Kettős mérce: az erotika befektetési előnyei a szocializmusban

A Playboy című folyóirat stábja 1986-ban egy hónapig a magyar kormány költségén akart „szép lányokról” felvételeket készíteni, és reklámozni „Nyugaton” Budapestet. A dokumentumok a kérés körüli huza-vonát mutatják be.

Playboy Enterprises Inc. levelének fordítása

Kedves Bolgár Úr!

Nagy örömömre szolgált, hogy találkozhattam Önnel, és megvitathattuk a Budapest gyönyörű asszonyairól szóló képriport érdekes tervét. Pompeo mindig nagy lelkesedéssel szólt a tervről, de találkozásunk óta - miután megnőtt annak valószínűsége, hogy ez valóban létrejöhet - semmi másról nem beszél, csomagjai útra készen állnak.
Ebben a levélben röviden összefoglalom a beszélgetésünk során már érintett kérdéseket, és körvonalazom kéréseinket, melyek teljesítése biztosítja, hogy minden simán és sikeresen bonyolódjon le.
Pompeo ez év szeptemberében szeretne Budapestre utazni. Egy fiatal hölggyel utazik majd, aki annak a 15-20 fiatal hölgynek a sminkelését és frizurájuk elkészítését végzi, akiket egyhónapos ott tartózkodása alatt szeretne lefényképezni. Egy ilyen nagyszabású terv előkészítése sok időt és az anyagi-technikai feltételek biztosítását igényli; meg kell találni azokat a hölgyeket, akik hajlandók modellt állni, és tudomására kell hozni mindenkinek, akit érint, hogy Pompeo a Playboy számára dolgozik a városban. Miután megtaláltuk a hölgyeket, egy lány fényképezése általában 1 napot vesz igénybe, de összességében 1 hónapos ott tartózkodásra van szükség.
A hölgyekkel való munkához és a kellékek, a ruhatár, a fotófelszerelés, és a Polaroid-próbák számára szükséges központi munkahelyhez, Pompeonak Magyarországon való tartózkodásának teljes időtartamára egy elsőosztályú hotelben lévő nagy lakosztályra lesz szüksége. A legjobb lenne, ha egész idő alatt egy hotelben tartózkodna, mert így utazása alatt bármikor könnyen elérhető. A sminkmesternek szintén egy nagy egyágyas szobára lesz szüksége a szóbanforgó időben, s ennek ugyanabban a hotelben kellene lennie. Szeptember folyamán valamikor én is Budapestre utaznék, s ha ez így lesz, nekem is szükségem lesz kb. egy hétre egy szobára. Az összes szobát kérjük díjtalanul biztosítani.

Mi? Miért?
Pompeo nagymennyiségű fotófelszereléssel, vakuval, kamerákkal, filmmel, kellékekkel és sminkeléshez szükséges eszközökkel stb. jön Magyarországra, és szeretnénk biztosak lenni abban, hogy ezek behozatala és kivitele, a film átvilágítása és szükségtelen repülőtéri átvizsgálás nélkül történik.
Külső helyszínek kereséséhez és budapesti, valamint Budapest-környéki utazásokhoz szeretnénk egy fiatal kisegítőt felvenni, aki fordítana Pompeo számára, és az általunk bérelt, vagy ideális esetben a fiatalember tulajdonát képező kocsit vezetné, és aki minimális jártasságra tett szert a fotózásban, így segíteni tudna Pompeonak a felvételek során. Ugyanakkor biztosítani szeretnénk helyismerettel rendelkező ember segítségét vagy gyártásvezetőt, aki ismeri a várost és segíteni tud szállodai szobák, lakosztályok, villák, éttermek, night-clubok stb. biztosításában, amelyek a fényképezés hátteréül szolgálnának. Szintén ideális lenne, ha a fotós kisegítőnek vagy a gyártásvezetőnek kapcsolatai lennének azokkal a modellekkel és fiatal hölgyekkel, akik készek lennének arra, hogy szerepeljenek a képriportban.
A városban való és a vidéki utazást elősegítendő, szeretnénk, ha Pompeo számára az Országos Idegenforgalmi Hivatal ajánlólevelet adnia.
Szándékunkban áll, hogy az amerikai Playboyban, valamint sok külföldi kiadású Playboyban, mint pl. a német, francia, olsz és spanyol kiadásban egy nagyon kedvező hangvételű képriportot közöljünk, mely bemutatná Budapest gyönyörű városát, és a városban élő, oda látogató kedves hölgyeket. Közöljük majd a szállodák, nightclubok, éttermek és különleges látnivalók nevét, amelyet - úgy érezzük - olvasóinknak ismerniük kell és el kell oda látogatniuk, ha Magyarországra utaznak.
Rendkívül érdekel bennünket ez a terv, és segítségével egy különleges és emlékezetes képriportot készíthetünk minden olvasónk számára. Mind Pompeo, mind én jó utazást kívánunk Önnek Budapestre és várjuk, hogy Los Angelesbe való visszatértekor bíztató híreket hoz.

A legjobbakat: Jeff Cohen

Ezen a napon történt november 28.

1909

Ünnepélyesen felavatták a budapesti József Nádor Műegyetem épüle-teit.Tovább

1924

A Ruhr-vidéket elhagyják az utolsó megszálló francia és belga csapatok is.Tovább

1943

Teheránban találkozik Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill és Joszif Sztálin.Tovább

1960

Mauritánia deklarálja függetlenségét Franciaországtól.Tovább

1971

Az anglikán egyház történetében először avatnak nőket pappá.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt közel két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő

 

Diaszpórák, személyes sorsok

 

A görög eredetű „diaszpóra” fogalom hosszú ideig a zsidó, görög és örmény szétszóratás leírására szolgált, manapság viszont a kényszerű kiűzetés vagy az önkéntes migráció következtében létrejött külföldi etnikai kisebbségi közösségek szinonimájává vált. A diaszpórák idegen befogadó országban tevékenykednek ugyan, de tagjait – a szociológiai vizsgálatok szerint – erős érzelmi kötelékek fűzik származási országukhoz. Magyar diaszpórán általában a 19. század végétől az országot, illetve a Kárpát-medencét több hullámban önként elhagyó, ma Nyugat-Európában és a tengerentúlon élő szórványmagyarságot értjük. Friss adatok szerint a diaszpórában élő magyarok száma – a leszármazottakkal együtt – körülbelül 2,5 millió fő, akiknek a fele azonban már nem tud magyarul.

Az elmúlt évtizedben a tengerentúli magyarság képviselői jelezték, hogy a diaszpóra tagjainak az évtizedek alatt összegyűjtött értékes dokumentumai egyre nagyobb veszélyben, sok esetben a megsemmisülés határán vannak. A Magyar Diaszpóra Tanács ezért 2013-ban elfogadta a Mikes Kelemen Programot, amelynek célja az, hogy a diaszpóramagyarság könyvtári, levéltári örökségét rendezett módon összegyűjtve Magyarországra szállítsák és gondoskodjanak későbbi méltó felhasználásáról. A Nemzetpolitikai Államtitkárság és az Országos Széchényi Könyvtár szervezésében elindított Mikes Kelemen Program 2014. január 1-jén kezdte el munkáját. A program eredményeként az elmúlt hat év során mintegy négyezer doboznyi iratanyag és tárgy érkezett haza a világ minden részéből.

A Magyar Nemzeti Levéltár szakmai partnerként 2015-ben csatlakozott e kezdeményezéshez, felvállalva a levéltárszakmai koordinációt. A Mikes Kelemen Program és a Nemzeti Kulturális Alap által finanszírozott Ithaka-program segítségével folyamatosan közreműködik az európai és tengerentúli emigráció iratanyagának szervezett hazahozatalában, az iratanyagok levéltári struktúrájának kialakításában, majd kutathatóvá tételében. Ennek eredményeként a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának őrizetébe számos értékes irathagyaték került, amelyekből ízelítőül már az ArchívNet 2017. évi 2–3. összevont száma is közölt két írást.

Idei 4. számunk – „Diaszpórák, személyes sorsok” – fő témája szintén a diaszpóra-lét. Schmidt Anikó Hoffmann Ferenc református lelkésznek az 1920-as, 1930-as években keletkezett, a nyugat-kanadai magyarok életét dokumentáló páratlanul gazdag fényképalbumát mutatja be. Seres Attila varsói levéltári kutatásai alapján ismerteti az erdélyi lengyel diaszpóra életét az 1930-as évek végén, mindemellett közread egy eddig ismeretlen Márton Áron-levelet és egy fényképet, amelyen a püspök is szerepel. Miklós Dániel az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodó Eckhardt Tibor 1943-ban kelt levélrészletét közli. Ebben a kisgazdapárti politikus az amerikai politikai helyzetről tájékoztatja magyarországi ismerőseit, egyúttal saját sorsáról is beszámol. Főcze János Paál Árpád nekrológját publikálja, – az erdélyi magyar politikus és publicista ezt Ovtavian Goga román költő, Ady Endre egykori barátja 1938 májusában bekövetkezett halála alkalmából írta. Összeállításunkat Závoczki Adrienn írásával zárjuk, aki levéltári iratok alapján a két világháború között Magyarországon élt olasz állampolgárok sorsába nyújt betekintést

 

Budapest, 2020. szeptember 14.

 

A szerkesztők