Debrecenben megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány. A miniszterelnök dálnoki Miklós Béla lesz.Tovább
Gróf Széchenyi Ödön, a magyar mágnás és a török főúr
„Szemeink előtt elvonul eredményes munkásságának képe s megremeg a szívünk, ha arra gondolunk, hogy nincs többé. [...] Minden tűzoltót, aki egyszer vele találkozott, örökre magához bilincselt Szinte elfeledtük, hogy a nagynevű magyar mágnás a török főúr, a hatalmas táborszernagy van velünk. [...] és az itt maradt generáció nem tehet mást, mint folytatja az építő munkát ott, ahol ő abbahagyta, abban az irányban, amint ő megkezdte és azzal a czélzattal, amivel ő akarta: naggyá tenni a tűzoltói munkával is édes hazánkat, Magyarországot."
A m. kir. közmunka és közlekedési minisztérium levele az építendő siklóról Wenckheim Béla belügyminiszternek
Buda, 1868. február 25.
| |
MAGYAR KIR. KÖZMUNKA ÉS
KÖZLEKEDÉSI MINISTERIUM
1780. sz.
Nagyméltóságú báró, Miniszter Úr!
A budai vár oldalában felállítandó sikló tervezete műszakilag átvizsgáltatván, van szerencsém azt vonatkozólag folyó évi február 7-én 303 eln. sz. a. kelt becses átiratára a közleményekkel együtt azon megjegyzés mellett tisztelettel áttenni, hogy a sikló szerkezete ellen műszaki szempontból ellenvetés nincsen ugyan, azonban a biztonság érdekében alkalmazott ruganyban tartott fogó készletre nézve megjegyzendő, hogy nagyobb biztonság tekintetéből kívánatos volna minden kocsinak két ily fogó párral való ellátása.
A kocsik tervezett szerkezete, továbbá a biztonság tekintetéből nem nyújt elegendő megnyugvást. Mert a rajz szerint a kocsi súlypontja majdnem azon tengely felett fekszik, mely Pest felé esik. Emiatt a kocsi azon ütés következtén, mely a húzó kötélnek elszakadása esetében a fogó készlet által okoztatnék, tökéletesen fölbukhatnék a siklón, nagy sebességgel lecsúsznék és bizonyosan összezúzatnék. Szükséges lesz ennél fogva az említett tengelyt a kocsinak Pest felé eső szélihez közelebb helyeztetni, mint az a rajzban terveztetik, vagy mi legjobb volna, e tengelyt a kocsinak nevezett szélire alkalmaztatni.
Különben, van szerencsém Nagyméltóságodat tisztelettel fölkérni, hogy a kiküldendő vegyes bizottmány tárgyalásának napját tudatni szíveskedjék a végből, hogy ezen minisztérium részéről is a műszaki érdeket képviselő közeget küldhessek ki.
Midőn végül még a szóban levő vállalatot, mint olyat, mely a közönség érdekeit a budai várrali könnyű és olcsó közlekedés tekintetéből jelentékenyen előmozdítja, Nagyméltóságodnak a legmelegebben ajánlanám, még különösen. [!] Az iránt van szerencsém Nagyméltóságodat megkeresni, hogy a vállalkozókat a részletes terveknek a munka megkezdése előtti bemutatására felszólítani, és hogy a vállalat nemsokára remélhető létesítésekor a megnyitás előtt eszközlendő bizottmányi vizsgálat megtartásának idejéről eleve értesítést adni szíveskedjék.
Fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszteletem nyilvánítását
Budán [1]868 évi február hó 25-e
A miniszter távollétében
Hollán [?]
Nagyméltóságú báró Wenckheim Béla úrnak
magyar kir. belügyminiszternek
Jelzet: MNL OL K 148-1868-10610-(1780/eln.-1868) - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Polgári kori kormányhatósági levéltárak. Belügyminisztériumi levéltár. Belügyminisztérium. Elnöki iratok. - Eredeti, kézzel írt, aláírással ellátott átirat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 22.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/5-6.
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.
Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.
Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.
Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.
Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.
Budapest, 2024. december 18.
Miklós Dániel
főszerkesztő