Bauer Sándor tűzhalála állambiztonsági szempontból kiemelten veszélyesnek számított. Ezzel magyarázható, hogy azt az ötfős társaságot,...Tovább
Kádár különvonata
„Az új vonat padlózata és falai erősebbek, üvege pedig vastagabb volt, mint az átlagos személyszállító vonatoké. A fülkék hangszigeteltek voltak, belsejüket ellátták légkondicionáló készülékkel. A szerelvény telefonhálózattal, világvevő rádióval, rádióantennával és vonathangosítással is rendelkezett. […] A vonaton volt konyha, tárgyaló (16 fő részére), fürdőszoba zuhanyzóval, ill. két- és négyfős hálókocsi-rész. Kádár kérésére egy kártyázásra és sakkozásra alkalmas kis szobát is kialakítottak.”
Kormányőrség Parancsnokság.
és [popup title="III/III/1. Osztály." format="Default click" activate="click" close text="A szöveg után kézzel írt bejegyzés: „Lássa Miniszter Helyettes Elvtárs! Tájékoztatásul felterjesztem. Eperjesi [László] VI. 9. "] [popup title="„SZIGORÚAN TITKOS!" " format="Default click" activate="click" close text="Alatta kézírással az alábbi szöveg: „Pap [János] elvtárs! Tájékoztatás céljából felterjesztem. Amennyiben egyet értesz vele, javasolom, hogy Csanádi [György, Közlekedési és Postaügyi miniszter] elvtárssal együtt beszéljük. (aláírás olvashatatlan) V. 22."]
JELENTÉS
a kormányvonatok üzemeltetésének problémáiról és javaslatok ezek megoldására.
Az elmúlt évek során a magyar párt és kormán vezetői a hazánkban tartózkodó magas szintű párt és kormánydelegációk vasúton történő utazásai alkalmával nagyon sok problémával találkoztunk.
A rendelkezésre álló szerelvények többségükben elavultak, korszerűtlenek, nem felelnek meg a mai követelményeknek.
A motoros vonatok többségében túlzottan elhasználtak, egyedi darabok, ezért javításuk, alkatrészellátásuk rendkívül bonyolult és költséges. A legutóbb a 49-es számú motor műszaki meghibásodás miatt nem tudott időben indulni.
A 46-os négyrészes motorvonat jelenleg még a legjobb - körülbelül 15 éve üzemel -, azonban ez is korszerűtlen, mert eredetileg nem ilyen célra készült.
Nagyobb létszámú, magas szintű delegációk utazása céljára rendelkezésre áll egy erőgépvontatásra alkalmas szerelvény. A szerelvény az alábbi kocsikból tevődik össze:
4 db termeskocsi (51-es, 52-es, 54-es, 56-os ), 2 db hálókocsi (350-es, 361-es), 1 db étkezőkocsi (230-as), 2 db. paklikocsi (2-es, 1401-es).
A szerelvény vontatására korábban a forgalomból gőzmozdonyokat vontunk ki. Az utóbbi időben Nohab-típusú Diesel mozdonyokkal vontatunk, melyeket szintén a forgalomból vonunk ki.
Ez a vagonpark sem felel meg a korszerű közlekedés követelményeinek, magas szintű delegációk utazására.
A vagonok külső mérete és formája különböző, ezért az összeállított szerelvény esztétikailag nem megfelelő.
A vagonok színétől élesen elüt a mozdony színe, (a mozdony világos piros, fehér csíkozással, a vagonok sötétzöldek).
A termeskocsik hőmérséklete, szellőzése kellően nem szabályozható. Berendezéseik régi típusúak.
Az étkezőkocsi 4 személyes kis asztalokkal van beépítve. A delegáció nem tud egy asztalhoz ülni. Az elmúlt időben ezt már több vezető elvtárs komolyan kifogásolta.
Az elmúlt években több esetben vita tárgyát képezte a kormányzati vonatok igénybevételének joga. Pl. a motorvonatokat rendszeresen használták a K[özlekedési és] P[ostaügyi] M[inisztérium] különböző beosztású vezetői. A termeskocsikat a legkülönbözőbb célokra igénybe veszik, a legutóbb egyik külkereskedelmi vállalat igényelte reprezentációs okokra hivatkozva. A felhasználásra vonatkozóan nincs egyértelmű rendelkezés kiadva.
A kormányzati vonatok műszaki karbantartása, javítása nincs megnyugtatóan megoldva, és ez nagymértékben akadályozza a biztonságos közlekedést és a pontos időben történő utazásokat.
A vonatszerelvények külső és belső tisztántartása, apróbb műszaki meghibásodása igen sok kívánni valót hagy maga után. Több alkalommal a mi intézkedésünkre, beavatkozásunkra volt szükség, hogy a szerelvény tiszta legyen, a meghibásodások időben ki legyenek javítva.
Megítélésünk szerint a fenti hiányosságok a következőkre vezethetőek vissza:
A MÁV-on belül nincs egy felelős szerv megjelölve, amely a kormányzati vonatok felett egyértelműen rendelkezne.
A KPM I/8-as Szakosztályán belül szervezett különleges utazási ügyekkel foglalkozó csoport más irányú feladatai elvégzése mellett szervezi a kormányzati vonatok üzemeltetését is. Véleményünk szerint e csoportnak megfelelő hatásköre nincs, ezért az ügyek intézése nagyon körülményes, sokszor hosszú időt vesz igénybe.
A vonójárművek a MÁV Hámán Kató Fűtőházhoz tartozó kormányzati kocsiszínhez, a vontatott járművek a MÁV Nyugati műszaki kocsi-szolgálati főnökséghez tartozó termes-kocsiszínhez tartoznak.
Az említett három szerv természetesen a KPM és MÁV szervezetének megfelelően alá van rendelve a meglévő felsőbb szakszolgálati ágakna, így elsősorban a MÁV Budapesti Igazgatóság szakosztályainak, majd közvetve a KPM I: (vasúti) Főosztálya illetékes szakosztályainak, mint főfelügyeleti szerveknek.
A jelenlegi helyzetet mindezekért nem tartjuk megfelelőnek. A helyzet normalizálására, a meglévő hibák kijavítására a következőket javasoljuk:
1./ A kormányzati vonatok biztonságos üzemeltetése érdekében egy önálló osztály kell szervezni. (Különleges Utazási Osztály).
a./ Az osztályt úgy kell megszervezni, hogy alkalmas legyen a kormányvonatokkal történő utazások forgalmi és műszaki feladatainak végrehajtására.
b./ Az osztály személyi állományának kiválasztását a későbbiekben szükséges személyi változásokat a BM illetékes szerve hozzájárulásával lehet végrehajtani.
c./ A biztonságos közlekedés megvalósítása érdekében az osztály fontosabb beosztottai közül 6 főt
állományba kell elhelyezni.d./ Az osztály beosztottainak bérezését úgy kell megállapítani, hogy az osztályon megfelelő szakképzettségű beosztottakat lehessen alkalmazni és ők hátrányosabb helyzetbe ne kerüljenek, más területen dolgozó hasonló beosztásúakkal szemben.
e./ Az osztály hatáskörébe kell adni a különleges utazási célokra fenntartott vonó- és vontatott járműveket, a kocsiszínt, a javítóműhely szükséges részét és a pályaudvarokon meglévő kormányzati várótermeket.
f./ Az osztály irányítás és ellenőrzés szempontjából közvetlenül a MÁV Vezérigazgatójához tartozzon.
g./ A különleges utazási osztály hatáskörét, ügyrendjét a KPM I. (vasúti) Főosztály dolgozza ki. Az ügyrendet a MÁV Vezérigazgatója és a Belügyminiszter I. Helyettese hagyja jóvá.
Felelős: Határidő: 1966. január 1.
Belügyminiszter
Közlekedésügyi miniszter.
2./ A különleges utazási osztályhoz tartozó vasúti kocsikat az MSZMP PB tagjai és póttagjai, a KB titkárai, az Elnöki Tanács Elnöke, a Minisztertanács Elnöke, a Párt és Kormány Vezetői által utazó delegációk részére kell fenntartani.
Az 1966-os évben elkészülő új három részes motorvonatot kizárólag a párt első titkára, a Minisztertanács Elnöke rendelkezésére kell fenntartani.
A különleges utazási célokra fenntartott vasúti szerelvényeket - hasonlóan a kormányrepülőgéphez - a Belügyminiszter tudomásával lehet igénybe venni.
Felelős:
Belügyminiszter.
3./ A különleges utazási osztály megszervezése után rendezni kell a motorvontatok, a vonó- és vontatott járművek fenntartási körülményeit. Illetékes szakemberek bevonásával felül kell vizsgálni műszaki állapotukat. A megállapításokat jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
A megállapított hiányosságokat soron kívül ki kell javítani.
Ki kell alakítani, hogy az állományhoz tartozó járművekhez szükséges anyagok és tartalék alkatrészek megfelelő minőségben és mennyiségben, raktári készletként rendelkezésre álljanak.
4./ A különleges utazási osztály részére a járművek üzemeltetése, karbantartása, a szükséges fejlesztés céljára, valamint a kormányvárótermek karbantartására külön költségvetést kell megállapítani és biztosítani.
Az új motorvonat elkészülése után a 49-es egymotorost le kell adni a KPM vezetői részére. A motorvonaton történő utazási igényeket az új motorvonattal és a 46-os motorvonattal kell megoldani. A 48-as egymotorost előfutó biztosító motorvonatnak kell fenntartani.
A Nohab vontatású szerelvény korszerűsítése érdekében a következőket kell tenni.
2 db. Nohab Diesel mozdonyt fenn kell tartani a különleges utazások céljára. Ezeket be kell festeni, hogy a szerelvény színével megegyezzen (a mozdonyok rendszeres mozgatása jobb kihasználása érdekében; e két mozdonyt a forgalomban csak Budapest-Sturovo [Párkány], Budapest-Szolnok közötti szakaszon szabad felhasználni, hogy azokat mindenkor a legrövidebb időn belül fő rendeltetésének megfelelően lehessen felhasználni).
A vagonokat folyamatosan le kell cserélni új korszerű vagonokra. (Tudomásunk szerint a meglévők korszerűsítése költségesebb). 1966. január 1-jétől folyamatosan évente két új vagont kell megépíttetni a korszerűbb követelményeknek megfelelően. A leadásra kerülő vagonokat a MÁV használja fel egyéb reprezentatív célokra.
Felelős:
Közlekedésügyi Miniszter.
5./ Meg kell szervezni a kocsiszín fegyveres őrzését.
Felelős: Határidő: 1966. január 1.
Belügyminiszter.
Jelzet: MOL XIX-B-1-ai 36. doboz.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 26.
Robbanás és tűz a csernobili atomerőmű egyik reaktorában (Ukrajna), az eddigi legsúlyosabb következményű nukleáris baleset békeidőben.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő
