Alternatív művészeti mozgalmak az 1970-es években: az Orfeo-ügy

„Azt láttuk magunk körül, hogy a proletárdiktatúra nem azonos a proletárhatalommal, a párt nem azonos a munkásosztállyal. Cselekvési alternatívákat kerestünk, s korábban már a sztálinizmussal is, a maoizmussal is kacérkodtunk már. […] S ebben az időben felmerült bennünk a kérdés: mit csináljunk? Az az ötletünk támadt, hogy bábokat készítünk, és a bábelőadásokkal talán közelebb kerülhetünk a közönségünkhöz, az emberekhez. A bábokat még csak meg tudtunk csinálni, az előadást már nem, tehát meg kellett keresnünk azokat, akik más művészi ágak képviselőjeként segítségünkre lehettek.”

Besúgói jelentések az Orfeo előadásairól

BELÜGYMINISZTÉRIUM
III/III-4-b alosztály

SZIGORÚAN TITKOS!
2.sz-pld.

Adta: „Kárpáti E." fn. tmb.
Vette: Ágoston T. r. fhdgy.
1973. okt. 23.

Tárgy: „Közösség" fn. ügyben

JELENTÉS
Budapest, 1973. november 12.

1973. október 14-én a Főv. Művelődési Házban, a nemzetközi Amatőr Színjátszó Fesztiválon a nyitó esten találkoztam Fodor Tamással, akivel beszélgettünk, és elmondta, hogy az Orfeo Irodalmi Színpad nem vesz részt ezen a Nemzetközi Fesztiválon. Szerinte azért nem hívták meg őket, mert az egy évvel ezelőtti Orfeo-téma még mindig érzékenyen érinti a rendező szerveket, és ezért nem találják kívánatosnak szereplésüket. Sértődöttsége alapján az volt az érzésem, hogy a nyitó estre nem a résztvevők és események iránti érdeklődése vezette, hanem alapvetően az a cél, hogy megmutathassa magát és ezzel tudatosítsa létezésüket.

Látható örömmel fogadta javaslatomat, hogy a lengyel csoporttal, amelynek vezetője voltam, egyik este meglátogatnánk őket és mind a két együttes - tehát a báb- és irodalmi színpad - egy-egy előadást tartana részükre. Csütörtökben állapodtunk meg, de ezt attól is függővé tettük, hogy a lengyel csoport részére még milyen programokat szerveznek a meghívó szervek. Csütörtökön délután azonban a 

 fogadták a lengyeleket, és ezért nem jött létre ez a találkozó.

Csütörtök este pedig a záró bál volt a fesztiválon. Ekkor találkoztam Malgot Istvánnal, Gál Évával, Fábry Péterrel. Nagy örömmel fogadtak, érdeklődtek, hogy miért nem mentem el eddig is hozzájuk. Mondtam, hogy miután eddig még nem hívtak én nem akartam váratlanul megérkezni. Ekkor meghívást kaptam a következő hét szerdára, a rendszeres előadásaikra, melyen az Irodalmi Színpad és a Bábegyüttes is előadást tart. Sajnálták, hogy nem tudtak a lengyelekkel találkozni. Felvetették azt is, hogy nagyon szívesen kijönnének Kőbányára egy előadást tartani, és nagyon örülnének, ha ezt sikerülne elintézni. Azzal tisztáan vannak, hogy ez nem megy egyszerűen, de szívesen várnak rá, hogy ez sikerüljön.

1973. október 23-án, délután Juhász Éva telefonált a klubba, ilyesmit rendszeresen szokott csinálni, amióta kitiltották onnan. Megkérdeztem tőle - miután tudom, hogy volt már Malgotéknál a Duna Cipőgyár Kultúrházában, hogyan kell oda kimenni. Elmeséltem neki, hogy meghívtak az előadásra, és ezért szeretném másnap, szerdán este, megnézni őket. Juhász Éva nagyon meglepődött, hogy én el merem mondani az Eszter előtt is, hogy megyek ki, az előadásukat megnézni. Másnap, 24-én visszahívott azért, hogy elmondja: beszélt Malgotékkal, akik azt üzenték, hogy két héten keresztül elmaradnak az előadások, különböző okok miatt és csak november 7-én lépnek fel ismét a Duna Cipőgyár Kultúrházában. Miután Juhász Éva november 7-én, a névadó ünnepségünkön szerepel, tudta, hogy ekkor én nem tudok elmenni, legfeljebb csak a következő szerdán.

Megjegyzés: A jelentést Sony típusú magnetofonról másolta Nákic Gyuláné I.o.sti.

Értékelés:
A tmb. közeledését Malgot István és társai jól fogadták, sikerült kihasználnia azt a bizonytalanságukat, melyet az utóbbi időben tapasztalható belső ellentmondásaik és művészi sikertelenségeik váltottak ki. Bátortalan felvetésük, hogy szeretnének Kőbányán is fellépni felhasználható jelenlegi visszaszorított, ellenséges tevékenységtől tartózkodó helyzetük fenntartására. Feladat:
Tegyen eleget Malgot István és társai meghívásának. Próbáljon információkat szerezni további elképzeléseikről, terveikről, a pilisborosjenői építkezés helyzetéről.

[sk. aláírás]
Ágoston Tibor r. fhdgy

Nytsz: 468600/73.

K4 pl
1 pl „Közösség"
1 pl „M" do.
1 pl. táj. ti.
1 pl táj. alo.

Jelzet: ÁBTL 3.1.2 M-38310. 98-99. (Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára - Központi operatív nyilvántartást végző szervezeti egységek által kezelt dossziék - Munka dossziék - Kárpáti Emese fedőnevű titkos megbízott dossziéja)

* * *

BELÜGYMINISZTÉRIUM
III/III-4-b alosztály
SZIGORÚAN TITKOS!

Adta: „Luzsnyánszki" 

Vette: Csiha Lászó r. fhdgy.
1975. május 15.
Tárgy: Malgot István és együttese.

JELENTÉS
Budapest, 1975. május 23.

Az Orfeo együttes bábcsoportját láttam az újpesti Duna Művelődési Házban, amit nemsokára lebontanak és akkor, a tervek szerint, átköltözködnek a régi újpesti Munkásotthonba. Műsoruk - egy régebbi, már több helyen sikerrel eljátszott bábdarabjukkal: Cippola [!] úr bábszínháza - egy estén igen jó benyomást keltett művészi kivitelével, a bábok magas színvonalú képzőművészeti megoldásaival, anyagszerűségével, expresszivitásával, a bábmozgatás eleganciájával és plaszticitásával.
Az új műsor Juhász Ferenc A tékozló ország című elbeszélő költeményéből készült. De annak nem annyira verbális anyagát használja fel, mint a vers belső dinamikáját és dallamát.

Az együttes jelenlegi állapotát tekintve határozottan úgy hat, mint békés, művészetkedvelő művészgyerekek csoportja. Nem azt akarom azzal mondani, hogy kiveszett volna belőlük a társadalmi érdeklődés, vagy hogy munkájuk merőben artisztikus formákat öltött volna: nem, most is határozott politikai érdeklődés, helyzetelemző készség mutatkozik bábdarabjaikban, de mintha mentesült volna korábbi radikális, ultraradikális eltökéltségüktől.
Juhász költeményéből készült munkájukat még egyszer meg kell - az alaposabb megértés végett - néznem, hogy bonyolult belső szövedékeit átfoghassam.

A Cipolla úr bábszínházában a Thomas Manni értelemben vett „cipollizmus" nem egyetlen mozgató-erőre korlátozódik, hanem több, egymással egyenrangú Cipolla út testesíti meg a különféle társadalmi agressziókat.

„Luzsnyánszki"

Megjegyzés: Hálózatunk folyamatos feladatát teljesítette azzal, hogy megtekintette a próbájukat. Azt az alkalmat, amikor a kommunájukban keresi fel őket, koordinálva a III/III-4-b alosztállyal bomlasztásra kívánjuk felhasználni.

Értékelés: A jelentés operatív értékű, a bemutatott darabon keresztül értékeli hálózatunk az orfeósok politikai töltését, valamint ismereteket ad az új darabjukról.

Intézkedés: A jelentés 1 példányát megküldeni a III/III-4-b alosztálynak.

Feladat: Vegyen részt az orfeósok új darabjának bemutatóján, itt mérje fel, a közönség hogyan fogadja újabb kísérletüket. Ezt az alkalmat ragadja meg, hogy a kommunában meglátogatja őket, és ott mondja el kritikáját. Az eddigi tapasztalatai szerint befolyásolni tudja őket, sokat adnak véleményére.

Legközelebbi találkozó: 1975. május 27-én nyilvános helyen lesz.

[sk aláírás]
Csiha László r. fhdgy

Nytsz: 468600/73.

K4 pld-ban
1 pld III/III-4-a. alo.
1. pld „M" do
1 pld III/III-B
1 pld Táj. ti.

G: Kné

Jelzet: ÁBTL 3.1.2 M-37960. 241-242 (Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára - Központi operatív nyilvántartást végző szervezeti egységek által kezelt dossziék - Munka dossziék - Luzsnyánszki Róbert fedőnevű titkos megbízott dossziéja)

Ezen a napon történt július 27.

1901

A közsegélyre szoruló hét éven felüli gyermekek gondozásáról szóló 1901:XXI. törvénycikket az uralkodó szentesítette, majd augusztus 10-én...Tovább

1944

A brit és amerikai légierő pusztító bombatámadása a csepeli Weiss Manfréd Művek ellen.Tovább

1944

A zugligeti Szép Ilona villamos kocsiszín melletti a Nagy Béla-féle cukrászdában a detektívekkel folytatott tűzpárbajban életét vesztette...Tovább

1949

Az első sikeres szovjet kísérleti atomrobbantás.Tovább

1955

A szovjet csapatok kivonulnak Ausztriából.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.

 

Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.

 

Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.

 

Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.

 

Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.

 

Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. július 23.

Miklós Dániel

főszerkesztő