Internálások, internálótáborok

„A toloncház ez idő szerinti létszáma 326 nő és 7 kiskorú gyermek. Ezek közül kórházban 29, fogházban 8, tárgyaláson 12 és szabadságon 1 internált van. Politikai okokból 16 van beutalva. Ebből kommunista 4, szoc. dem. 4 és külföldi 8. Közbiztonsági okokból internált 302. Nemzetiségi és faji megosztás szerint 268 magyar, 9 ruszin, 2 orosz, 3 szlovák, 7 szerb, 7 román, 1 olasz és 29 zsidó."

2. Petrányi György rendőrfőkapitány-helyettes jelentése a nagykanizsai I. számú kisegítő toloncházban tapasztaltakról

1943. december 6.

M. kir. Rendőrség szombathelyi felügyeletei körzetének szemlélője.

8/1-1943. szeml. szám                                                           Tárgy: A nagykanizsai I. sz. kisegítő

toloncháznál 1943. szeptember 2-án

tartott szemléről jelentés

Nagyméltóságú

M. Kir. BELÜGYMINISZTER Úr!

 

Tisztelettel jelentem, hogy a nagykanizsai I. sz. kisegítő toloncházban f. évi szeptember 2-án szemlén megjelentem. A szemlén szerzett tapasztalataimról jelentésemet a következőkben van szerencsém előterjeszteni:

A toloncház ez idő szerinti létszáma 326 nő és 7 kiskorú gyermek. Ezek közül kórházban 29, fogházban 8, tárgyaláson 12 és szabadságon 1 internált van. Politikai okokból 16 van beutalva. Ebből kommunista 4, szoc. dem. 4 és külföldi 8. Közbiztonsági okokból internált 302. Nemzetiségi és faji megosztás szerint 268 magyar, 9 ruszin, 2 orosz, 3 szlovák, 7 szerb, 7 román, 1 olasz és 29 zsidó.

Megállapítottam, hogy valamennyi internáltnak az elhelyezése teljesen kifogástalan. Mindegyiknek rendes ágyfelszerelése és pedig szalmazsák, szalmapárna, 2 lepedő és 2 takarója van. Az ágyfelszerelések teljesen kifogástalanok. A szobák elég rendesen és tisztán vannak tartva. Élelmezésük igen jól van elkészítve és elég bőséges. Reggel rántott leves, délben leves és főzelék, vacsorára pedig levest kapnak. A kenyéradag naponként 35 dkg, a nehéz testi munkásoké 50 dkg. Hetente egyszer az ebédhez húst is adnak - személyenként 20 dkg-ot ‑, amelyet vasárnap osztanak ki.

Az internáltak közül, akik alkalmasnak bizonyulnak, részben sommás munkára vidékre, részben pedig bent a városban mezei és házi munkára járnak. A sommás munkás 160 kg szemes gabonát és havi 24 pengő készpénzt keres. Ebből a 24 pengőt az internált kapja, míg a szemes gabona az államkincstár tulajdonába megy át. A sommás gabona keresmények hova fordítására nézve eddig még intézkedés nem történt. A városi gazdasági és házi munkára kiadott internáltaknak a Zala vármegye törvényhatósága által megállapított fizetése ez idő szerint 2.60 P napszámbér és ezenfelül az étkezés. A 2.60 pengőnek 50%-a az internálté, 50%-a pedig a kincstáré. Ezen összegekből térül meg az internáló táborban dolgozók napi 50 fillér munka jutaléka.

Egészségi állapotuk az internáló tábor orvosának állandó felügyelete és ellenőrzése alatt áll. A könnyű betegeket a többiektől elkülönítve a gyengélkedő szobában helyezik el. Apróbb sebészi esetek elintézésére megfelelő orvosi felszerelés is rendelkezésre áll.

Tisztántartásukra is megfelelő gondot fordítanak. Hetenként egyszer minden internáltnak fürdenie kell.

A főzéshez szükséges élelmiszerek egy részét ma még vásárolják, de a gazdasági év befejeztével az élelmezés teljes egészében a sommás munkabérek, illetve termények, valamint a részes kertgazdaság terményeiből fog kikerülni. A tábor vezetősége ugyanis a helybeli Ferencesrendi plébániától 4 hold földet részes művelésre vállalt. A munkát az internáltak teljesítik és a megkeresett részt a tábor konyhájára beszolgáltatják. Ezek is a munkabér fejében napi 50 fillér munka jutalomban részesülnek.

Az internáltak belső őrzését ez idő szerint 20 rendőr végzi, mert az internáltak nagy része mezőgazdasági munkára van kiadva.

Ezek felett a felügyeletet oda kiküldött rendőrőrszemélyzet látja el. A kiküldött őrszemélyzetet a munkaadó köteles élelmezéssel és szállással ellátni.

A tábor parancsnoka ez idő szerint is Márton Ferenc rendőrfelügyelő. Az irodai és gondnoki teendőket pedig Vas Imre látja el (hiv. segédtiszt) az irodában szükség szerint arra alkalmas internált segédmunkaerő igénybevétel.

A beutaltak szemlém alatt semminemű panaszt nem terjesztettek elő, s általában az volt az észleletem, hogy a tábor vezetősége a beutaltakkal emberségesen bánik, s azok ellátása minden tekintetben teljesen megfelelő. Egyedüli észleletem az, hogy a beutaltak közül, különösen a csavargás, munkakerülés és bűnözés miatt internáltak között igen soknak a ruhája teljesen lerongyolódott, annyira, hogy testüket alig takarja. A tábor parancsnokság és a kapitányság vezetője is több ízben tett erről jelentést, de érdemleges intézkedés még nem történt.

 

Szombathely, 1943. szeptember hó 6.-án.

Petrányi György

m. kir. rendőrfőkapitányhelyettes

Jelzet: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára K 150 3737. csomó. - Polgári kori kormányhatósági levéltárak, Belügyminisztériumi levéltár, Belügyminisztérium, Általános iratok

 

Ezen a napon történt március 31.

1909

A Titanic gőzhajót elkezdik építeni az írországi Belfastban.Tovább

1940

Horthy Miklós kormányzó fiát, Horthy Istvánt kinevezik a MÁV elnökévé.Tovább

1957

A MAFISZ megszüntette működését. Erről 29-én értesítették a megyéket.Tovább

1970

12 év Föld körüli keringés után a Csendes-óceánba csapódik az USA első műholdja, az Explorer–1Tovább

1987

A Szovjetunióban fellövik a Mir űrállomás csillagászati modulját, a Kvant–1-et.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.

Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.

Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.

Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.

Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. február 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő