Második világháború: A japán haderő elfoglalja Manilát (Fülöp-szigetek)Tovább
Levél Rákosi Mátyásnak
„Jelen levelemben előadottak alapján arra kérem, utasítsa a kaposvári helyi hatóságokat, hogy saját, háromszobás családi házamat nekem újból adják vissza teljes egészében, éspedig: egy szobát részemre és feleségem részére, lakószobának, egyet írói dolgozószobának és egyet pedig leányom és vőm részére lakószobának. Szilárdan hiszek és bízok Miniszterelnök helyettes Úr igazságosságában és méltányosságában és levelemben előadottak alapján kérem ezen szerény kérelem teljesítését.”
Forrás
Geiszler (Gáthy) István
KAPOSVÁR
Dimitrov u. 25.
RÁKOSI MÁTYÁS Miniszterelnök helyettes úrnak,
Budapest
Miniszterelnök helyettes Úr!
Az alábbiakban előadandó kérelmemmel kapcsolatban, mellékelten megküldöm: „A MUNKA TÁRSADALMA" CÍM?, Gáthy István írói nevemen 1931. év június havában megjelent könyvem egy példányát. A könyvet az 1918. és 1928. évek között írtam. - A mű tárgya: egy elképzelt, a szocializmus igazságain felépült gazdasági, társadalmi és politikai rendszer részletes felvázolása, a távoli jövőbe vetített formában. Szociálpolitikai fantáziának neveztem el annak idején a könyvet, az azóta bekövetkezett események azonban arra mutatnak, hogy az én 25-30 évvel ezelőtt[i] elképzeléseim, a társadalmi átalakulás előre való megsejtése voltak. A könyv megjelenése után, annak tartalma miatt, évekig tartó politikai és társadalmi üldözést kellett elszenvednem és csak nehezen lehetett megakadályozni azt, hogy művem miatt bűnvádi eljárást indítsanak ellenem. 1944. év október második felében azonban, az akkori uralom könyvem miatt internáltatott. Könyvemről szóló néhány hírlapi - és folyóirat kritika másolatát mellékelten megküldöm, annak dokumentálására, hogy az akkor uralkodott rendszer mennyire radikálisnak, baloldalinak és számukra veszélyesnek találta könyvem tartalmát.
Egyik barátom, aki a harmincas években hosszabb időt töltött a Szovjetunióban, arról értesített, hogy „A munka társadalma" című könyvem több példánya Moszkvába is kikerült, és az akkor ott élt vezető magyarországi emigránsok annak tartalmát nagy érdeklődéssel tanulmányozták. Könyvem elméleti elgondolásainak egy része kétségtelenül sok rokon vonást mutat az azóta bekövetkezett társadalmi és gazdasági átalakulás jellegzetességeivel.„A munka társadalma" tehát vitathatatlanul szocialista könyv, ennek tekintették azt, megjelenése után a magyarországi munkásosztály akkori vezetői is, köztük elsősorban Mónus Illés, aki művem alapján barátságával tisztelt meg, és akivel több ízbe folytattam eszmecserét, a szocializmus elméleti és gyakorlati problémáiról.
A népi demokrácia mostani, vidéki intéző közegeinek legtöbbje azonban - részben fiatal koruk, részben írói álnevem miatt - engem, mint szocialista írót nem ismernek, és így nem tudnak arról, hogy könyvem húsz évvel ezelőtt, megjelenésekor, milyen nagy hatást váltott ki a munkásságban és a magyarországi munkásosztály akkori vezetőinek körében. Főleg ezen körülménynek kell tulajdonítanom azt a sajnálatos eseményt, ami az elmúlt hét folyamán velem és családommal történt, éspedig azt, hogy saját, háromszobás kis családi házamban lévő kétszobás lakásomat, melynek egyik szobájában én lakom a feleségemmel, a másikban leányom lakik a férjével és unokánkkal, a városi lakáshivatal szóbeli utasítására, ki kellett ürítenem.
Midőn ezen igazságtalan és indokolatlan intézkedés ellen, a városi tanács fiatal elnökénél kértem védelmet, hivatkozva szocialista írói múltamra és érdemeimre: nevezett érveimet meg sem hallotta és kérelmemet a legridegebb formában elutasította. Valószínűnek tartom, hogy valamelyik személyes ellenségem intrikája van az ügy mögött. Mégis, ezen velem történt igazságtalanság ellenére és ennek megtörténte után, jelenlegi anyagi erőmet messze meghaladó mértékben jegyeztem a második béke-kölcsönből éspedig: Háromezer forintot, éppen kétszeresét tavalyi kölcsönjegyzésemnek, hogy ezzel is hozzájáruljak a szocializmus építéséhez. Pedig az elmúlt év óta, vagyoni és jövedelmi viszonyaim nagyon megromlottak.
Az a hitem és meggyőződésem, hogy a magyarországi népi demokrácia vezetőinek intencióival nem egyezhetik az, hogy tisztességben megöregedett szocialista írókat a tájékozatlan vidéki hatóságok otthonuktól megfosszanak, mert ha valaki, úgy egy olyan író tarthat joggal számot kivételes elbánásra, aki már húsz évvel ezelőtt, az akkori uralkodó politikai irányzattal szembehelyezkedve, ki mert állani a szocializmus és a demokrácia igazságai mellett. Már pedig az én: „A munka társadalma" című könyvem egy ilyen bátor kiállás volt.
Ha a Miniszterelnök-helyettes Úr betekint „A munka társadalma" című könyvem III-iktól X-ik fejezeteibe, vagy valamelyik közegével elolvastatja ezen fejezeteket, úgy a fentiek igazolásra fognak találni.
Jelen levelemben előadottak alapján arra kérem, utasítsa a kaposvári helyi hatóságokat, hogy saját, háromszobás családi házamat nekem újból adják vissza teljes egészében, éspedig: egy szobát részemre és feleségem részére, lakószobának, egyet írói dolgozószobának és egyet pedig leányom és vőm részére lakószobának. Szilárdan hiszek és bízok Miniszterelnök helyettes Úr igazságosságában és méltányosságában és levelemben előadottak alapján kérem ezen szerény kérelem teljesítését.
Kaposvár, 1951. október 11-ikén.
| Szocialista üdvözlettel: Geiszler István s. k. |
Ajánlott!
Mellékelve:
1 drb. Könyv,
1 személyazonossági bizonyítvány.
3 drb. Hírlapkritika-másolat.
Jelzet: Somogy Megyei Levéltár XIV. 64. Geiszler (Gáthy) István iratai. 1. doboz.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt január 02.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő