Az ÁVH-sok, országszerte – egyházi visszaemlékezések szerint – egy időpontban, éjjel, megrohanták a rendházakat – néhányat később – és a...Tovább
A Magyar Nagydíj korai évei: átláthatatlanság és központi ellenőrzés
„Az elmúlt hétvégén a Hungaroringen harmadízben rendeztük meg a Forma-1 Magyar Nagydíj világbajnoki futamát. A Magyar Nagydíj az eddigi megszokott rendben – a külföldiek szerint is kiváló szervezésben – zajlott le. Semmiféle zökkenő, programcsúszás nem fordult elő. A versenyt a három nap alatt mintegy 200 ezer néző tekintette meg, a vasárnapi nézőszám mintegy 140 ezer főre tehető.”
A Hungaroringgel kapcsolatos pénzügyi adatok titkosítása
858034/1988
Előadó: Székely András
Kapcsolatos sz.: 858443/88
Tárgy: Forma-1 költségeinek kezelése
Miniszter elvtárs áttekintette a tárca területén a titkokkal kapcsolatos rendelkezések megtartását, és ennek alapján úgy határozott, hogy a Forma-1 autóverseny megrendezésével kapcsolatosan felmerülő pénzügyi /beruházási és költség-/ adatokat üzleti titokként kell kezelni.
Tekintettel arra, hogy korábban több adat kiszivárgott, kérem hathatós intézkedését az üzleti titok előírásszerű kezelése érdekében.
Budapest, 1988. augusztus 25.
Elvtársi üdvözlettel:
/Dr. Cseh Lajos/
főosztályvezető
Jelzet: XIX-H-1-pp-15, KPM, Központilag iktatott iratok, 860. doboz
***
858443/1988
AUTÓVERSENY SZERVEZŐ- ÉS RENDEZŐ GAZDASÁGI TÁRSASÁG
MOTORRACING PROMOTER & ORGANISER CO.
40-872/88
KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM
Dr. Cseh Lajos elvtárs
Főosztályvezető
Budapest
Dob u. 75/81.
1077.
Kedves Cseh Elvtárs!
1988. augusztus 25-én kelt levelét megkaptam, mely Miniszter elvtárs határozatát tartalmazta, nevezetesen, hogy a Forma-1 autóverseny megrendezésével kapcsolatosan felmerülő pénzügyi /beruházási és költség/ adatokat üzleti titokként kell kezelni.
Ezúton tájékoztatom, hogy a levél kézhezvétele napján munkatársi értekezleten a levél tartalmát ismertettem és tudomásulvétel végett azt munkatársaimmal aláírattam. Természetesen az abban foglaltak mindannyiunkra nézve kötelező jellegű[ek].
Budapest, 1988. szeptember 2.
Üdvözlettel:
Kellermayer Sándor
ügyvezető igazgató
Jelzet: XIX-H-1-pp-15, KPM, Központilag iktatott iratok, 860. doboz
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 11.
1950
1958
Az Ifjú Gárda megalakulása. 1956-ban, a forradalom után megalakult ifjúsági csoportok kapták ezt a nevet.
Az Ifjú Gárda a KISZ...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő