Megszületett Törőcsik Mari a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő...Tovább
Cseppkő mint propaganda-eszköz Aggteleken
1950-ben a Népművelési Minisztériumban az aggteleki–jósvafői cseppkőbarlangot a babonák elleni küzdelem egyik fontos támaszának látták. Javaslatot dolgoztak ki a barlang természettudományos propagandaközponttá való kiépítésére, a megfelelő káderek – jelen esetben a barlangi túra vezetőinek – hiányos dialektikus materialista ismereteinek bővítésére, képzésére, a Barlangmúzeum felállítására, a kisvasút megépítésére, illetve a környék modernizálására.
Az Aggteleki Cseppkőbarlang és a hozzátartozó turistaszállók szabályzata
Tervezet
Az Aggteleki Cseppkőbarlang és a hozzátartozó turistaszállók szabályzata
I. Az Aggteleki Cseppkőbarlang
1./ A barlang Magyarország legjelentősebb természettudományos és látványos természeti emléke. Mint ilyen az 1934. évi törvény védelme alatt áll, rongálói az idevonatkozó törvény hatálya alá esnek.
2./ A barlang a múltban a látogatók számára csak mint érdekes természeti tünemény, látványosságként lett bemutatva. A Magyar Népköztársaságban a barlang földtani, emberi, álltai és növénytani adottságainál fogva fontos népművelési tényezőnek tekintendő, ami ez említett ismereteken a dialektikus materialista szempontok alapján terjeszti.
3./ A barlang a hivatását jelenlegi felszereltségében csak a természetes üregeivel és képződményivel, tehát hiányosan szolgálja, s így nem is biztosíthatja a kívánt cél elérést. Ahhoz, hogy a barlang természettudományos adottságait a közönség megfelelően áttekinthesse és jelentőségét megérthesse szükséges, hogy ezek az adottságok részben a barlangban, részben a felszínen muzeálisan is bemutassanak. Ennek érdekében a következő létesítmények felállítása és fenntartása szükséges:
| I. A barlangban:
A Barlangmúzeum könnyen megközelíthető helyen, Aggteleken a Barlangszállóval szemben a barlang tulajdonát képező réten épül. A Barlangmúzeum megtekintése díjtalan, ill. a megváltott barlangbelépő egyben a múzeum megtekintésére is jogosít. Iskolák tanáraik vezetésével, a Barlangmúzeum anyagának a tanulmányozása, úgy a bel-, mint a külföldi szakemberek számára biztosítva van, de ez nem akadályozhatja a közönséget a múzeum anyagának a megtekintésében. |
4./ A barlang őslénytani és ősrégészeti anyaga tudományos értékkel bír. Ezeket a múltban egyes tudományos intézetek a barlang jellegének figyelembevétele nélkül tárták fel; képződményeket döntöttek ki és nagy felületeken kéregborításokat pusztítottak el. Ezzel helyrehozhatatlan károkat okoztak. Ilyen ténykedésnek a megakadályozása a barlangigazgató feladata, akinek joga van az esetleges ásatások helyét, terjedelmét és idejét a barlang jellegének a figyelembevételével korlátozni. Ebből eredő vitás ügyekben az Országos Természetvédelmi Tanács dönt.
5./ Egyrészt magának a barlang állagának, másrészt a környező jellegzetes karsztvidéknek a pusztításoktól való megvédése szükségessé teszi azt, hogy a barlang felszíni környékének bizonyos területei is védett területté nyilvánítsák. Ezeknek a területeknek a védetté nyilvánítását a barlang igazgatójának előterjesztésére a barlang igazgatójának az érdekelt községek népi szerveinek és az erdőgondnokság bevonásával az Országos Természetvédelmi Tanács eszközöli.
6./ A barlang tulajdonában úgy Aggteleken, mint Jósvafőn ingatlan területek vannak. Az aggteleki területeken hasznosítás céljából művelésre adták ki. Tekintettel arra, hogy a barlangot felkereső közönség a szabadban egyrészt már a múltban sem tudott a rendelkezésre álló területen kényelmesen elhelyezkedni, másrészt ezek a területek megművelve nem illenek be, illetőleg rontják a barlang közvetlen környékének a tájképi hatását, ezeket a területeket parkosítani, illetve fásítani kell.
7./ A barlang Aggtelek és Jósvafő közt húzódó főága 7 km hosszú. Ennek az ún. „hosszútúrának" gyorsabb és nagyobb tömegek által is hozzáférhetővé tétele érdekében a barlang felügyeleti hatósága már a múltban elhatározta, hogy a Postumiai barlanghoz hasonlóan kisvasutat vezet végig. A barlangvasút Aggtelekről a barlang tulajdonát képező rétről kiindulva az Acheron víznyelőjén át lépne a barlangba, ahol a főágat követve az Óriások terme alatt és előtt, az erre a célra legalkalmasabb teremben fordulna meg. Ezt a tervet a II. világháború közbejötte akadályozta meg. A barlangvasút megépítése a barlangfejlesztés egyik pontjaként tekintendő.
8./ A barlang legérintetlenebb és eredeti állapotában lévő ága a Retekág. A közelmúltban ennek az ágnak kívülről való megnyitását tervezték, amit azonban az Országos Természetvédelmi Tanács nem engedélyezett. A Retekág, mint rezervátum eredeti állapotában őrizendő meg, s ott csak a járatok víztelenítését célzó munkákat szabad végezni.
9./ A barlang aggteleki bejárójánál van a 460 m hosszú Barlangtó. A tavat mesterséges gát építésével azért fogták fel, mert a víz általában minden barlangképet élénkít. Ezért a tó időnként még jelentkező víznyelőinek az elszigetelése fontos. A tó medrének a rendezése, ill. karbantartása szükséges, mert korlátolt számú csónakok járatását teszi lehetővé.
10./ A barlang bemutatását szolgáló műtárgyak: villamos-berendezés, védőkorlátok és utak fejlesztése és azok jó karban való tartása állandó feladat. Az utak jó karban tartásának a gyakorlat által is igazolt legbiztosabb módja, ha azokat fokozatosan betontakaróval vonják be.
11./ A barlang a múltban is gondoskodott a vele kapcsolatos emléktárgyak forgalomba hozásáról. Emléktárgyakat a barlang területén kizárólag a barlang igazgatósága hozhat forgalomba. Ezeknek az emléktárgyaknak kapcsolatban kell lenni a barlanggal és nívósnak kell lenni, máshol nem árulhatók.
12./ A barlang vezetése, személyzete
A barlang vezetésével a barlang igazgatója van megbízva, aki a barlang ügyeinek viteléért úgy anyagi, mint tudományos vonatkozásban is felelős. Munkájában segítségére van az adminisztrátor, pénztáros és a barlangvezetők. Tekintettel a barlangnak a 2. pontban megjelölt hivatására a barlang igazgatójának csak politikailag megbízható, s a barlangkutatás terén elméletileg és gyakorlatilag képzett egyén nevezhető ki, aki ez irányú működését a szakirodalomban kifejtett munkáival is igazolja.
A barlangigazgató munkaköre:
•a. A barlang és képződményei állagának megóvása úgy fizikai, mint kémiai behatások kártétele ellen. Ebben a feladatában, ha szükségét látja azonnali hatályú intézkedéseket foganatosíthat, és felettes hatóságának beleegyezésével speciális szakemberek támogatását veheti igénybe.
•b. A barlang feszíni, védetté nyilvánított területeinek ellenőrzése, hogy azon a terület jellegével ellenkező műveletek ne eszközölhessenek.
•c. A barlang állat- és növényvilágának figyelemmel kisérése, s minden olyan műveleteknek, ami pusztulásukat eredményezhetné köteles megakadályozni, ill. elejét venni.
•d. A hazai és külföldi szakkörökkel kapcsolatot kell fenntartani, a szaksajtót közleményekkel kell ellátnia. Időnként barlangtani értekezleteket kell kezdeményezni.
•e. A barlang fejlesztésének érdekében felettes hatóságához javaslatokat és terveket nyújt be.
•f. A Barlangmúzeum szervezésében tevékeny részvétel, s a múzeumban elhelyezésre alkalmas tudományos anyag felkutatása, ha szükséges feltárása. A barlanggal kapcsolatos szakkönyvtár létesítése. A Barlangmúzeumnak a 2. pontban megjelölt szempont figyelembevételével való berendezése és vezetése.
•g. A barlangvezetőket a 2. pontban megjelölt szempontoknak megfelelő kalauzzal köteles ellátni és azokat ellenőrizni. A barlangvezetőket nemcsak természettudományos, de főként a barlang hivatásával kapcsolatos politikai kérdésekben is alaposan ki kell képezni. A vezetőket, s általában a barlang személyzetét ellenőrzi és fegyelmet tart köztük.
•h. Ellenőrzi a barlang adminisztrációs és pénzügyi vonatkozású ügyeit, s azokért felelős. Havonként jelentést tesz a barlang forgalmáról, anyagi eredményeiről, jelentősebb eseményeiről azonnal. Ellenőrzi a barlanghoz tartozó területen végzett munkát, s a házilag végzett munkáknak egyben felelős vezetője is. A barlangban és a barlanghoz tartozó területen történő térszíni rendezéseknél és felépítményeknél, s általában a barlanggal kapcsolatba hozható minden ténykedésnél figyelemmel kell lenni a barlang jellegére és hivatására. Észrevételt tehet minden olyan ténykedés ellen, ami az említett jelleggel és hivatással nem hozható összhangba, ill. ronthatja a barlang nívóját. Tekintettel arra, hogy a barlang földrajzilag összefügg a szomszédos állam területén lévő Domica Barlanggal szigorúan ügyel arra, hogy idegenek csak a barlang alkalmazottainak kíséretében léphetnek és tartózkodhatnak a barlangban. A fontos államvédelmi érdekekre való tekintettel a barlangnak azt az alkalmazottját, aki akár hanyagságból, vagy tudatosan lehetővé teszi azt, hogy idegenek ellenőrzése nélkül a barlangba beléphessenek azonnali hatállyal elbocsáthatja, s ha szükségese mutatkoznék, az illetékes hatóságnál fel kell jelenteni.
•i. Azokat a barlanglátogatókat, akiket a vezetők a barlang képződményeinek a rongálásán tetten érnek, az erről készült jegyzőkönyv mellékelésével köteles az illetékes hatóságnál feljelenteni.
•j. A barlangnak úgy az aggteleki, mint a jósvafői bejárójánál a Meteorológiai Intézet csapadékmérőket helyezett el. Ellenőriznie kell azt, hogy ezeknek a kezelését a jelentő szolgálat fennakadás nélküli teljesítése érdekében a barlang valamennyi alkalmazottja elsajátítsa. Magában a barlangban elhelyezésre kerülő műszerek ellenőrzéséről az adott helyzetnek megfelelően intézkedik.
A múltban a barlangot a tulajdonos, a Magyar Turista Szövetség a külön erre a célra létrehívott Nagybaradla Bizottság útján igazgatta. A bizottságban helyet foglaltak a barlanggal kapcsolatos összes tudományágak művelői és az érdekelt minisztériumok. Felügyeleti hatósága a Testnevelési Tanács, végső fokon a Kultusz Minisztérium volt. Tehát minden feltétel meg volt arra, hogy a barlang helyszíni vezetőjét /igazgatóját/ munkájában szakemberek támogassák és ellenőrizzék. Jelenleg sem a barlangot kezelő szerv /IBUSZ/, sem felügyeleti hatósága /Közlekedés és Postaügyi Minisztérium/ összetételében és feladatkörében nem természettudományos kérdésekkel foglalkozik, ill. old meg. Éppen ezért szüksége mutatkozik annak, hogy a barlang jellegének és hivatásának a fenntartása és zavartalan biztosítása érdekében a barlang és a hozzátartozó turistaszállók szabályzatát egy olyan bizottság tárgyalja le, amelyben a kezelő szerven és felügyeleti hatóságon kívül e kérdésben érdekelt Népművelési Minisztérium és az Országos Természetvédelmi Tanács képviselői /Magyar Természetbarát Szövetség/ is helyet foglalnak. A Természetvédelmi Tanács közvetve úgy is felügyeleti joggal bír. Ebben a bizottságban a barlang igazgatója, mint a tervezet kidolgozója - az ügy előadójaként vesz részt, aki a szükséges felvilágosításokat is megadja.
A barlang adminisztrátora:
A barlang adminisztrátora a barlang jósvafői bejárójánál lévő irodában működik. Végzi a barlang adminisztrátori munkáját, 10 naponként elszámoltatja a jósvafői vezetőket és az aggteleki pénztárost. Feladatkörébe tartozik minden a barlang üzemviteléhez szükséges fogyóanyag beszerzése, ill. megrendelése. Nagyobb látogatottság esetén kiállítja a csoportok vezetői részére a belépő blokkot, szükség esetén az egyes belépőkének is ő ad jegyet. Végleges rendezésig forgalomba hozza a barlang emléktárgyait. A rábízott értékekért anyagilag is felelős.
A barlang pénztárosa:
A barlang pénztárosa az aggteleki bejáró jegypénztárában működik. Itt, ahol a forgalom jóval nagyobb - s pénztáros adja ki a belépőket, forgalomba hozza a barlang emléktárgyait és 10 naponként elszámol a barlang adminisztrátoraival. A rábízott értékekért anyagilag is felelős. A pénztáros és az adminisztrátor, ha nincs egyéb elfoglaltsága, segít a barlang igazgatójának a vezetőkénél nagyobb képzettséget igénylő munkák elvégzésében.
A barlangvezetők:
Feladatuk elsősorban a barlang látogatóinak a barlangban való vezetése, s a barlanggal kapcsolatos természettudományos magyarázat ismertetése. Munkaideje reggel 8 órától a du. 4 órakor beinduló rövidtúra végződéséig tart. Ezen túl csak kivételes esetekben és túlóradíj ellenében tartozik túrát vezetni. Ha a barlang látogatásai idején látogatók nincsenek, ez esetben mindazon munkákat tartozik elvégezni, amivel a barlang igazgatója, - távolléte esetén - megbízottja kijelöli.
Kezeli, és olyan állapotban tartja a barlangvezetéshez szükséges lámpákat és egyéb felszereléseket, hogy azok a menetrendszerű barlanglátogatást maradéktalanul biztosítsák, s ezért felelős. Az általa kezelt felszerelési tárgyak, ill. alkatrészeinek, valamint az üzemanyag fogyását kellő időben köteles bejelenteni az adminisztrátornak. Ügyel arra, hogy a közönség a barlang, vagy a hozzátartozó területek műépítményeiben kárt ne tegyen, és csak a kijelölt helyen rakjon tüzet.
A barlangot látogató közönséggel mindenkor udvariasan kell érintkezni. Ha ennek szüksége mutatkoznék a túrán résztvevők egyikét-másikát udvariasan, de erélyesen figyelmeztetni. A vezető túra közben nem dohányozhat és beinduláskor a közönséget is figyelmezteti, hogy bent a barlangban tilos a dohányzás. Vezetés közben is köteles a legkisebb papírdarabot eltávolítani és a közönség figyelmét felhívni arra, hogy bent a barlangban ne dobáljon el semmit. [!] Aki ittas állapotban vezet, fegyelmi eljárás alá kerül. Botot, pálcát és ernyőt a barlangba nem enged bevinni, csak az esetben, ha a látogató kora, vagy testi fogyatékossága miatt bothasználatra van utalva. Ez esetben a látogatót udvariasan figyelmezteti, hogy a bottal sem a képződményeket, sem az úttól oldalt eső anyagfelületeket nem szabad érinteni. Ittas embert a barlangba nem vezethet be. Köteles magát a barlangvezetéssel kapcsolatos kérdésekben képezni és az igazgató által vezetett vezetőképző előadásokon megjelenni.
Ha valakit tetten ér azon, hogy a barlang képződményeit akár felírás vagy törés által megrongálta, köteles az illetőt igazoltatni, s az esetet az adminisztrátornak, a pénztárosnak, vagy az igazgatónak jelenteni. A jegyzőkönyv felvételéhez lehetőleg több, de legalább még két tanút biztosítani, és letört cseppkövet, mint bűnjelt elkobozni.
II.A barlanghoz tartozó turistaszállók
Miután a barlang látogatottsága szorosan összefügg a közönség elszállásolási és ellátási lehetőségeivel a barlang forgalmának a növelése érdekében a barlangot kezelő Kárpát Turista Egyesület előbb Aggteleken, később a vöröstói kijárónál építtetett kisebb turista menedékházat. Részben a menedékházak építése, részben a turisták barlangrendezési és újabb részeket feltáró munkája nyomán a forgalom annyira megnőtt, hogy ezek a menedékházak szűknek és korszerűtlennek bizonyultak. A későbbi barlangtulajdonos Magyar Turista Szövetég a turista társadalom a kormányzat és az érdekelt megyék anyagi támogatásával 1937-ben megépítette az aggteleki bejárónál a Barlangszállót, s 1940-42-ben a Jósvafői Turista Szállót. Mindkét szállót a magánérdekeltség kizárásával a barlang és a turisztikai fejlesztéseknek az érdekében építette, s jellege, éttermi és hálódíj szabása azonos volt az egyéb turista menedékházak árszabásával. A cél, amiért a két turistaszálló épült, ma, amikor a barlang fontos népművelési eszköznek van beállítva, még inkább az kell, hogy maradjon: a barlang látogatásának növelése. Ezt a rendeltetést a két turistaszálló csakis úgy teljesítheti, ha üzletpolitikáját a dolgozó, széles néprétegek anyagi lehetőségeivel összhangba hozza. Ennek érdekében a barlang és a hozzá tartozó turistaszállók szabályzata leszögezi:
1./ A barlang és az általa építtetett két turistaszálló szoros gazdasági egység, mindkét szálló turista jellegű, s a barlangra vonatkozó szabályzat 2. pontjának figyelembe vételével a szállók nem folytathatnak a barlang érdekeit sértő és célkitűzéseivel ellentétes üzletpolitikát.
2./ Éttermi és hálódíjszabás azonos a turistaházakat kezelő N. V. [Nemzeti Vállalat] kezelésében lévő menedékházak árszabásával.
3./ Tekintettel a turistatársadalomnak egyrészt a barlang feltárása és rendezése érdekében 60 éven át kifejtett önzetlen munkájára, másrészt a két szálló megépítésénél hozott anyagi áldozatára az arcképes igazolvánnyal rendelkező turisták a két szállóban ugyanazokat a kedvezményeket élvezik, mint egyéb turista menedékházban. A turistákhoz hasonló kedvezményeket élvezik az iskolák tanulói is. Az említett két csoporton kívül állók a turista menedékházakban szokásos árszabásnak megfelelő hálódíjat fizetnek.
4./ A két szállóban lévő különszobák árai azonosak az egyéb turista menedékházak különszobáinak az áraival, s az arcképes igazolvánnyal ellátott turisták itt is az egyéb menedékházakhoz hasonló kedvezményeket élvezik. A különszobákat panzióval összekapcsoltan is ki lehet adni, de tekintettel a szállók rendeltetését a különszobákat ugyanaz a személy 5 napnál tovább csak az esetben veheti igénybe, ha a szobára más igénylő nincs. Kivételt képeznek a bel- és külföldi szakemberek, akik a barlanggal kapcsolatos kérdések tanulmányozása miatt tartózkodnak a szállókban. Ezek számára a különszobákban az elsőség mindenkor biztosítandó. A panzióárak mindenkor azonosak az egyéb turista menedékházak áraival.
5./ A két szállóban Házirendet kell kifüggeszteni, s azok megsértőit a szálló vezetőjének joga van figyelmeztetni, súlyosabb esetekben el is távolíthatja, s az okozott kárt minden esetben kötelessége a kártevővel megtéríteni. Mulatságot a szállókban csak május 1-jén, április 4-én és Szilveszterkor szabad tartani.
6./ A szállók éttermének, ill. konyhájának a barlangtúrák indulására, ill. befejezésének figyelembe vételével kell működni.
7./ A szállók műszaki berendezésének kifogástalan állapotban való megőrzéséért és a rongálásoktól való megóvásáért a szállók vezetői felelősek. A műszaki berendezés ellenőrzése a barlangigazgató feladata, házilag eszközölhető javításuk a barlang alkalmazottainak a feladata. Ugyancsak a barlang alkalmazottainak a feladata a jósvafői turistaszálló víz- és villanyszolgáltatása is.
8./ A barlang alkalmazottai gondozzák a Jósvafőn létesített mesterséges tavat, strandfürdőt, általában a szállók körül létesített sétányokat, kilátókat, padokat, amiben a lehetőség szerint a szálló alkalmazottai is segítségükre van.
9./ A barlang igazgatójának kötelessége a szállók körüli rend és tisztaság ellenőrzése. Ez irányú észrevételeit és utasításait a szállók vezetői figyelembe tartoznak venni.
10./ A szállók turista jellegének a visszaállításával csökken bonyolult és költséges adminisztrációjuk is. E lehetővé teszi, hogy a szállók és a barlang adminisztrációs ügyeit egy irodában végezzék.
11./ A barlanghoz tartozó szállók a barlang propagálása érdekében más külföldi példákhoz hasonlóan az erre a célra alkalmas felszerelés tárgyaik: evő- és ivóeszközök, törülközők, asztalterítők, stb. /azok elhasználódása, ill. kicserélésével párhuzamosan az Aggteleki Cseppkőbarlang szignóval ellátottakat szereznek be.
A fenti szabályzatot letárgyalta és jóváhagyta a barlang felügyeleti hatósága által összehívott bizottság.
Budapest, 1950.
Közl[ekedési] és Postaügyei Minisztérium, | Népművelési Minisztérium |
IBUSZ, mint kezelő szerv. képviseletében | Orsz. Természetvédelmi Tanács |
MOL XIX-I-3a, 88. doboz, 1816/40-17/1950 (Magyar Országos Levéltár, Népművelési Minisztérium, Általános iratok)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 23.
Megszületik Vlagyiszlav Nyikolajevics Volkov szovjet űrhajós († 1971).Tovább
Románia csatlakozik a tengelyhatalmakhoz.Tovább
Első fokon halálra ítélik Imrédy Béla miniszterelnökötTovább
Az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége (EPOSZ) Ideiglenes Szervező Bizottsága Felhívásban szólította fel a parasztifjúságot a...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő