Tervezet a rendőrség 1945-ös újjászervezéséhez

„A régi rendszer a rendőrséget is, meg a csendőrséget is határozottan népellenes szellemben nevelte. Föltétlen meggyőződésévé tette, mind a tiszteknek, mind a legénységnek, hogy a nép felforgató hajlamú tömeg, amelyet kíméletlenül féken kell tartani, ha meg akarjuk védeni az állami és társadalmi rendet. […] Demokratikus államban ennek gyökeresen meg kell változni. Hazafias, demokratikus nevelést kell adni a rendőrség tagjainak, és állandó felvilágosítással a demokrácia és a népérdekeinek a védelmét kell szolgálatuk alapjává tenni.”

Forrás

Tervezet az Államrendőrség ujjászervezésére

1./ A rendőrség feladata kettős. Egyfelől a demokratikus államrend védelmét és megszilárdítását kell szolgálnia, másfelől pedig a rendet és a közbiztonságot biztosítania a közönséges bűncselekményekkel szemben. Ennek a kettős feladatnak megfelelően végig az egész rendőrségi szervezeten érvényesülnie kell a kettős tagoltságnak: a politikai és bűnügyi osztályok egymás mellett való megszervezésének, kivéve a legalsó helyi szervezeteket.

Hogy ezt a kettős feladatot jól elláthassa a rendőrség, egységes szervezetű és központi vezetés alatt álló Államrendőrségnek kell lennie, azonban a demokratikus államrend védelmének a megszilárdítása megköveteli, hogy befolyást biztosítsunk az Államrendőrség szervezetébe az önkormányzatoknak is.

2./ Az egységes államrendőrség megszervezésének a kiindulása a meglévő polgárőrségek, illetve önkormányzati rendőrségek. Ezek a karhatalmi szervezetek a körülménykehez képest beváltak, fegyvertelenül, vagy részleges fölfegyverkezéssel is nagy szolgálatot tettek és mindenesetre alkalmasak arra, hogy megfelelő átszervezéssel alapjai legyenek az Államrendőrségnek. Nem lehet tehát más útja az Államrendőrség ujjászervezésének, mint az, hogy alapul vesszük a polgárőrségeket, megtisztítjuk az nem oda való elemektől, és rájuk építjük a rendőrség országos szervezetét.

3./ A rendőrség állománya. Hogy a rendőrség kielégítően elláthassa feladatát a trianoni országterületre számítva 30 000 főnyi rendőrlegénység és 3000 főnyi rendőrtiszti, illetve fogalmazói gárda szükséges. Ennek az állománynak legnagyobb része a polgárőrségekben rendelkezésre áll, kiegészítésre van azonban szükség újonnan toborzandókból és megfelelő rostálással és felülbírálással a régi rendőrség tagjaiból.

A rendőrlegénység tagjait egy évi próbaidőre lehet alkalmazni 18?35 éves, testileg alkalmas, politikailag megbízható és egy előírandó értelmiségi vizsgán megfelelt, lehetőleg 6 elemit végzett katonaviselt egyénekből. Kiképzésükről egyelőre tanfolyamok rendezésével, később állandó rendőriskola megszervezésével kell gondoskodni.

A rendőrség jelentékeny része a polgárőrségek vezetőiből kerülhet ki. Mivel azonban ezek nem rendelkeznek rendőrtiszti képesítéssel, szükséges megadni számukra azt a lehetőséget, hogy egy év múlva a Belügyminiszter által előírandó anyagból rendőrtiszti vizsgát tehessenek. Szigorú felülvizsgálással a régi rendőrtisztek megbízható elemeiből kell kiegészíteni a rendőrtiszti állományt, és ezen felül szükséges új tisztek alkalmazása is. Ezek fölvételénél egyelőre el kell tekinteni a különleges képesítéstől.

A rendőrtiszti utánpótlás biztosítására rendőrtiszti iskolát kell szervezni, biztosítani kell azonban, hogy alkalmasság esetén ebbe a rendőrlegénység megfelelő tagjai is bejuthassanak.

4./ A rendőrség demokratikus nevelése. A régi rendszer a rendőrséget is, meg a csendőrséget is határozottan népellenes szellemben nevelte. Föltétlen meggyőződésévé tette, mind a tiszteknek, mind a legénységnek, hogy a nép felforgató hajlamú tömeg, amelyet kíméletlenül féken kell tartani, ha meg akarjuk védeni az állami és társadalmi rendet. Különösen a kommunisták elleni gyűlöletre és kíméletlen föllépésre nevelte a régi rendszer a karhatalom embereit, s minden népi politikai törekvést ilyen üldözendő kommunista mozgalomnak tekintett.

Demokratikus államban ennek gyökeresen meg kell változni. Hazafias, demokratikus nevelést kell adni a rendőrség tagjainak, és állandó felvilágosítással a demokrácia és a népérdekeinek a védelmét kell szolgálatuk alapjává tenni. Ennek érdekében biztosítani kell az állandó iskoláztatást, természetesen nem egyik, vagy másik párt felfogása alapján, hanem a magyar népi demokrácia közös alapjainak megfelelően.

A rendőrség demokratikus nevelésének érdekében meg kell szüntetni az állandó laktanyai együttlakást. A rendőrség tagjainak otthonukban kell lakni és csak a kiképzés, valamint a szolgálat idejére kell laktanyába együttmennie.

5./ Az Államrendőrség szervezete. A legalsó szervezeti egység a minden nagyközségben megszervezendő rendőrbiztosság. Ennek vezetője, illetve parancsnoka a rendőrbiztos, aki altiszti állományú egyén. A legénység száma annak megfelelő, hogy mekkora a község. A rendőrbiztosság általános helyi karhatalmi egység, amely sem politikai és bűnügyi osztályra nem tagolódik, sem tisztjei, illetve fogalmazói kara nincs. Nagyobb községekben, ahol külterület van, vagy körjegyzőségeknél a kisközségekben körzeti rendőrőrs szervezendő, amelynek vezetője a rendőrkáplár, aki közvetlen alárendeltje a rendőrbiztosnak.

A járásokban járási kapitányság szervezendő, mint a községi rendőrbiztosságok közvetlen parancsnoksága és járásra kiterjedő különleges alakulatok szervezete. Vezetője, illetve parancsnoka a járási kapitány és mellette tisztek, illetve fogalmazói kar is van, és a kapitányság politikai és bűnügyi osztályra tagozódik.

A megyei városokban városi kapitányság szervezendő, amely az illető város összes rendészeti szolgálatát ellátja. Szervezetileg ugyanolyan rangú szervezet, mint a járási kapitányság, azonban belső tagozódásában eltérő. Nemcsak különleges alakulatai vannak, hanem szervezetébe tartozik a város egész őrszemélyzete is. Ezen kívül a külterületekre körzeti őrsöket alakít, ugyanúgy, mint a rendőrbiztosság. Vezetője a városi kapitány.

Egy-egy megye össze járási és városi kapitányságai a megyei főkapitányság alá tartoznak. Ugyancsak a megyei főkapitányságnak vannak az egész megye szolgálatot ellátó különleges alakulatai, mint a rendőriskola, különleges nyomozók, autós egységek stb. Főnöke a megyei főkapitány.

 városokban városi főkapitányság szervezendő. Az ugyanolyan rangú szervezet, mint a megyei főkapitányság, azonban nemcsak magasabb parancsnokság és a különleges alakulatok szervezete, hanem ellátja az őrszolgálatot is a város területén. A külterületre körzeti őrsöket alakít, mint a megyei városok kapitánysága. Vezetője, illetve parancsnoka avárosi főkapitány.

Budapesten különleges szervezetű főkapitányság szervezendő a különleges fővárosi viszonyoknak megfelelően.

Az összes megyei és városi főkapitányságok fölötti országos szervezet az Országos Főkapitányság, amely közvetlenül a Belügyminiszter alá tartozik. Vezetője a rendőrség legfőbb parancsnoka az országos főkapitány.

6./ Kinevezés, áthelyezés, fegyelmi jog. A rendőrtiszteket, valamint a rendőrbiztosságok altiszti állományú vezetőit az illető önkormányzat jelölése alapján a Belügyminiszter nevezi ki. A legénységet pedig a Belügyminiszter kiküldötteiből és az önkormányzatok képviselőiből alakított toborzó bizottságok veszik fel, s ennek alapján nevezi ki őket az országos rendőrfőkapitány.

Az országos főkapitányt a Belügyminiszter és a miniszterelnök előterjesztésére az államfői jogokat gyakorló szerv nevezi ki. Az áthelyezés joga a Belügyminisztert, illetve a rendőrség magasabb parancsnokait illeti. Főkapitányok, kapitányok és rendőrbiztosok áthelyezéséhez azonban az érdekelt önkormányzatok hozzájárulása is szükséges. Bizonyos esetekben azonban föltétlen áthelyezési jog illeti meg a Belügyminisztert, illetve a rendőrség magasabb parancsnokait.

A fegyelmi jog az országos főkapitányon keresztül a Belügyminisztert illeti. Emellett azonban az önkormányzatoknak a megfelelő rendőrszervezet tagjaira nézve fegyelmi eljárást kezdeményező joga van, s ez esetben a Belügyminiszter köteles elrendelni az eljárást. Ilyen esetekben a fegyelmi eljárás lefolytatásában az önkormányzat arányosan képviselteti magát. Az ilyen fegyelmi eljárásoknál a vizsgálat idejére az illető felfüggeszthető.

7./ Az így újjászervezett államrendőrség egységes karhatalmi szervezete lesz az országnak. Ilyen szervezet képes ellátni azokat a rendészeti feladatokat is, amelyeket a régi rendszerben a csendőrség végzett el. A csendőrséget tehát nem kell újra felállítani, annál is inkább, mert ez az intézmény, nem indokolatlanul gyűlöltté tette magát a nép szemében. Az államrendőrség körvonalazott szervezetében minden lehetősége megvan annak, hogy a községi és külterületi rendőrségi szervek hibátlanul ellássák azt a karhatalmi szolgálatot, amelyet korábban a csendőrség végzett el. Természetesen a csendőrség helyén működő rendőrszervezeteket különleges felszereléssel és kiképzéssel kell megszervezni, és e vonatkozásban föl lehet használni a csendőrség tapasztalatait.

Az aktára kézzel írták rá:

1944. évre

tisztlegénység
Csendőrség:74716 321
Rendőrség:87312 684
345
-------------
196529 005

Rendőrségnél:

Orvos:27
Számvevő:113
Kezelő:998
Detektív:1546
555
--------
3239

Jelzet: MOL XIX-L-1-a, 1. doboz, 30-I62-1945-15025 (1945. január 13.) (Magyar Országos Levéltár Pénzügyminisztérium iratai)

Ezen a napon történt április 03.

1922

Joszif Visszarionovics Sztálin lesz a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkára.Tovább

1930

Helmut Kohl német kereszténydemokrata politikus, szövetségi kancellár, Németország újraegyesítésének megvalósítójaTovább

1935

Czeizel Endre magyar orvos-genetikusTovább

1941

Teleki Pál miniszterelnök a budavári Sándor-palotában fõbe lõtte magát.Tovább

1945

A brit és amerikai légierő bombatámadása a csepeli Weiss Manfréd Művek ellenTovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.

Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.

Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.

Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.

Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. február 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő