III. Viktor Emánuel olasz király leváltja Mussolinit. Az új olasz miniszterelnök, Badoglio feloszlatja a fasiszta pártot, fegyverszüneti...Tovább
Gróf Széchenyi Ödön, a magyar mágnás és a török főúr
„Szemeink előtt elvonul eredményes munkásságának képe s megremeg a szívünk, ha arra gondolunk, hogy nincs többé. [...] Minden tűzoltót, aki egyszer vele találkozott, örökre magához bilincselt Szinte elfeledtük, hogy a nagynevű magyar mágnás a török főúr, a hatalmas táborszernagy van velünk. [...] és az itt maradt generáció nem tehet mást, mint folytatja az építő munkát ott, ahol ő abbahagyta, abban az irányban, amint ő megkezdte és azzal a czélzattal, amivel ő akarta: naggyá tenni a tűzoltói munkával is édes hazánkat, Magyarországot."
Buda szabad királyi főváros tanácsának vállalkozási szerződése Széchenyi Ödönnel
Buda, 1868. január 18.
BUDA SZABAD KIR.
FŐVÁROS TANÁCSA
Másolat
Feltételi pontozat. I. az engedély 40 évre adatik azon naptól számítva, melyen a sikló a közhasználatnak átadatik.
II. A vállalkozó köteles az ezennel megadott jogért évenként előlegesen 10 db aranyat természetben a városi házipénztárba díj gyanánt befizetni.
III. A vállalkozó köteles a siklót a bemutatott terv szerint építeni. Magától értetődvén, hogy mind a sikló, mind az ehhez szükségelt épületek felállításához a hatósági építési engedély lesz kinyerendő.
IV. Vállalkozó köteles a földmunkálatai által támadó földtöbbletet a Lánczhíd közelében a mérnöki hivatal által kitűzött helyen és irányban a Duna-parton saját költségén lerakni.
V. Vállalkozó köteles a kinyerendő végleges engedélytől számítandó egy év alatt a siklót a közforgalomnak átadni, különben az engedély elvész.
VI. Miután 40 év leforgásával az egész vállalat Buda sz. kir. főváros tulajdonába megy által, köteles vállalkozó ez időpont beálltával a siklót minden menet felszerelvényeivel és üzleti épületeivel, valamint gépeivel tehermentesen és minden kártalanítási igény nélkül üzletképes állapotban a város birtokába átbocsájtani. Ezen jog biztosítása czéljából egyrészt joga van a városnak a vállalathoz tartozó minden eszközöket és tárgyakat a 40 évet megelőző öt évben évenként leltározni, másrészt pedig mind a siklóhoz, mind az üzleti épületekhez szükségelt telkek, valamint az arra emelendő pálya vagy egyéb az üzlethez tartozó építményekhez, a városnak 40 év múlva esedékes joga betábláztatik oly hozzá[a]dással, hogy ezen telkek a városi hatóság beleegyezése nélkül megterhelendők vagy kicserélendők nem lesznek.
VII. Ha a vállalat a 40 év leforgása előtt bármi oknál fogva megszűnnék, előjoga van a városnak azt becsáron átvenni, mely becsárból az üzlet kezdetétől lefolyt évek számával egyenes arányban álló 40-ed résznek le lesznek számítandók. - Ha pedig a városi közönség ezt nem akarná, jogában áll a vállalat létesülte által változott telkeket, előbbeni állapotukba visszahelyezni, minek költségei maguk a telkek és az arra emelt építmények értékéből fognak fedeztetni.
VIII. Azon kívül jogában áll a városnak a vállalatot vállalkozótól vagy annak jogutódjaitól bármikor megváltani, köteles levén, ha ez eset az első 20. engedélyi év alatt adná magát elő, az eredeti felállítási tőkét kétszeresen, ha pedig a másik 20. évben történik, az eredeti felállítási tőkét és ugyanezen összeget azonban a másik 20. év kezdetétől számítandó évek után évenként 5% levonásával, kifizetni.
IX. Vállalkozó köteles magát minden, a rend és biztonságra czélzó hatósági intézkedéseknek alávetni. Különösen fenntartatik a jóváhagyásnak a menetrend és vitelbeni szabályzat. A vitelbérre előre is megjegyeztetik: hogy azon esetben, ha a megállapítandó vitelbérek folytán a befolyandó jövedelemből a kezelési költség az amortisationalis összeg és a 6% kamaton kívül, még az egész befektetett tőkére nézve több mint 15% nyeremény többlet éretnék el, vállalkozó köteles a vitelbéreket aránylag leszállítani.
X. Mindenek előtte a sikló az általános használatnak átadatnék, hatósági felügyelet alatt nyilvános próba lesz eszközlendő, melynél az illető kocsik a lehetőnél kétszeres súllyal terheltetvén, a tökéletes biztonság lesz kiderítendő.
XI. A vállalat, mind az országfejedelmi adó, mind a községi pótadóra nézve a fennálló vagy felállandó rendszabályoknak leend alávetve.
XII. Ha a fenn kitett engedélyi idő alatt újabb siklók terveztetnének, vállalkozó úrnak előjog engedtetik: hogy azt ugyanazon feltételek alatt, önmaga építheti, de köteles ez iránt legfeljebb 3 hónap alatt nyilatkozni. Megjegyeztetvén: hogy az általa felállítandó siklótól fel és lefelé 50 ölnyi távolságra siklónak felállítása egyáltalán nem fog engedtetni.
XIII. Ha vállalkozó jelen vállalatot egy részvény társaságra ruházná át, akkor e társaság ugyanazon jogokban részesül, de ugyanazon kötelességeket is átvállalja, hozzá tevén: hogy ily társulat igazgatósági és székhelye mindenkor Buda.
Kelt Budán, 1868. január 18-án. A feltételi pontozatokat elfogadom Gf. Széchenyi Ödön mr. Dr. Ország Sándor mr. tanácsosnak, mint a kir. bizottmány elnöke.
Dr. Ország Sándor
tanácsnok
Jelzet: MNL OL K 148-1868-10610-(1780/eln.-1868) - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Polgári kori kormányhatósági levéltárak. Belügyminisztériumi levéltár. Belügyminisztérium. Elnöki iratok. - Eredeti, kézzel írt, aláírással ellátott másolat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 13.
1943
1963
Átadták az első új építésű úttörőházat a ferencvárosi Hámán Kató úton (ma Haller utca). Mint kultúrház ma is működik.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő