Esterházy Pál herceg, a művészet és tudomány támogatója (†1989)Tovább
A Marczibányi Alapítványtól az ORFI kialakulásáig
Az érdemes Irgalmasrend kezelése alatt álló budai Császár fürdő hévforrásainak páratlan vízbősége, általánosan elismert gyógyhatása, a legszélesebb körben elterjedt régi jó hírneve folytán hazánk egyik legértékesebb gyógykincsét képezi. […] Ma úgy az építmények, mint a belső berendezések annyira megrongált állapotban vannak, hogy nem csak hogy a hozzájuk fűzött kívánalmaknak nem felelnek meg, hanem már-már a zavartalan üzem folytatását is veszélyeztetik és az épület állagának további pusztulását vonhatják maguk után.
A Marczibányi-féle Császárfürdői Kegyes Alapítvány 1945. évi zárszámadása
Az Irgalmasrend magyar tartományi főnöke
Budapest
II. Kunfi Zsigmond út 17-19.
Miniszter Úr!
A kezelésem alatt álló Marczibányi-féle Császárfürdői Kegyes Alapítvány 1945. évi zárszámadását szíves jóváhagyás céljából mély tisztelettel felterjesztem.
Tisztelettel jelentem, hogy Budapest felszabadításáért folyó ostrom következtében úgy a gyógyfürdő, mint a szállodaépületek erősen megrongálódtak, a berendezések, a felszerelési tárgyak 70%-ban elpusztultak, veszendőbe mentek, részben az ostrom által, részben a katonaság és magánszemélyek feltüzelték és elvitték azokat.
Az ostrom után az orosz katonai hatóság a gyógyfürdőt lefoglalta. A romok eltakarításához közmunkásokat rendeltek ki, akik alkalmazottaink irányításával és segítségével a gyógyfürdőt a holttestek, állati hullák és törmelékek eltávolítása után annyira rendbe hozták, hogy március közepétől az orosz katonaság egy medencét rendszeresen használhatott. Közben mi magunk megfeszített munkával arra törekedtünk, hogy a polgári lakosság is használhassa a fürdőket, amit úgy saját alkalmazottaink, mint alkalmi munkások foglalkoztatásával sikerült is elérni, és május 2-án a legtöbb fürdőosztályt megnyithattuk.
Az orosz katonai hatóság június 18-án a fürdőt kezelésünkbe visszaadta.
Szállodánk eredetileg 76 szobából állott, amelyekből részint az ostrom alatt bekövetkezett épületkár miatt, legfőképpen azonban a berendezési tárgyakban beállott veszteség miatt csak 14 szobát tudtunk megnyitni, ezt is csak az év második felében, mert addig az épületeket az orosz és román katonai hatóságok több ízben igénybe vették elszállásolás céljából.
A kezdeti nehézségek leküzdése és megoldása sem hozta meg azonban a várt forgalmat és eszerint a kívánt kezelési eredményt. Szállodai vendégünk alig volt, fürdővendégeink száma is erősen megcsappant. Az infláció kezdete is éreztette hatását, a folytonosan emelkedő fürdőjegy árakat mind kevesebben tudták megfizetni és a betegsegélyező pénztárak sem voltak abban a helyzetben, hogy biztosítottaiknak fürdőket rendelhettek volna olyan számban, mint az a múltban volt.
Zárszámadásunk szerint P. 8 548 064 múlt évi maradvánnyal kezdtük az 1945-ös költségvetési évet, mely összeghez P. 32 085 bevétel történt május 2-ig, a fürdő megnyitásáig, 1944. évi átfutó bevételként.
Az év folyamán a fürdők használatából is befolyt 53 388 022 pengő, mely összegből 827 137 pengő bevétele volt az uszodának. Az uszoda látszólagos alacsony bevétele onnan származik, hogy az infláció folytán az év utolsó hónapjaiban, mikor az uszoda már zárva volt, a belső fürdők jegyárai számszerűleg sokkal magasabbak voltak.
A betegsegélyező pénztárak biztosítottaik fürdetéséért 3 852 663 pengőt fizettek. A nagy betegbiztosító pénztárak csak decemberben kezdték tagjaikat gyógykezeltetni és ezért szerepel olyan alacsony összeggel a betegbiztosítóktól kapott jegyek ellenértéke.
Szállodai szobaár P. 3 443 013 volt, az állandó bérletekből P. 26 749 folyt be, különféle egyéb bevételek 1 324 936 pengő volt.
Ezeket egybevetve a múlt évi maradvánnyal, együtt P. 62 121 155 volt a rendes bevétel.
Rendkívüli bevételként P. 4 820 000-t könyveltünk, mely összegben bennfoglaltatik a különféle magánosoktól felvett rövidlejáratú kölcsönökön kívül az Újjáépítési Minisztériumtól kapott 3 500 000 pengős tatarozási törlesztéses kölcsön és az 1 000 000 pengős újjáépítési segély. A magánosoktól felvett kölcsönök munkabérekre kellettek a május 2-a előtt végzett helyreállításokért, másodsorban szénre.
Rendes és rendkívüli bevételeinkkel P. 66 941 155-tel szemben, kiadásaink a költségvetési évben 64 569 499 pengőt tettek ki.
[...]
A mérlegek elkészítésénél csupán a pénztári mérleget tudtuk összeállítani, mert a vagyoni és jövedelmi mérleg összeállításához szükséges stabil pénzalap hiányzik és ezenfelül, amennyiben aranypengőben fejeztük volna ki vagyoni és jövedelmi mérlegeinket, abban az esetben megfelelő szakértők igénybevétele lett volna szükséges, ami olyan kiadási többletet jelentett volna, melynek költségét csak a helyreállítási kiadások rovására tudtuk volna előteremteni. Sokkal fontosabbnak tartottuk ennél az épületek állagfenntartását és a pusztulástól való megóvását, ezért a személyi és dologi kiadásoknál megtakarítható minden összeget a károk helyreállítására fordítottunk.
1945-ben az alapítvány az Irgalmas-rend budai kórházával szemben fennálló rendeltetésének kisebb mértékben tudott csak eleget tenni. Előző évről visszamaradt 3 beteg, felvéve 57.
[...]
Budapest 1946. június 15. Teljes tisztelettel
Toponáry József Ede
rendfőnök
a Császárfürdői Kegyes Alapítvány kezelője
MOL XIX-C-1-a-3063-M-12-1950. - (c tétel-10277-1946.) - (Magyar Országos Levéltár - Népjóléti Minisztérium - Elnöki főosztály)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 23.
1901
1912
Wernher von Braun, német rakétamérnök, a Harmadik Birodalom, majd az Amerikai Egyesült Államok rakétaprogramjának egyik vezetője (†1977)...Tovább
1915
Fél éven tartó ostrom után a Przemyśl erőd kapitulál az oroszok előtt (első világháború).Tovább
1919
Benito Mussolini Milánóban megalapítja a fasiszta mozgalmat.Tovább
1920
Pozsonyban megalakul a Magyar–Német Keresztényszocialista Párt.Tovább
- 1 / 3
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő