Gróf Széchenyi Ödön, a magyar mágnás és a török főúr

„Szemeink előtt elvonul eredményes munkásságának képe s megremeg a szívünk, ha arra gondolunk, hogy nincs többé. [...] Minden tűzoltót, aki egyszer vele találkozott, örökre magához bilincselt Szinte elfeledtük, hogy a nagynevű magyar mágnás a török főúr, a hatalmas táborszernagy van velünk. [...] és az itt maradt generáció nem tehet mást, mint folytatja az építő munkát ott, ahol ő abbahagyta, abban az irányban, amint ő megkezdte és azzal a czélzattal, amivel ő akarta: naggyá tenni a tűzoltói munkával is édes hazánkat, Magyarországot."

4.

a.

Buda szabad királyi város közönségének levele Wenckheim Béla belügyminiszternek a sikló felállítása érdekében

Buda, 1868. január 24.

767. sz

[1]868

 

Nagyméltóságú m. kir. Belügyminiszter Úr!

 

Gróf Széchenyi Ödön e város közönségéhez engedélyért folyamodott, a várrali közlekedés és forgalom kö[n]nyítése szempontjából siklót felállíthatni.

A város közlekedésére nézve e vállalat mindenesetre csak kedvezőnek tartathatván, mi vele az ./. alatt idezárt pontozatokat állapítottuk meg 's neki magunk részéről a 2/. alatt másolatban idezárt tanácsi határozattal a kívánt engedélyt meg is adtuk, de egyúttal utasítottunk: miszerint magának a tervezett siklóhoz szükségelt telek átengedését az illető katonai hatóságtól eszközölje ki.

E határozatunk folytán nevezett vállalkozó úr alkalmasint Excellentiád kegyes pártfogását fogja kikérni 's mi a magunk részéről, tekintetbe véve a közönségnek nyújtandó kényelmet és könnyítést a várba, mint a magas Minisztériumok székhelyéhez jutásában, e kérelmét előre és kegyes figyelmébe ajánlani és esedezni bátorkodunk: miszerint a magas közlekedési Minisztériummal egyetemben, előbb az illető vállalathoz szükségelt teleknek a helyszínén egy katonai és polgári hatóságok küldötteiből álló vegyes bizottmány által, leendő megvizsgáltatását kieszközölni, ahhoz minket is meghívni és ha e bizottmány jelentéséből kiderülne: hogy a vállalat ellen fontos akadályok fel nem merülnek, hatalmas befolyásával szinte odahatni méltóztassék: miszerint a katonai hatóságnak netalán a várerődítési szempontok veszélyeztetésében gyökeredző aggályai szétoszlassanak és a szóban álló vállalat létesítése megengedtessék.

Kik egyébiránt maradunk

Excellentiádnak

Budán 1868. január 24-én

alázatos szolgái

Buda Sz[é]k[es]főváros

Közönsége

 

Jelzet: MNL OL K 148-1868-10610-(764-1868) - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Polgári kori kormányhatósági levéltárak. Belügyminisztériumi levéltár. Belügyminisztérium. Elnöki iratok. - Eredeti, kézzel írt felterjesztés.

b.

Széchenyi Ödön beadványa Wenckheim Béla belügyminiszternek az építendő siklóhoz kiválasztott telek megvizsgálásáért

Pest, 1868. február 4.

 
234

 

 

Nagyméltóságú Miniszter Úr!

Én még múlt év november havában sz. kir: Buda városa Tanácsához a vár oldalában felállítható Sikló engedélyezéséért folyamodtam és f. é. január 24-én 767/[1]868 sz. alatti Határozat szerint ezen Siklónak - a bemutatott Tervek szerinti felállíthatása meg is adatott, és erre nézve a szükséges pontozatok már meg is állapíttattak. - Miután azonban ezen határozatban arra is utasítattam, hogy a tervezett Siklóhoz szükségelt telkek átengedése iránt az illető katonai hatóságokhoz forduljak, és ezzel magamat érintkezésbe tegyem:

Teljes tisztelettel bátorkodom a Magas Kir. Belügyminisztériumot az iránt felkérni; miszerint a Magas Kir. Közlekedési Minisztériummal, valamint a Buda városi Tanács által kiküldött tagjaival egyetemben a Vállalathoz szükségelt telkeknek a helyszínén egy katonai és polgári hatóságok küldötteiből álló vegyes Bizottmány által leendő megvizsgálását és meghatározását kieszközölni, egy napot az összejövetelre kitűzni, és engemet is erről kegyesen értesíteni.

Maradok

 

Pesten 1868. Február 4-én

 

A Nagyméltóságú Miniszter Úrnak

 

alázatos szolgája

Gróf Széchenyi Ödön

 

Jelzet: MNL OL K 148-1868-10610-(1780/eln.-1868) - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Polgári kori kormányhatósági levéltárak. Belügyminisztériumi levéltár. Belügyminisztérium. Elnöki iratok. - Eredeti, kézzel írt, aláírással ellátott felterjesztés.

 

 

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő