését.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye életében említésre méltó szerepet játszott az egyesület, amelynek vezetősége 1907 nyarán kérelemmel fordult Fazekas Ágoston alispánhoz, hogy támogassa az eredetileg Budapestre tervezett Szent István napi tornaversenyt. Végül - valószínűsíthetően kellő támogatás hiányában - Monoron tartották meg első nyilvános szereplésüket. Itt alakult meg az első fiókegyesület is, így a település neve összeforrott a mozgalommal. (Lásd a 3. számú forrást!)
Az első monori népversenyen a következő versenyszámokról tudósított a
: síkfutás, magas ugrás, súlydobás, távolugrás, kötélhúzás. A rendezvényen elsősorban monori és alberti fiatalok vettek részt. Vezetőik tanítók és a jegyző, illetve a segédjegyző volt. Nagy közönség fogadta a precízen végrehajtott katonai rendgyakorlatokat és a versenyt. A látványos monori szemléről képes újságcikkek számoltak be. Vasárnapi Ujság 1908. 27.sz (55.évf.)
(epa.oszk.hu)
Az egyesület másik fontos törekvése a látványos bemutatók szervezésére irányult. A tervek szerint a nemzeti történelem fontos és érdekes eseményeit kívánták megjeleníteni, és hordozható, erős vászonszerkezetű játékszín segítségével az érdeklődök számára előadni. 4-5 ezer nézőt kívántak egy-egy előadásra elérni. Az 1906-os tervezési folyamatnál a Békésmegyei közlöny ezt egy fontos lépésként értékelte:
A történelem jeles szereplői mellett az irodalom kiemelkedő alakjairól is meg kívántak emlékezni, illetve hazánk tájait is bemutatni szándékoztak az előadások alkalmával.Az egyesület gyors megszűnésében szerepet játszhatott, hogy a minisztérium az egyesület létrejöttével párhuzamosan támogatta a már korábban is működő Iskolai Zászlóaljak elnevezésű intézmény elterjedését. A Falanx részéről hiába hangsúlyozták az eszmei kapocs meglétét és azt, hogy a két mozgalom nem egymás konkurense, inkább kiegészítője.
Amikor 1908 év elején a Békés megyei közgyűlésen a Nemzeti Falanx megyei szervezéséről értekeztek, Áchim L. András „Hát ez micsoda csudabogár?" - kérdéssel érdeklődött az egyesületről. A főjegyző magyarázata után pedig csak annyit fűzött hozzá, hogy „ily nemzeti humbuggal ne rabolják a tisztviselők idejét." A neves agrárszocialista politikus vélekedése valóra vált. Az egyesület rövid története a kellő támogatottság nélküli jó szándék hiábavalóságát, a kivitelezéshez szükséges erő hiányát példázza.
A mellékelt források Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjának közigazgatási iratai között találhatók a Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltárában.
Jelzet: MNL PML IV. 408 b. 19918/1907
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 05.
Az Egyesült Államokban véget ér az alkoholtilalom.Tovább
A szovjet ellentámadás megindulásának napja Moszkvai csata, a német hadsereg első veresége a II. Világháborúban.Tovább
Londonban a sajátos időjárási viszonyok és a levegő szennyezettsége miatt létrejövő szmog körülbelül 12000 ember halálát okozza.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.
Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.
Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.
Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő