Javaslat 1980-ból a Honfoglalás 1100. évfordulójának megünneplésére

„Legyen minden magyar nemzeti ügye”

„Szeretném Óvári Elvtársnak, mint az Agitációs és Propaganda Bizottság vezetőjének figyel-mét egy látszólag távolabb lévő, de nagy jelentőségű eseményre felhívni. A magyar állam alapításának 1100. évfordulója 1996-ban érkezik el. Ez olyan nemzeti esemény, amelyre mél-tán lehetünk büszkék és ez csak kevés népnek jutott osztályrészül. Ezt az államot 1049 éven keresztül is a magyar nép tartotta fenn, és az a körülmény, hogy 35 éve birtokba vette, magának építi, erkölcsi alapot ad, sőt kötelezettséget ró ránk, hogy ezt a magyar néphez, a szocializmus építéséhez méltón megünnepeljük.”

Dr. Szira József javaslata a Honfoglalás 1100 éves megünneplésére 1980 tavaszán

1.
Dr. Szira József levele Apró Antalnak a Magyar Országgyűlés elnökének

Apró Antal Elvtársnak
a Magyar Országgyűlés elnöke

Budapest

Kedves Apró Elvtárs!

Szeretettel és melegséggel emlékezve vissza a magyar korona visszaadásakor mondott beszédére, a következő javaslattal fordulok Önhöz:

A magyar állam megalapításának 1100. évfordulója 1996-ban következik el. A sokat szenvedett és súlyos megpróbáltatásokat kiállt magyar nép végre, mint saját államának évfordulóját ünnepelheti. Mint ahogy a koronában sem az uralkodó osztály szimbólumát, hanem a magyar nemzet nagy vezetőinek bölcsességét és a nép állammegtartó erejének szimbólumát látjuk, úgy az 1100. évforduló is ezen eszmék jegyében ünnepelendő.

A magyar országgyűlésnek e nagy ügyben vezető szerepet kell vállalnia, és alkotmányos védnökévé kell lennie a nagy nemzeti évforduló méltó megörökítését célzó programoknak.

Kérem pártfogolja a mellékelt tervezetben felvetett javaslataimat és gondolataimat.

Budapest, 1980. március

Elvtársi üdvözlettel:

/: Dr. Szira József :/

2.
Apró Antal levele Óvári Miklóshoz az MSZMP KB titkárához

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGGY?LÉSÉNEK
ELNÖKE

Kedves Óvári Elvtárs!

Tudom, hogy a kongresszussal kapcsolatban el van foglalva, és amit javasolok, nem is a

témája.

A mellékelt levél írója pénzügyi főtisztviselő, a tanácsok gazdálkodásával foglalkozik, hosszú évek óta ismerem, a Tanácsakadémia egyik tanára, kidolgozott egy javaslatot a magyar állam megalapítása 1100 éves évfordulója megünneplésére. Tulajdonképpen egy népmozgalomról lenne szó az ünnepségek mellett, s azt kérte, hogy a Párt vizsgálja meg javaslatait most a XII. kongresszus idején. Én elmondtam neki, hogy most már nincs idő ilyen kérdésekkel foglalkozni, de javaslatát elküldöm az Agit. Prop. Bizottság vezetőjéhez, és a kongresszus után megvizsgálják javaslatait. Én azt hiszem, hogy jelentős politikai siker lenne erre az évfordulóra időben felkészülni, de 16 év, az soknak látszik.

Első olvasásra úgy tűnik, hogy egy ilyen mozgalom hasonlítana a lengyel állam fennállásának megünneplésére, ahol széles körű népmozgalom bontakozott ki, és kombinálva voltak a politikai akciók és a termelési célkitűzések évekre előre.

Javaslom, hogy később, a kongresszus után hivassa be Szira József elvtársat, beszélgessen vele javaslatáról.

Budapest, 1980. március 17.

Elvtársi üdvözlettel:
(Apró Antal)

3.
Dr. Szira József levele Óvári Miklóshoz az MSZMP KB titkárához

Óvári Miklós Elvtársnak
az MSZMP KB Titkárának

Budapest

Kedves Óvári Elvtárs!

A magyar közvélemény jóleső érzéssel figyelte és vett részt fontos nemzeti évfordulóink, eseményeink megünneplésében. Sőt, az ünneplésen túlmenően jelentős erőfeszítéseket tettek az érzelmi és tudati azonosulás nyilvános deklarálására.

Szeretném Óvári Elvtársnak, mint az Agitációs és Propaganda Bizottság vezetőjének figyelmét egy látszólag távolabb lévő, de nagy jelentőségű eseményre felhívni. A magyar állam alapításának 1100. évfordulója 1996-ban érkezik el. Ez olyan nemzeti esemény, melyre méltán lehetünk büszkék és ez csak kevés népnek jutott osztályrészül.

Ezt az államot 1049 éven keresztül is a magyar nép tartotta fenn, és az a körülmény, hogy 35 éve birtokba vette, magának építi, erkölcsi alapot ad, sőt kötelezettséget ró ránk, hogy ezt a magyar néphez, a szocializmus építéséhez méltón megünnepeljük.

Látszólag túl korai az időpont, de az időben történő állásfoglalás kérésére az alábbi okok késztetnek:

  • Nem mennek olyan viharos gyorsasággal nálunk a dolgok, hogy 16 év hosszú időnek számítson.
  • Ilyen ügyben az eszmei igent olyan fórumnak kell kimondani, mint a Kongresszus, és a XIII. Kongresszusnál már valóban későn lesz.
  • Az ünnepség és a vele összeköthető nemzeti feladatok megoldása akkor lenne igazán mozgósító erő, ha a célokat a közvélemény fogalmazná meg. Ennek kialakításához évek kellenek.
  • A nagy dolgok megvalósulási ideje általában 10-15 év.

Nem akarom sok munkája közben részletekkel terhelni, ezért csak vázlatosan írtam le gondolataimat, valamint az évforduló lehetséges programjával kapcsolatos gondolatokat is. Természetesen szívesen készítek részletesebb vázlatot is.

Kérem Óvári Elvtársat a mellékelt javaslatban foglaltakat mérlegelni és a részletesebb javaslat szóbeli kifejtésére Önnek alkalmas időben fogadni szíveskedjék.

Elvtársi üdvözlettel:

Budapest, 1980. III. 19.

Dr. Szira József

4.
Dr. Szira József gondolatai a „a magyar állam alapítása 1100. évfordulójának megünneplésére"

Legyen minden magyar nemzeti ügye a magyar állam alapítása

1100. évfordulójának megünneplése.

A magyar állam 1996-ban érkezik el alapításának 1100. évfordulójához. Olyan esemény ez, mely kevés népnek jutott osztályrészül, s amire oly sok történelmi katasztrófát és sorscsapást átélt népünk méltán lehet büszke.

A magyar nép nemzeti királyaink kihalása után csak rövid időszakokban rendelkezett történelmi látókörű nemzeti vezetőkkel, akik legtöbb esetben csak arra voltak képesek, hogy ébren tartsák a nemzeti tudatot, erősítsék a szabadság utáni vágyat és táplálják a haladásba vetett hitet.

A nemzettől és a néptől egyaránt idegen uralkodó osztály önző érdekeit tartva szem előtt, nemcsak állandóan elnyomta, elárulta a népet, hanem olyan végzetes történelmi kalandokba sodorta, amelyek törvényszerűen vezettek az első világháborút követő imperialista trianoni békéhez, majd a második világháború nemzeti katasztrófájához.

A nemzetáruló uralkodó osztályt elsöpörte a történelem vihara, de a magyar nép él és a feudális-kapitalista rend romjain új államot teremtett és új társadalmat épít..
A szocialista társadalom méltó folytatója és örököse a magyar nép legértékesebb hagyományainak, azokat nemcsak beépíti nemzeti kultúrájába, hanem megújítja és gazdagítja.

Az államalapítás 1100. évfordulójának időpontja a fejlett szocialista társadalom sikeres építésének időszakában érkezik el, a magyar nép tehát méltán készülhet a megünneplésére. A magyarság már egyszer megünnepelte nagy történelmi évfordulóját, az

 [!]. Amikor erre emlékezünk, nem az ünnepség élén pompázó főúri rétegre gondolunk, hanem a magyar népnek azokra a legjobb fiaira, akik a millenium nagyszerű alkotásainak szellemi és fizikai létrehozói voltak.
Azokra a milliókra is gondolunk, akiket a hivatalos Magyarország kizárt az ünneplésből, csak annak terheit rakta vállukra. E milliók fiai, unokái, dédunokái vették birtokba az országot, birtokolják a hatalmat. Nekik is meg kell mutatniuk, hogy méltó hordozói a magyar államiságnak, a magyarság eszméjének. Ezen az új évfordulón a magyar nép nemcsak közreműködő, hanem ünneplő is lesz.

Milyen legyen az 1100. évforduló megünneplése?
Ha arra gondolunk, hogy ez valóban a szocializmust építő, az új államot bíró, magyar nemzet ünnepe, akkor a gondolat tartalma meg is határozza az ünneplés formáit és megoldásait.

Ünnepeljük meg az 1100. évfordulót a magyar gazdaság egészének világszínvonalra emelésével. Olyan elszánt nemzeti összefogásra, kemény munkára való elhatározásra van szükség, amely a hátralévő időszak alatt épes megújítani erőforrásainkat, megsokszorozni eredményeinket. Olyan gazdasági szerkezetet alakít ki, amely legjobban megfelel természeti adottságainknak. Gazdaságunk ereje nemcsak abban van, hogy mennyi vasat, acélt, műanyagot, műtrágyát, energiát termel egy magyarra vetítve, hanem abban is, mennyire célszerűen és gazdaságosan tudja azokat hasznosítani. Nemzedékünk azért is felel milyen gazdasági állapotokat hagy az utána-jövőkre.

Gazdaságunk fellendülése anyagi alapot teremt nagy nemzeti alkotások létrehozásához. A fejlett szocializmus építése és az 1100. évforduló egybeesése jusson kifejezésre egyedi létesítményekben. E létesítmények megválasztása legyen nemzeti ügy, kiválasztásuk történjék közakarat szerint. (Szülessen meg például az új Nemzeti Színház) Az ünnepség tárgyi eredményei ne korlátozódjanak csak a fővárosra, legyen meg a saját programja minden városnak és falunak.

Az egyedi alkotások mellett tűzzünk ki az egész országot átfogó célokat is. Oldjuk meg például véglegesen a lakáskérdést, biztosítsuk természeti kincseink - köztük a geotermikus energia - hasznosítását. Valósítsunk meg hatékony környezetvédelmet.

A kultúra és a művészet terén szülessenek új alkotások. Legyen minden településen az évfordulót, a magyarságot és a szocializmust jelképező szobor, vagy emlékmű. Irodalmunk mutassa be nemzeti történelmünk fényes lapjait és segítsen hozzá a hazaszeretetnek, a hazáért való tennivágyásnak a fellángolásához.

A sportban küzdjük fel magunkat újra a világ élvonalába, legyen edzett és egészséges magyar ifjúság. Ez adjon alapot ahhoz, hogy Magyarország kérhesse az 1996. évi olimpia megrendezési jogát, s teremtsük meg méltó lebonyolításának feltételeit.

Váljon ez a nagy célkitűzés a világon élő minden magyar ügyévé. Ismerjen meg bennünket a világ. Kormányunk békeszerető politikája, széles nemzetközi kapcsolataink szerezzenek újabb barátokat a magyar népnek. Az egész világot átfogó diplomáciai és külkereskedelmi hálózatunk - e nemzeti érzéstől áthatva - vállalja a maga részét.

Emeljük magasra a közéleti mércét, életvitelünk legyen mértéktartó, életcéljaink legyenek nemesek és magasztosak, szolgálják a közérdeket.

Alakuljon az ügyet összefogó országos védnökség, és minden településen, gazdasági szervezetben alakuljon meg a Hazafias Népfront keretein belül a helyi bizottság, amely vállalja a feladatok társadalmi gondozását. Alapítsanak az 1100. évforduló méltó megünneplésében kimagasló érdemeket szerzők erkölcsi elismerésére kitüntetést.

A munkahelyeken és lakóhelyeken végzett több és jobb munkán felül vállaljunk erőnkhöz mérten, szerény anyagi áldozatot is. Nyissanak számlát az 1100. évforduló méltó megünneplését célzó létesítmények anyagi fedezetéül felajánlott hozzájárulások összegyűjtésére.

E nagy nemzeti cél megfogalmazására történelmi pillanat az MSZMP XII. Kongresszusa, mert ennek politikai vezetését csak a Magyar Szocialista Munkáspárt vállalhatja. A magyar nép millióinak, a feladat gyakorlati megvalósításának szervezése pedig a Hazafias Népfront feladata legyen. A célkitűzés állami feladatainak megoldását csak az Országgyűlés és a Magyar Népköztársaság kormánya vállalhatja.

Mindez szükségessé tenné, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt [a] XII. Kongresszuson e célkitűzésekkel kiegészítse a XI. Kongresszus programnyilatkozatát. A Hazafias Népfront tegye nemzeti programmá, a jelenlegi és addig minden megválasztásra kerülő országgyűlés tegyen ünnepélyes nyilatkozatot és legyen az ügynek alkotmányos védnöke, a Magyar Népköztársaság kormánya pedig tegye meg a szükséges intézkedéseket a társadalmi célok állami feladatként való megfogalmazására és megvalósítására.

Budapest, 1980. március 

Dr. Szira József

5.
Óvári Miklós levele Apró Antalnak

Magyar Népköztársaság Országgyűlése
Apró Antal elvtársnak
Budapest

Kedves Apró Elvtárs!

Szira József elvtárs nekem is megküldte a honfoglalás 1100. évfordulójának megünneplésére vonatkozó javaslatát. Tájékoztatásul küldöm a neki írt válaszom másolatát.

Budapest, 1980. május 8.

Elvtársi üdvözlettel:
/Óvári Miklós/

* * *

Óvári Miklós az MSZMP KB titkárának levele Dr. Szira Józsefhez

80. május 8.

Dr. Szira József elvtársnak
Budapest
[...]

Kedves Szira Elvtárs!

Megkaptam a honfoglalás 1100. évfordulójának megünneplésére vonatkozó javaslatát és elnézését kérem, hogy - sok más munkám miatt - csak most válaszolok. Jószándékát megértve, javaslatát korainak tartom, mert ma még csak nagyon általános célokat tudnánk megfogalmazni. A nemzet előtt álló távlati feladatokat a párt programnyilatkozata tartalmazza, ennél többet ma nem tudunk mondani. Úgy vélem, ma inkább a sürgetőbb feladatok megoldására kell a közfigyelmet ráirányítani, vagyis azokra, amelyek elvégzésével nem várhatunk 1996-ig. Ha e feladatok megoldását a távoli évfordulóval kötnénk össze, ez inkább csalódottságot, mint lelkesedést váltana ki.

Köszönöm az ügy iránti érdeklődését, és kérem válaszom tudomásul vételét.

Elvtársi üdvözlettel:
/Óvári Miklós/

Jelzet: MOL M-KS 288. f. 51. cs. 14. ő. e. ÓM/68/80. (Magyar Országos Levéltár - MSZMP Központi Szervei - Óvári Miklós KB titkár iratai).

 

Ezen a napon történt január 28.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt közel két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Rákosi- és Kádár-korszak: társadalom, életmód, diplomácia

 

A 20. századi magyar történelem egyik meghatározó fejezete a mintegy 40 évig tartó államszocialista időszak, a szovjet típusú totalitarianizmus, azaz a Rákosi- és a Kádár-korszak. A pártállami diktatúra legfőbb jellemzője az élet minden területén végrehajtott szovjetizálás volt: a politikai hatalom centralizálása, a szocialista tervgazdálkodás bevezetése, az állami monopólium megteremtése az oktatásban, a kulturális pluralizmus felszámolása, a marxista-leninista világnézet kizárólagossá tétele, továbbá a szovjet blokkba való betagozódás és a külpolitika feltétlen szovjetbarátsága.

Történelmietlen látásmódra vallana azonban, ha nem tennénk éles különbséget a diktatúra különböző szakaszai között, és összemosnánk a Rákosi-korszakot a Kádár-korszakkal, illetve azokon belül is a különböző periódusokat. A Rákosi-korszakot vizsgálva ki kell hangsúlyoznunk például, hogy a „klasszikus” sztálinizmus időszakát (1949‒1953) legfőképpen az intézményesített terror és a mérhetetlen személyi kultusz, míg az ezt követő két évet (a Nagy Imre-kormány időszakát) a rendszer elviselhetővé tételének szándéka jellemezte.

A rendszerváltás óta eltelt 30 év alatt számos olyan történeti munka született, amelyek alapján ma már a Kádár-rendszert is megbízható pontossággal korszakolhatjuk. Erre itt nem áll módunkban részletesen kitérni, csupán jelezzük, hogy az 1956-os forradalom leverését követő tömeges megtorlások időszaka 1958-tól egyben a rendszer konszolidációját is jelentette. Néhány év alatt befejeződött a mezőgazdaság kollektivizálása, 1963-ban pedig általános amnesztiát hirdettek. Fokozatosan oldódott az ország addig nyomasztó nemzetközi elszigeteltsége, számos nyugati állammal nagyköveti szinten helyreállt a diplomáciai kapcsolat. A magyar külpolitika viszonylagos mozgástérre tett szert annak ellenére, hogy a Szovjetunióhoz és a Varsói Szerződéshez való szövetségesi hűségéhez egy pillanatig sem férhetett kétség. Az 1960-as évektől emelkedett a lakosság életszínvonala („gulyáskommunizmus”), megszűnt a terrorrendszer, a párt hegemóniájának elfogadásáért cserében depolitizálták a mindennapi életet, a korábbiaknál jóval nagyobb utazási szabadságot biztosítottak, és egyre inkább a szakértelemre helyezték a hangsúlyt a származással, illetve a politikai megbízhatósággal szemben. Mindez azonban nem feledteti, hogy a rendszer egészen a bukásáig államszocialista diktatúra maradt ‒ igaz, elvesztette totális jellegét ‒, Magyarország pedig korlátozott szuverenitással a szovjet világbirodalom részét képezte még akkor is, ha a „legvidámabb barakk” volt.

Az ArchívNet idei utolsó, 5‒6. összevont számának fő témája tehát a Rákosi- és a Kádár-korszak. Öt írás vizsgálja különböző szempontok szerint e két időszakot. Szó esik a felsőoktatás helyzetéről, az egészségügyről, a mezőgazdaságról és a diplomáciáról is. A krakkói francia konzul például az 1955-ös magyarországi útja során szerzett tapasztalatait osztja meg érdekfeszítő beszámolójában, és összeveti az itteni állapotokat a lengyelországi viszonyokkal. Különösen aktuális a nemrég elnökké választott Joe Biden és George McGovern amerikai szenátorok 1977-ben tett hivatalos magyarországi látogatásait ismertető írás. Ez nemcsak arról szól, hogyan látták az Egyesült Államokból Magyarországot, hanem arról is, miként próbálta kihasználni a korabeli magyar diplomácia az enyhülés, a kelet‒nyugati kapcsolatok megélénkülése nyomán adódott lehetőségeket. Összeállításunkban ezenkívül számos egyéb olyan témával is találkozhat a tisztelt Olvasó, amely felkeltheti érdeklődését.

Budapest, 2020. december 16.

 

A szerkesztők