A szegedi Orvostudományi Egyetem Beloiannisz téri diákotthonában megnyílt az ország első KISZ-kollégiuma.Tovább
50 éve épült a berlini fal
Kiürül az NDK?
„néhány kórházban egy-egy osztályt be kellett zárni, mert nem volt orvosi személyzet. Modler elvtárs (az állami ellenőrzésnél főellenőr) pl. elmondotta, hogy egy Hallétól nem messzire levő kisvárosban a kórház szülészeti osztályán dolgozó orvosok, anélkül, hogy a tervről valaki is tudomást szerzett volna, egyik napról a másikra úgy, ahogy voltak, teljes létszámmal „leléptek”. Drezdában járva a tanácsi dolgozók elmondották, hogy az egész városban mindössze két magánpraxist folytató szemorvos van, a klinika viszont a túlzsúfoltság miatt november vége előtt nem fogad betegeket.”
8. A berlini magyar nagykövetség munkatársának tapasztalatai Nyugat-Berlinről
1961. szeptember 21.
SZIGORÚAN TITKOS!
Készült: 4 példányban.
007222/1961.
Tárgy: Nyugat-Berlinben történő beszerzések és egyéb hivatalos ügyintézések.
Mell.: 1 feljegyzés 3 pld-ban
Tárgy: Nyugat-Berlinben történő beszerzések és egyéb hivatalos ügyintézések.
Mell.: 1 feljegyzés 3 pld-ban
Magyar Népköztársaság
Nagykövetsége
Botschaft der Ungarischen
Volksrepublik Berlin-Treptow Puschkinallee 49
Tel.: 27-90-20 668/szig. titk./1961.
Mellékelten felterjesztem Mauterer elvtárs feljegyzését nyugat-berlini észrevételeiről.
Berlin, 1961. szeptember 28.
Mellékelten felterjesztem Mauterer elvtárs feljegyzését nyugat-berlini észrevételeiről.
Berlin, 1961. szeptember 28.
( Rostás István )
rk. nagykövet
Péter János elvtársnak,
Külügyminiszter,
B u d a p e s t
Külügyminiszter,
B u d a p e s t
***
Mauterer János SZIGORÚAN TITKOS!
irodafőtiszt Készült: 4 példányban
F e l j e g y z é s
Rostás István nagykövet elvtárs részére
Tárgy: Nyugat-Berlinben történő beszerzések és
egyéb hivatalos ügyintézések
Rostás et. engedélyével, tekintettel az új helyzetre Berlinben, járok időnként Nyugat-Berlinben hivatalos ügyek intézése céljából.
Szeretném észrevételeimet Rostás elvtársnak jelenteni. Rostás elvtárs utasítása értelmében csak Hegedűs elvtárssal járhatok Nyugat-Berlinbe. Már több alkalommal jártam odaát az új helyzet óta és mondhatnám, egész Nyugat-Berlinen átutaztam, Charlottenburgtól Neuköllnig.
Szemmel észrevehető a kelet-berlini vásárlóerő kiesése, illetve a kb. napi 250-300 000 ember elmaradása, jobban mondva távolmaradása úgy az üzletekben, mint az utcán.
Augusztus 13. előtt a Sonnenallee és a Karl-Marx-Strasse (Neukölln) tömve volt emberekkel, járókelőkkel mindennap, de főleg péntek és szombat napokon (fizetési napok). A „Hertie” áruház zsúfolásig meg volt tömve hétvégenként, s a vásárlók 50-60%-a (lehet, hogy több is, ez az én becslésem) keleti márkában fizetett. Ma ugyanebben az áruházban feltűnik a vásárlók hiánya. Igen sok kiszolgálónak „kényelmessé” vált a munkája. A Sonnenallee-i és a Karl-Marx-Strasse-i kiskereskedések sínylették meg a legjobban a kelet-berlini vásárlók kiesését. Nagyon sok üzletember áll az üzlethelyisége előtt, s ilyenkor sok olyan dolgot vesznek észre, ami azelőtt üzleti elfoglaltságuk miatt nem. Ráérnek nézelődni. Megtudtam azt, hogy egy kiskereskedő (textiles, női ruhák, pulóverek stb.) a Sonnenallee-n napi 500 -vel kevesebbet keres az új helyzetben, mint korábban.
Általában a kelet-berliniek Neuköllnben szoktak vásárolni, s ez most igen érzékeny veszteség az üzletembereknek, ezt nem is tagadják.
A váltópénztárak végérvényesen lehúzták a rolót. Keleti-márka árfolyam nincsen kiírva.
Előfordul, hogy egyes személyek megjegyzést tesznek a mi kocsink láttán, pl. hogy mit keresünk mi odaát, néha szemtelen megjegyzéseket is tesznek, de ha az ember figyelmen kívül hagyja azokat, megunják a dolgot.
Hegedűs elvtárssal úgy szoktuk a kocsi parkolását elintézni, hogy ha lehet, nyilvános parkhelyen parkíroztatunk (ki is fizetjük a parkolást, 50-70 pfennig) és gyalog megyünk az ügyintézésre. Hegedűs elvtárs lezárja a kocsit, és velem jön. Így nincsen lehetőség arra, hogy esetleg megszólják a kocsiban ülő embert és esetleg szemtelenkedjenek vele.
A diplomáciai és külföldi utazók számára nyitva hagyott átkelőhelyen (Friedrich-Str.) a közlekedés zavartalan. A keleti határőrség a CD-kocsikat nem vizsgálja át, de a benne ülő utasok személyi igazolványait megtekinti. A másik oldalon az amerikai katonaság és a nyugat-berlini rendőrség (polgári is) vizsgálja meg az áthaladókat, előfordul, hogy igazolványt már nem kérnek, de minden esetben feljegyzik a kocsi rendszámát és valószínűleg az áthaladás irányát. A nyugati oldalon sokszor van embercsoportosulás, kíváncsiskodók álldogálnak ott és nézik az átjárón lefolyó forgalmat. Semmiféle különleges eseményt nem vettem észre. Igaz, láttuk, hogy mindkét oldalon távcsöveznek a katonák és fényképfelvételeket készítenek egymásról, illetve a határ mögött álló készültségi egységekről.
Berlin, 1961. szeptember 21.
Mauterer János
Jelzet: MOL XIX-J-1-j TÜK NDK (1945–64) 11/c 007222/1961. Magyar Országos Levéltár, A Nyugat-Berlinbe történő beszerzések és egyéb hivatalos ügyintézések, 1961. – Eredeti, gépelt, aláírt példány.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt szeptember 14.
1957
1960
Az olajtermelő országok az OPEC-be tömörülnek.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő