Vízre bocsájtották a TitanicotTovább
Horthy Miklós katonái Rákosi Magyarországán
Akik megúszták egy „fasiszta ének”eléneklését
"A nyomozás során megállapítást nyert, hogy a gyanúsítottak erősen italos állapotban haladtak végig a vádbeli időben a falun, és ilyen állapotban énekelték a fenti nótát. Ezen tényállás azonban, figyelembe véve az eset kísérő körülményeit, valamint a gyanúsítottak osztályhelyzetét, az izgatás bűntettének tényálladéki elemeit nem merítik ki, és az eljárást a rendelkező rész értelmébe meg kellett szüntetni.”
Források
1. A fertőszentmiklósi rendőrőrs jelentése a nyomozásról
Fertőszentmiklósi r. őrs
Tárgy: Horváth István és társai Fertőd
Tőzeggyár majori lakosok ellen
följelentés fasiszta ének éneklése miatt.
Mell.: csomag.
A rendőrség kapuvári járási kapitányság Száma: 259/1951.
Járási kapitányságnak,
Kapuvár.
Jelentem, hogy az őrs járőre folyó évi március hó 1-én járőrszolgálata közben arról értesült, hogy Horváth István, Kópházi Imre, Gál András, Ézsöl István, Cirok József, Németh H. Géza, Cserepes Mihály, Tarcsai Géza Fertőd Tőzeggyár-majori lakosok Fertőd /Süttör/ községbe azt a nótát énekelték, hogy Horti [!] Miklós katonája vagyok. Az ügyben az őrs járőre a nyomozást bevezette, melynek során az alábbiakat kérdezte ki.
Gyanúsítottak:
1. Horváth István, aki Fertődön 1916. évi április hó 29-én szül. nős, földműves, apja: néhai István, anyja: Kuslits Magdolna, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos. A fenti cselekményt beismerte. Előadta, hogy 1951. évi február hó 27-én Fertőszentmiklós községbe volt a fent írt Tőzeggyár-majori lakosokkal, katonai nyilvántartás végett. Hazafelé menve (lovaskocsival) Fertőd községben énekelték (Horti Miklós katonája vagyok) fasiszta éneket, kb. 17 óra tájban. Védelmére előadja, hogy nagyon boros állapotban voltak és nem voltak tudatában, hogy nem szabad ezt a nótát énekelni. Egyebet előadni nem tudott.
2. Kópházi Imre, aki Fertőd Tőzeggyár-majorba szül. 1921. IX. 11., nős, földműves, apja: néhai Sándor, anyja: Katona Mária, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos. A fenti cselekményt beismerte. Kikérdezése során ugyanazt adta elő, mint az első gyanúsított. Védelmére felhozni semmit nem tudott.
3. Gál András, aki Fertőd Tőzeggyár-majorba 1921. évi november hó 20-án szül. nős, földműves, apja: József, anyja: Horváth Erzsébet, Fertőd, Tőzeggyár-majori lakos. A fenti cselekményt beismerte. Kikérdezése során ugyanazt adta elő, mint az első gyanúsított. Védelmére előadni semmit nem tudott.
4. Ézsöl István, aki Kapuváron 1915. évi január hó 15-én szül., nős, földműves, apja: István, anyja: Budai Emerencia, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos. A fenti cselekményt beismerte. Kikérdezése során ugyanazt adta elő, mint az első gyanúsított. Védelmére előadni semmit nem tudott.
5. Cirok József, aki Fertőd Tőzeggyár-majorba 1920. évi február 17-én szül., nős, földműves, apja: Pál, anyja: néhai Kiss Julianna, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos. A fenti cselekményt beismerte. Kikérdezése során ugyanazt adta elő, mint az első gyanúsított. Védelmére előadni semmit nem tudott.
6. Németh H. Géza, aki Csapodon 1921. február hó 23-án szül., nős, földműves, apja: Ferenc, anyja: Katona Anna, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos. A fenti cselekményt beismerte. Kikérdezése során ugyanazt adta elő, mint az első gyanúsított. Védelmére előadni semmit nem tudott.
7. Cserepes Mihály, aki Kapuváron 1921. június hó 24-én szül. nős, földműves, apja: néhai Mihály, anyja: Papp Veronika, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos. A fenti cselekményt beismerte. Kikérdezése során ugyanazt adta elő, mint az első gyanúsított. Védelmére előadni semmit nem tudott.
8. Tarcsai Géza, aki Fertőd Tőzeggyár-majorba 1918. évi november hó 10-én szül. nős, földműves, apja: néhai Lajos, anyja: Bognár Emília, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos. A fenti cselekményt beismerte. Kikérdezése során ugyanazt adta elő, mint az első gyanúsítottak. Védelmére előadni semmit nem tudott.
Tanúk: Kovács Bálint Fertődi tanácstitkár, aki előadja, hogy 1951. évi február hó 27-én kb. 17 óra tájban kint állt a tanácsépület előtt és látta, hallotta, hogy a felsorolt Tőzeggyár-majori lakosok azt énekelték az utcán /(lovaskocsin), hogy Horti Miklós katonája vagyok. Mást előadni nem tudott.
Pógyor Ferenc, aki Tiszakeresztúron 1927. évi augusztus hó 3-án szül. határvadász
A gyanúsítottakról az erkölcsi-vagyoni bizonyítványt és környezettanulmányt jelentésemmel együtt felterjesztem.
Nyomozta: Papp 4 István r. őrm[ester], Csabai János r. őrm.
Fertőszentmiklós, 1951. március hó 1-én.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 31.
1911
1916
A jütlandi csata (skagerraki ütközet), az első világháború legnagyobb tengeri csatája a dán Jylland-félsziget közelében, a brit és német...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő