Javaslat 1980-ból a Honfoglalás 1100. évfordulójának megünneplésére

„Legyen minden magyar nemzeti ügye”

„Szeretném Óvári Elvtársnak, mint az Agitációs és Propaganda Bizottság vezetőjének figyel-mét egy látszólag távolabb lévő, de nagy jelentőségű eseményre felhívni. A magyar állam alapításának 1100. évfordulója 1996-ban érkezik el. Ez olyan nemzeti esemény, amelyre mél-tán lehetünk büszkék és ez csak kevés népnek jutott osztályrészül. Ezt az államot 1049 éven keresztül is a magyar nép tartotta fenn, és az a körülmény, hogy 35 éve birtokba vette, magának építi, erkölcsi alapot ad, sőt kötelezettséget ró ránk, hogy ezt a magyar néphez, a szocializmus építéséhez méltón megünnepeljük.”

Az ünnep gyakorlati megvalósítása

Szira József is elismerte, hogy elképzelései elég távoliak, de talán ezt a nagy időtávot gyakorlati ötletei igazolják, hiszen olyan dolgokat vetett fel, amelyek megvalósításához nem elegendő pár esztendő.

Első és legfontosabb, hogy az 1100. évfordulót úgy ünnepeljük, hogy „a magyar gazdaság egészét világszínvonalra emeljük". Ez „anyagi alapot teremt nagy nemzeti alkotásaink létrehozásához. A fejlett szocializmus építése és az 1100. évforduló egybeesése jusson kifejezésre egyedi létesítményekben. E létesítmények megválasztása legyen nemzeti ügy, kiválasztásuk történjék meg közakarat szerint. (Szülessen meg például az új Nemzeti Színház.) Az ünnepség tárgyi eredményei ne korlátozódjanak csak a fővárosra, legyen meg a saját programja minden városnak és falunak." Sajnos az egyedi létesítmények ötletével adós maradt Szira József, de a Nemzeti Színház felvetése mutatja, hogy az épület körüli bonyodalmak mindig foglalkoztatták az 

 Ha 1996-ban nem is, de a Magyar Millennium idején 2000-ben megvalósult az a gondolat, hogy minden városnak és falunak legyen meg a saját programja.

Egyedi alkotások mellett Szira József konkrét, országos problémák megoldását javasolta 1996-ra: „oldjuk meg véglegesen a lakáskérdést, biztosítsuk természeti kincseink hasznosítását, valósítsunk meg hatékony környezetvédelmet." Kár, hogy ünnepségektől függetlenül, legyen ez 1100., vagy 1000. évforduló ezek a problémák jó része máig sem oldódott meg.

Új alkotásokat szorgalmazott a kultúra és a művészet terén is. Elképzelése szerint minden településen a magyarságot és a szocializmust jelképező szobor, vagy emlékmű lenne szükséges.

Egy ilyen nagy ívű, előremutató és termékeny gondolatsorból nem maradhatott ki a sport sem! Először újra a világ élvonalába kell felküzdeni magunkat, amely alapot ad arra, hogy Magyarország kérhesse, hogy az 1996. évi olimpiát mi rendezhessük meg. Az olimpia kérdése sokszor előkerült és Szira József fantáziáját is megmozgatta, mikor komolyan felvetette ezt a lehetőséget.

Szira József szerint elképzeléseinek természetesen a világon élő minden magyar ügyévé kellett volna válnia.

A megfogalmazott gondolatok közül egy talán a mának is alkalmas és előremutató: „Emeljük magasra a közéleti mércét, életvitelünk legyen mértéktartó, életcéljaink legyenek nemesek és magasztosak, szolgáljuk a közérdeket."

Szira József elképzelése szerint egy, az ügyet összefogó országos védnökségre volt szükség, és minden településen a Hazafias Népfront keretein belül szükséges lett volna helyi bizottság felállítása, amely vállalta volna a feladatok társadalmi gondozását.

Természetesen a nagy ívű gondolatok pénz nélkül mit sem érnek, ezért Szira József szerint szükséges mindenki anyagi áldozatvállalása, ezért szükséges számla nyitása „az 1100. évforduló méltó megünneplését célzó létesítmények anyagi fedezetéül felajánlott hozzájárulások összegyűjtésére.

Szira József nagyszabású, minden álmot magában foglaló és a realitást mellőző elképzelései nem jutottak túl az MSZMP KB titkárán, Óvári Miklóson, aki a javaslatot korainak tartotta, szerinte akkor még csak általános célokat lehetett megfogalmazni.

Szira József elképzelései elhaltak, a történelem pedig megakadályozta az MSZMP által szervezett 1100. évfordulós ünnepségeket, ugyanakkor korjelzőnek tekinthetjük, miként képzelte el a majdani ünnepségeket egy megbízható pénzügyi főtisztviselő.

Ezen a napon történt november 27.

1931

Bemutatják a Székely István rendezte Hyppolit, a lakájt, az egyik legsikeresebb magyar filmvígjátékot.Tovább

1945

Az ENSZ tagja lesz Norvégia.Tovább

1956

A magyar kormány bejelenti, hogy a tsz-ekből bárki szabadon kiléphet.Tovább

1962

Nyers Rezsőt az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkárává, Biszku Bélát a KB adminisztratív ügyekért felelős titkárává választják, és ezért...Tovább

1965

35 ezren tüntetnek Washingtonban a vietnami háború ellen.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/4

 

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.

Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.

A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.

Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. november 22.

Miklós Dániel
főszerkesztő