1919 – P. Ábrahám Dezső vezetésével Szegeden ellenkormány alakult.Tovább
A Magyar Nagydíj korai évei: átláthatatlanság és központi ellenőrzés
„Az elmúlt hétvégén a Hungaroringen harmadízben rendeztük meg a Forma-1 Magyar Nagydíj világbajnoki futamát. A Magyar Nagydíj az eddigi megszokott rendben – a külföldiek szerint is kiváló szervezésben – zajlott le. Semmiféle zökkenő, programcsúszás nem fordult elő. A versenyt a három nap alatt mintegy 200 ezer néző tekintette meg, a vasárnapi nézőszám mintegy 140 ezer főre tehető.”
Urbán Lajos miniszter jelentése a Forma-1 1988. évi mogyoródi futamáról Grósz Károly miniszterelnöknek
857571/1988
Tárgy: 1988. évi Forma-1 magyarországi futamának értékelése.
GRÓSZ KÁROLY elvtárs
Az MSZMP KB főtitkára,
miniszterelnök
Budapest
Kedves Grósz Elvtárs!
Az elmúlt hétvégén a Hungaroringen harmadízben rendeztük meg a Forma-1 Magyar Nagydíj világbajnoki futamát.
A Magyar Nagydíj az eddigi megszokott rendben - a külföldiek szerint is kiváló szervezésben - zajlott le. Semmiféle zökkenő, programcsúszás nem fordult elő. A versenyt a három nap alatt mintegy 200 ezer néző tekintette meg, a vasárnapi nézőszám mintegy 140 ezer főre tehető.
A Magyar Televízió elnökétől kapott információ szerint a televízió közvetítésével a versenyt az öt világrész több mit 100 országában mintegy 1 milliárd néző láthatta. A televízió közvetítésbe bekapcsolt 51 ország visszaigazolta, hogy kifogástalan képanyagot és nemzeti propaganda-anyagot kaptak. A versenyen megjelent több mint 1000 újságíró pedig a nyomtatott sajtó útján adott hírt a világnak a magyarországi nagydíjról és a verseny jó megszervezéséről.
A versenypálya megközelítésének közlekedési és parkolási kérdését is sikerrel oldottuk meg. A tömegközlekedési rendszer kitűnően funkcionált. A közlekedési szakembereink, valamint a BM motoros rendőrei jól látták el a forgalomirányítási feladataikat.
A verseny során előzetes várakozásunkat is felülmúló mértékű üzleti tárgyalásokat sikerült folytatnunk. A versenyen az eddigieknél nagyobb számban jelentek meg a nyugati üzletemberek, és hivatkozva Grósz elvtárs közelmúltban tett külföldi látogatásaira, egyre élénkebb tárgyalásokat kezdeményeztek az autó fődarabok és alkatrészgyártás területén is.
A versenyen jelenlévő Marjai József miniszterelnök-helyettes elvtársat több nyugati üzletember kérte a kereskedelmi tárgyalások folytatására.
Az üzleti tárgyalások során kiemelkedőnek és ígéretesnek látszik a Ford Európai Igazgatóságának alelnökével Walter Hayes úrral a közelmúltban Londonban megkezdett üzleti tárgyalások folytatása. Tárgyaltunk a magyar futam szponzorával, az olasz POP 84 konfekció gyártó cég képviselőjével, valamint az NSZK-beli keréktárcsa-gyártó Rial cég tulajdonosával is.
Bernie Ecclestone úrral a Forma-1 Autókonstruktőrök Szövetségének (FOCA) elnökével megállapodtam, hogy a jövőben fokozottan elősegíti a Hungaroring egész éves hasznosítását és hosszú távú együttműködésünkre tett ígéretet.
Kérem Miniszterelnök elvtárstól jelentésem elfogadását.
Budapest, 1988. augusztus [?]
Elvtársi üdvözlettel:
/Urbán Lajos/
Jelzet: XIX-H-1-pp-15, KPM, Központilag iktatott iratok, 860. doboz
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 12.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő