Lezuhan a Ferdinand von Zeppelin által tervezett léghajó.Tovább
Internálások, internálótáborok
„A toloncház ez idő szerinti létszáma 326 nő és 7 kiskorú gyermek. Ezek közül kórházban 29, fogházban 8, tárgyaláson 12 és szabadságon 1 internált van. Politikai okokból 16 van beutalva. Ebből kommunista 4, szoc. dem. 4 és külföldi 8. Közbiztonsági okokból internált 302. Nemzetiségi és faji megosztás szerint 268 magyar, 9 ruszin, 2 orosz, 3 szlovák, 7 szerb, 7 román, 1 olasz és 29 zsidó."
2. Petrányi György rendőrfőkapitány-helyettes jelentése a nagykanizsai I. számú kisegítő toloncházban tapasztaltakról
1943. december 6.
M. kir. Rendőrség szombathelyi felügyeletei körzetének szemlélője.
8/1-1943. szeml. szám Tárgy: A nagykanizsai I. sz. kisegítő
toloncháznál 1943. szeptember 2-án
tartott szemléről jelentés
Nagyméltóságú
M. Kir. BELÜGYMINISZTER Úr!
Tisztelettel jelentem, hogy a nagykanizsai I. sz. kisegítő toloncházban f. évi szeptember 2-án szemlén megjelentem. A szemlén szerzett tapasztalataimról jelentésemet a következőkben van szerencsém előterjeszteni:
A toloncház ez idő szerinti létszáma 326 nő és 7 kiskorú gyermek. Ezek közül kórházban 29, fogházban 8, tárgyaláson 12 és szabadságon 1 internált van. Politikai okokból 16 van beutalva. Ebből kommunista 4, szoc. dem. 4 és külföldi 8. Közbiztonsági okokból internált 302. Nemzetiségi és faji megosztás szerint 268 magyar, 9 ruszin, 2 orosz, 3 szlovák, 7 szerb, 7 román, 1 olasz és 29 zsidó.
Megállapítottam, hogy valamennyi internáltnak az elhelyezése teljesen kifogástalan. Mindegyiknek rendes ágyfelszerelése és pedig szalmazsák, szalmapárna, 2 lepedő és 2 takarója van. Az ágyfelszerelések teljesen kifogástalanok. A szobák elég rendesen és tisztán vannak tartva. Élelmezésük igen jól van elkészítve és elég bőséges. Reggel rántott leves, délben leves és főzelék, vacsorára pedig levest kapnak. A kenyéradag naponként 35 dkg, a nehéz testi munkásoké 50 dkg. Hetente egyszer az ebédhez húst is adnak - személyenként 20 dkg-ot ‑, amelyet vasárnap osztanak ki.
Az internáltak közül, akik alkalmasnak bizonyulnak, részben sommás munkára vidékre, részben pedig bent a városban mezei és házi munkára járnak. A sommás munkás 160 kg szemes gabonát és havi 24 pengő készpénzt keres. Ebből a 24 pengőt az internált kapja, míg a szemes gabona az államkincstár tulajdonába megy át. A sommás gabona keresmények hova fordítására nézve eddig még intézkedés nem történt. A városi gazdasági és házi munkára kiadott internáltaknak a Zala vármegye törvényhatósága által megállapított fizetése ez idő szerint 2.60 P napszámbér és ezenfelül az étkezés. A 2.60 pengőnek 50%-a az internálté, 50%-a pedig a kincstáré. Ezen összegekből térül meg az internáló táborban dolgozók napi 50 fillér munka jutaléka.
Egészségi állapotuk az internáló tábor orvosának állandó felügyelete és ellenőrzése alatt áll. A könnyű betegeket a többiektől elkülönítve a gyengélkedő szobában helyezik el. Apróbb sebészi esetek elintézésére megfelelő orvosi felszerelés is rendelkezésre áll.
Tisztántartásukra is megfelelő gondot fordítanak. Hetenként egyszer minden internáltnak fürdenie kell.
A főzéshez szükséges élelmiszerek egy részét ma még vásárolják, de a gazdasági év befejeztével az élelmezés teljes egészében a sommás munkabérek, illetve termények, valamint a részes kertgazdaság terményeiből fog kikerülni. A tábor vezetősége ugyanis a helybeli Ferencesrendi plébániától 4 hold földet részes művelésre vállalt. A munkát az internáltak teljesítik és a megkeresett részt a tábor konyhájára beszolgáltatják. Ezek is a munkabér fejében napi 50 fillér munka jutalomban részesülnek.
Az internáltak belső őrzését ez idő szerint 20 rendőr végzi, mert az internáltak nagy része mezőgazdasági munkára van kiadva.
Ezek felett a felügyeletet oda kiküldött rendőrőrszemélyzet látja el. A kiküldött őrszemélyzetet a munkaadó köteles élelmezéssel és szállással ellátni.
A tábor parancsnoka ez idő szerint is Márton Ferenc rendőrfelügyelő. Az irodai és gondnoki teendőket pedig Vas Imre látja el (hiv. segédtiszt) az irodában szükség szerint arra alkalmas internált segédmunkaerő igénybevétel.
A beutaltak szemlém alatt semminemű panaszt nem terjesztettek elő, s általában az volt az észleletem, hogy a tábor vezetősége a beutaltakkal emberségesen bánik, s azok ellátása minden tekintetben teljesen megfelelő. Egyedüli észleletem az, hogy a beutaltak közül, különösen a csavargás, munkakerülés és bűnözés miatt internáltak között igen soknak a ruhája teljesen lerongyolódott, annyira, hogy testüket alig takarja. A tábor parancsnokság és a kapitányság vezetője is több ízben tett erről jelentést, de érdemleges intézkedés még nem történt.
Szombathely, 1943. szeptember hó 6.-án.
Petrányi György
m. kir. rendőrfőkapitányhelyettes
Jelzet: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára K 150 3737. csomó. - Polgári kori kormányhatósági levéltárak, Belügyminisztériumi levéltár, Belügyminisztérium, Általános iratok
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 17.
1913
1918
Gróf Tisza István volt miniszterelnök a Parlamentben bejelenti: a háborút elvesztettük. Ugyanaznap Csehszlovákia bejelenti elszakadását az...Tovább
1956
Vita a Petőfi Körben a mezőgazdaság kérdéseiről Papp Gábornak az Új Hang szeptemberi számában megjelent, „Kertmagyarország” című cikke...Tovább
1965
Londonban és Washingtonban az első nagyszabású tüntetések zajlanak a vietnami háború (1964–1975) ellen.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő