Megnyítják a Nyomorék Gyermekek Otthonát Budapesten.Tovább
Kettős mérce: az erotika befektetési előnyei a szocializmusban
A Playboy című folyóirat stábja 1986-ban egy hónapig a magyar kormány költségén akart „szép lányokról” felvételeket készíteni, és reklámozni „Nyugaton” Budapestet. A dokumentumok a kérés körüli huza-vonát mutatják be.
A Playboy beutazási kérelme
| Ügyiratszám S/4/53-1/1986. | Külügyminisztérium | Tárgy: A Playboy beutazási kérelme |
Előadó:
Címzett: Barabás János elvtárs
MSZMP KV APO h. vezetője
Hivatalból Budapest Dr. Szatmári István
Mell. 4 db
Kedves Barabás Elvtárs!
Egyetértünk abban, hogy a Playboy magazin csak részben tekinthető szexből élő bulvárlapnak, valójában igen nagy tömegekhez szóló, nemzetközileg több nyelven terjesztett hetilap is, amelyben a többi között ismert politikusok (pl. Carter volt elnök), írók, publicisták stb. vállalkoznak véleménynyilvánításra.
Azonban Jeff Cohen felelős szerkesztő Bolgár Andráshoz írt, itt mellékelt leveléből arra lehet következtetni, hogy az ideutazásra ajánlkozó csoport "bemutatná.... a gyönyörű várost (Budapestet)", de annak is inkább éjszakai életét, mint hátteret (sic!), a lényeg pedig 15-20 magyar szépség "egy nap helyett egyhónapos fotózása" lenne egy első osztályú szállodai apartement-ban. S mindehhez a magyar fél biztosítsa első osztályú hotelban az apartement-t, egyéb szobákat, közlekedést, tolmácsot, sofőrt, kocsit, hogy a levelükből logikusan következő más feladatokról ne is szóljunk.
A dr. Meggyes István elvtársnak írott rövid leveledből az világlik ki, hogy téged az OIH a saját, hozzád írt levelével tájékoztatott, s nem Cohen szerkesztő enyhén szólva érthetetlen írásának eredetijével. Bennem ez a levél olyan benyomást kelt, mintha egy tekintélyes stáb a mi több ezer dolláros költségünkre tervezne egy kellemes és hosszas magyarországi kirándulást, a fizetség pedig lényegében lányaink bájainak propagálása lenne. Ugyanis a Cohen-levélben nyomát sem látom a Te legfontosabb kikötésednek: nevezetesen annak, hogy az OIH szakmai szempontból ítélje meg a Playboy ajánlatát és vegyen részt az anyagok előkészítésében. Elsősorban ebből a megfontolásból támogatom Tóth elvtársnak az aktában tett észrevételét, s azt is figyelemre méltónak találom, hogy éppen akkor fotóznák a "15-20 bájos fiatal magyar hölgyet", amikor Molnár Csilla öngyilkossága még élénken foglalkoztatja a közvéleményünket. Zavar továbbá, hogy Bolgár Andrástól egy sort sem látok. Szóval itt most aggályaimnak adok hangot azzal a kéréssel, hogy azokat vedd figyelembe.
Budapest, 1986. július 14.
Elvtársi üdvözlettel:
/Szabó L. István/
a Sajtófőosztály vezetője
Melléklet:
- J. Cohen levele angolul és magyarul
- Dr. Kovács János levelének másolata
- levonat Tóth Lajos et. bejegyzéséről.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 29.
1903
1923
Franciaország és a Szovjetunió megnemtámadási és semlegességi szerződést köt.Tovább
1945
Kikiáltják a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot.Tovább
1947
Az ENSZ közgyűlésén döntenek arról, hogy az angol mandátumterületet, Palesztinát egy arab és egy zsidó államra osztják ketté.Tovább
1970
Befejeződik az MSZMP X. kongresszusa.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő