Első világháború: Német csapatok elfoglalják Antwerpent.Tovább
Cseppkő mint propaganda-eszköz Aggteleken
1950-ben a Népművelési Minisztériumban az aggteleki–jósvafői cseppkőbarlangot a babonák elleni küzdelem egyik fontos támaszának látták. Javaslatot dolgoztak ki a barlang természettudományos propagandaközponttá való kiépítésére, a megfelelő káderek – jelen esetben a barlangi túra vezetőinek – hiányos dialektikus materialista ismereteinek bővítésére, képzésére, a Barlangmúzeum felállítására, a kisvasút megépítésére, illetve a környék modernizálására.
Az Aggteleki Cseppkőbarlang átalakítása természettudományos-propaganda központtá
Népművelési Minisztérium
Kultúrosztálya
Horváth Vera elvtárs, osztályvezető
Budapest
Az Aggteleki Cseppkőbarlang természettudományos propaganda-központtá való kiépítése tárgyában az alábbi javaslatot tesszük:
1./ A barlang tartozzák elvi-politikai szempontból a MTT [Magyar Természettudományi Társulat] Geológiai szakosztályába - mely egyetértésben a Természetvédelmi Tanáccsal és a Népművelési Minisztérium Kultúrosztályával - irányítaná a barlangban folyó ismeretterjesztő munkát.
2./ Az MTT a szakosztályain keresztül gondoskodik olyan káderek kiképzéséről, akik a barlangban folyó sokrétű természettudományos világnézeti oktatást vezetni tudják, akik a szakosztály keretében egyéni tanulás útján képezzék magukat tovább /legalább 4 fő/.
3./ Az MTT Geológiai szakosztálya a Népművelési Minisztériummal és a VKM-el [Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium] és a különböző társadalmi és különböző tömegszervezetekkel, a Borsod Megyei Tanácson keresztül megszervezi, tervszerűsíti a barlang látogatottságát, és negyedévenként kidolgozza ennek a munkatervét és ütemtervét.
4./ A barlang költségvetési szempontból tartozzék a Népművelési Minisztériumhoz. A felfejlesztésekhez, illetve a barlang átalakításához az alábbiak szükségesek:
•a. A barlang modernizálása, - utak, villanyberendezések rendbe hozása. /Hozzávetőleges költséggel 400 000 Ft./
•b. Barlangmúzeum felállítása, mely 14*8 m-es bemutató teremből, 4*4 m-es preparáló, 4*4 m-es kísérleti, 4*4 m-es iroda, 2*2 m-es raktár és a szükséges mellékhelyiségek áll. Hozzávetőleges költség 280 000 Ft./
•c. A barlangmúzeum berendezése és felszerelése /hozzávetőleg költség 120 000 Ft./
•d. Kisvasút létesítése /esetleg/ a barlangban. Ennek költségeire vonatkozólag hozzávetőleges képet nem tudunk adni, mert az komoly műszaki vizsgálatot igényel.
A fentiekben megjelölt költségadatok Dancza elvtárstól, a barlang igazgatójától származnak, aki 28-án Pestre érkezik és a részleteket illetően felveszi a Minisztériummal a kapcsolatot.
Budapest, 1950. VIII. 26. | Tarcsay Pál |
MOL XIX-I-3a, 88. doboz, 1816/40-17/1950 (Magyar Országos Levéltár, Népművelési Minisztérium, Általános iratok)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 09.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő