aláírják az első Balkán-háborút lezárandó, a Balkán-félsziget országainak politikai státusának rendezésére a Londoni egyezménytTovább
Horthy Miklós katonái Rákosi Magyarországán
Akik megúszták egy „fasiszta ének”eléneklését
"A nyomozás során megállapítást nyert, hogy a gyanúsítottak erősen italos állapotban haladtak végig a vádbeli időben a falun, és ilyen állapotban énekelték a fenti nótát. Ezen tényállás azonban, figyelembe véve az eset kísérő körülményeit, valamint a gyanúsítottak osztályhelyzetét, az izgatás bűntettének tényálladéki elemeit nem merítik ki, és az eljárást a rendelkező rész értelmébe meg kellett szüntetni.”
4. Vagyonbizonyítványok
Horváth István, 34 éves földműves:
Vagyoni állapot: 8 kat. hold 562 nöl., értéke: 12 000 ft
Melyet a földreform során kapott
Állami adót fizet: búzaföldadó:481 kg., együttes adó: 987 ft.
Feleségéről és két gyermekéről gondoskodik
Kópházi Imre, 29 éves földműves:
Vagyoni állapot: 8 kat. hold 600 nöl., értéke: 12 800 ft
Melyet a földreform során kapott
Állami adót fizet: búzaföldadó:513 kg., együttes adó: 1131 ft.
Feleségéről gondoskodik
Gál András, 29 éves földműves:
Vagyoni állapot: 4 kat. hold 163 nöl., értéke: 5200 ft
Melyet a földreform során kapott
Állami adót fizet: búzaföldadó:434 kg, együttes adó: 876 ft.
Feleségéről és egy gyermekéről gondoskodik
Ézsöl István, 35 éves földműves:
Vagyoni állapot: - kat. hold - nöl., értéke: - ft
A földreform során felesége 9 kat. hold 562 nöl földet kapott
Állami adót fizet: búzaföldadó:-. kg., együttes adó: - ft.
Feleségéről és három gyermekéről gondoskodik
Czirok József, 30 éves földműves-napszámos:
Vagyoni állapot: 1 kat. hold - nöl., értéke: 700 ft
Melyet a földreform során kapott
Állami adót fizet: búzaföldadó: 28 kg., együttes adó: - ft.
Feleségéről gondoskodik
Németh H. Géza, 29 éves földműves:
Vagyoni állapot: 7 kat. hold 624 nöl., értéke: 10 300 ft
Melyet a földreform során kapott
Állami adót fizet: búzaföldadó: 419 kg., együttes adó: 840 ft.
Feleségéről gondoskodik
Cserepes Mihály, 29 éves földműves: - 150 ft pénzbüntetés 1950-ből
Vagyoni állapot: 9 kat. hold 530 nöl., értéke: 12 100 ft
Melyet a földreform során kapott
Állami adót fizet: búzaföldadó: 487 kg., együttes adó: 1044 ft.
Feleségéről és három gyermekéről gondoskodik
Tarcsai Géza, 32 éves földműves: -150 ft pénzbüntetés 1950-ből
Melyet a földreform során kapott
Vagyoni állapot: 9 kat. hold 562 nöl., értéke: 13 000 ft
Állami adót fizet: búzaföldadó: 650 kg., együttes adó: 1094 ft.
Feleségéről és három gyermekéről gondoskodik
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 30.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő