Megjelenik az "Annalen der Physik"-ben Albert Einstein negyedik dolgozata „Függ-e a test tehetetlensége az energiájától?” címmel, és benne...Tovább
Egy pórul járt vezérigazgató története az '50-es évekből
„1952. március hó végén az V. ker. rendőrkapitányság indítványt kért Nagy János trösztigazgató ellen eljárás indítására. […] Miniszter elvtárs utasítására az ügyet kivizsgáltuk és megállapítottuk, hogy Nagy János trösztigazgató a Pestszentlőrincen épített családi házához felhasznált anyagokról számlákkal rendelkezik. […] Bár a Miniszter elvtárs Nagy János elleni eljárás lefolytatására megtagadta a hozzájárulását, április hónap végén Nagy János trösztigazgatót az V. ker. kapitányság mégis őrizetbe vette.”
Papp Lajos minisztériumi előadó levele Szíjártó Lajos építésügyi miniszternek
1952. június 9.
Jelentés
Szíjártó Lajos miniszter elvtársnak.
1952. március hó végén az V. ker. rendőrkapitányság indítványt kért Nagy János trösztigazgató ellen eljárás indítására. A minisztériumban rendelkezésre bocsátott nyomozati iratok szerint Nagy János trösztigazgató Pestszentlőrincen egy villát épített, melyhez az anyagot: fát, vasat, cementet, téglát, meszet a vállalataitól tulajdonította el.
Miniszter elvtárs utasítására az ügyet kivizsgáltuk és megállapítottuk, hogy Nagy János trösztigazgató a Pestszentlőrincen épített családi házához felhasznált anyagokról számlákkal rendelkezik. Az anyagok szállításáért járó fuvardíjat is befizette. Mindössze 500.- Ft kifizetetlen, de nyilvántartott adósságát találtuk meg a 45/3 sz[ámú] vállalatnál.
Ennek alapján Nagy János ügyében a rendőrségi feljelentést nem javasoltuk, annál is inkább, mert a rendőrségi iratokból is megállapítható volt, hogy Nagy János elleni bejelentések mozgatója egy olyan személy, akit éppen Nagy János jelentett fel ezt megelőzően lopásért. Erről szóló jelentésünket Miniszter elvtársnak április 9-én tettük meg.
Bár a Miniszter elvtárs Nagy János elleni eljárás lefolytatására megtagadta a hozzájárulását, április hónap végén Nagy János trösztigazgatót az V. ker. kapitányság mégis őrizetbe vette.
Azért, hogy a szabálytalan eljárás miatt ne legyen a rendőrségnek kellemetlensége, 1952. április 30-án az V. ker. kapitányság Papp Lajos ellenőrzési osztályvezetőt és három beosztottját gyanúsítottként kihallgatta. A vád ellenük az volt, hogy az ügyben lefolytatott vizsgálat során Nagy János közvagyon elleni bűncselekményében segítséget nyújtottak nevezettnek azzal, hogy a bűntényt nem derítették fel. Az V. ker. rendőrkapitányságon a kihallgatást végző elvtársak „beismerő" vallomást akartak felvenni az ellenőrzési osztály beosztottjaitól, hogy „felsőbb utasításra elkenték Nagy János ügyét."
Konkrétan megállapítható, hogy a rendőrség által az Építésügyi Minisztériumnak megküldött nyomozati anyag az ellenőrzési osztály által ki lett vizsgálva és ennek alapján más megállapításra, mint amit jelentésében leszögezett, nem lehetett helyezkedni. Elképzelhető, hogy a rendőrség kezében a megadott nyomozati anyagon kívül lehetett más terhelő bizonyíték is Nagy János ellen, ezt azonban nem hozták az Építésügyi Minisztérium tudomására, és így ebben nem foglalhatott állást. Ha pedig időközben merültek fel újabb terhelő bizonyítékok Nagy János ellen, azt a rendőrségnek kötelessége lett volna a Miniszter elvtárs tudomására hozni.
1952. május 10-én érkezett az Építésügyi Minisztériumhoz a Belügyminisztériumból - május 9-i kelettel - egy levél, amelyben közlik, hogy az Építésügyi Minisztérium kivizsgálása nem felel meg a valóságnak, és Nagy János és társai a társadalmi tulajdont megkárosították. Szó szerint közöljük a Belügyminisztérium megállapítását: „Megállapításunk szerint és több tanú bizonyítja, hogy Nagy János villájának építéséhez nemcsak hivatalosan kiutalt anyagot szállítottak, hanem szóbeli utasításra is. A gépjárművek szabálytalan felhasználását az a tény is bizonyítani látszik, hogy Nagy János állítólag 440.- Ft-tal túlfizetett a használatért."
A Belügyminisztériumnak ez a megállapítása minden logikával ellenkezik, mert teljesen érthetetlen, hogy hogyan bizonyítja a túlfizetés ténye a gépkocsik szabálytalan használatát. A túlfizetés abból állott elő ugyanis, hogy Nagy János nem ismerve a rendeletet, többet fizetett a gépkocsi használatáért, mint amennyit a rendeletek az üzemi dolgozókra vonatkozólag előírnak.
Meg kell jegyezni, hogy a Belügyminisztérium értesítése Nagy János elleni ügy megindításáról, őrizetbe vétele után több mint tíz nappal később érkezett, de még ez sem tartalmazza az őrizetbe vételről szóló értesítést, és hivatalosan erről még a mai napig sem kaptunk értesítést.
Az V. ker. kapitányság túlkapására még külön jellemző az ellenőrzési osztály beosztottjainak gyanúsítottként való kihallgatása, amely az Államügyészség álláspontja szerint is minden jogalapot nélkülözött. Az ellenőrzési osztály nem végez és nem is végezhet a rendőrség részére nyomozómunkát, a Miniszter elvtárs pedig az ellenőrzési osztály tagjai ellen sem tett a rendőrségen indítványt.
Budapest, 1952. június 9.
[aláírás nélkül] (Papp Lajos) |
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 21.
Megzületik Both Béla magyar rendező, színművész (Bacsó Péter "A tanú" című filmjében Bástya elvtárs alakítója) († 2002).Tovább
I. Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója, osztrák császár, magyar és cseh király halála után IV. Károly lesz az utolsó...Tovább
Romániába, Snagovba viszik Nagy Imrét és társait.Tovább
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megakadályozza az Országos Munkástanács megalakulását.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő