Első világháború: Német csapatok elfoglalják Antwerpent.Tovább
A Marczibányi Alapítványtól az ORFI kialakulásáig
Az érdemes Irgalmasrend kezelése alatt álló budai Császár fürdő hévforrásainak páratlan vízbősége, általánosan elismert gyógyhatása, a legszélesebb körben elterjedt régi jó hírneve folytán hazánk egyik legértékesebb gyógykincsét képezi. […] Ma úgy az építmények, mint a belső berendezések annyira megrongált állapotban vannak, hogy nem csak hogy a hozzájuk fűzött kívánalmaknak nem felelnek meg, hanem már-már a zavartalan üzem folytatását is veszélyeztetik és az épület állagának további pusztulását vonhatják maguk után.
Feljegyzés az Állami Rheuma Kórház és a Lukács fürdő helyzetéről
Az Állami Rheuma Kórház létesítésekor a Lukács fürdő N. V. üzemeit kettéosztották, olyképpen, hogy a beteg-ellátó részek (orvosi kezelők, klinikai osztály, szállodai rész) a Rheuma Kórházhoz kerültek, a fürdő üzemek pedig az N. V.-nél maradtak. Az ingatlan tulajdonosa az N. V.
A kétféle üzem az évtizedes foltozgató építkezés következtében annyira összefonódott, hogy egymástól való függetlenítésük és műszaki széjjelválasztásuk lehetetlen.
Az adott helyzet következtében állandóan vitás kérdések merültek fel a Kórház és a N. V. között, amelyeket mindkettő közvetlen fölöttese, a Népjóléti Minisztérium Kórházi Osztálya és Üzemgazdasági Főosztálya házon belül könnyen és rövidúton intézett el egymással.
1950. január 1-vel az N. V. megszűnt és a Lukács fürdő a Fővárosi Gyógyfürdők N. V. vezetése alá került, ami még nehezebbé tette a sürgős ügyek elintézését. Jelenleg pl. az a helyzet adódott, hogy a havazást követő olvadáskor a Kórház „C" osztályának mennyezete átázott, a kórtermek egy része és az orvosi szoba vízben úsztak és a vakolat nagy darabokban esett a betegek ágyára. A „C" osztály felett van a fürdőüzem napozója és onnan történt a beázás. Az onnan való hóeltakarítás, a lefolyó csatornák rendben tartása nem tartozik a kórház hatáskörébe, a fürdőüzemnek viszont nem érdeke. A mennyezet, illetve a napozó padlójának megjavítása szintén nem lehet a kórház feladata.
Ilyen és ehhez hasonló vitás kérdések nagyszámban akadnak, de ezeken kívül a betegek kezelését és a tudományos kutatást is hátrányosan befolyásolja, hogy a kórház és a fürdő dolgozói két különálló üzemhez tartoznak, ami az előírások pontos betartásánál okoz hiányokat.
Meg kell említenünk, hogy a Rheuma Kórház a fürdő-üzemnek esetenként fizeti meg a fürdő és iszapkezelési jegyeket. Ennek ellenőrzése lényegesen megszaporítja az adminisztrációs munkát, de amellett a betegek kezelésénél mindig gondolni kell arra, vajon a fürdőjegyek ára futja-e a költségvetési előirányzatból és ilyen szempontok a betegek kezelésének rovására mehetnek.
A felsorolt hibák és zavarok véleményünk szerint akkor szüntethetők meg, ha a két szervesen összetartozó üzemet egy vezetés alatt egyesítjük.
Egyben jelentjük, hogy a Rheuma Kórházhoz tartozó Heine-Medin osztály 45 ágya a Török utcában egy bérelt magánházban van elhelyezve. Ennek bérlete maga kb. havi 2000 Ft-ba kerül. Ezenkívül a távolság és különállás miatt a személyzet racionális beosztását és felhasználását megnehezíti, és végül a betegeknek téli időkben való szállítgatása azok gyógyítását hátráltatja. Ennek megszüntetése azáltal lenne lehetséges, ha a Lukács fürdő vagy Császár fürdő eddig helyre nem állított részében létesítenénk elhelyezési lehetőséget a gyermekbénulásos betegek részére .
Budapest, 1950. január 25.
Jakab Józsefné Dr. Schulfof Ödön
gondnok egyetemi magántanár
igazgató-főorvos
MOL XIX-C-1-f-3412-BRe-12-1950. (Magyar Országos Levéltár - Népjóléti Minisztérium - Kórházi osztály
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 09.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek közül kettő a 20. század első, kettő pedig a második feléhez kapcsolódik. A négy publikáció egymástól eltérő témákat dolgoz fel a bemutatott források alapján, az események pedig az Andok lábaitól a Don-kanyarig zajlanak a szerzők írásaiban.
Időrendben haladva a legkorábbi események Szuda Krisztina Eszter (doktorjelölt), Eötvös Loránd Tudományegyetem) publikációjában történtek. A szerző előző lapszámunkban bemutatta Ľudovít Jaroslav Hrdlička egykori tótkomlósi evangélikus lelkész irathagyatékát – most ebből tárja az olvasók Hrdlička és ügyvédje, Vas Nándor levelezését. A már Csehszlovákiában élő lelkész ügyvédjén keresztül kívánta értékesíteni tótkomlósi birtokát az 1920-as években. A levelezés nemcsak az adásvétel nehézségeibe, hanem a korszak helyi viszonyaiba is betekintést enged.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) forrásközlésének első része szintén előző számunkban jelent meg. A második részben folytatódik Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes 1942–1943-as oroszországi harctéri naplójának közlése, amely a hídfőcsatáktól a zászlóalj hazatéréséig követi a 38/II. zászlóalj történetét. A nemrég előkerült magánnapló és annak későbbi, kiegészített változata fontos új forrás a 36. gyalogezred kötelékében harcoló pélmonostori alakulat keleti hadszíntéri tevékenységének és a Don-kanyar eseményeinek megismeréséhez.
Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében azt vizsgálja, hogy miként érvényesültek a szovjet nagystratégia szempontjai a magyar külpolitika mindennapi döntéshozatalában. Egy konkrét, Magyarország és Peru kapcsolatához kötődő döntési folyamat válogatott levéltári forrásokon keresztüli elemzésével mutatja be, hogyan működtek a szovjet blokk nagystratégiai megfontolásai egy kis szövetséges állam diplomáciájában, különös tekintettel a harmadik világ és a hidegháború összefüggéseire.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásközlése az Állami Egyházügyi Hivatal 1979-es, szigorúan titkos értékelését közli és elemzi II. János Pál pápa megválasztásáról. Az irat a pápaválasztást a két világrendszer közötti ideológiai-politikai küzdelem részeként, az új pápa személyét pedig a szocializmussal szembeni, hosszú távú politikai kihívásként értelmezi, különös hangsúlyt helyezve lengyel származására és a szocialista társadalomról szerzett személyes tapasztalataira.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. szeptember 20.
Miklós Dániel
főszerkesztő