Magyarország csatlakozott a nőnapi felhíváshoz és a Nemzetközi nőnap első megemlékezéseként az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat...Tovább
Jó szerencse, és minden más
Az államvédelmi, majd állambiztonsági szervek mind a külső, mind pedig a belső ellenséges, vagy ellenségesnek tartott erők tevékenységének felderítésére és leleplezésére számtalan titkos operatív eszközt alkalmaztak. Ezek között a legfontosabb a titkos együttműködésbe bevont ügynökök hálózata volt. Egy nyíregyházi politikai rendőrségi beszervezés és egy konspirációs lakás felhasználásának története elevenedik meg a dokumentumok alapján.
4.
„Szigorúan titkos."
Tárgy: özv. GL nyíregyházai lakos
beszervezésének megtörténtéről
J e l e n t é s
Nyíregyháza, 1955. október 29.
1955. október 28-án előzetes tanulmányozás, javaslat alapján „T" lakás tulajdonosként beszerveztük özv. GL, MDP-tag, MEZŐKER-dolgozó, Nyíregyházai lakost. A beszervezését az alábbiak szerint hajtottuk végre.
A beszervezési javaslatban leírt beszervezési beszélgetéstől annyiban tértünk el, hogy nem a saját lakásán, hanem a Főosztály egyik irodahelyiségében lett beszervezése végrehajtva.
1955. október 28-án délelőtt felhívtam özv. GL-t telefonon, abból a célból, mivel lakásán ritkán lehet vele beszélni. GL telefonon elmondotta, hogy délután fél háromkor lesz ideje - mivel mondottam neki, hogy beszélni szeretnék vele - amire én azt feleltem, hogy [várni] fogom a Főosztály előtt. A Főosztályra megérkezése után fölkísértem az emelet 2-es számú helyiségébe, ahol Mester Sándor áv. szds. elvtárs és Ramocsa Lajos áv. alhdgy. voltak jelen.
A beszélgetés megkezdésekor közömbös dolgokról folytattunk beszélgetést, majd rátértünk politikai beszélgetésre. Beszélgetés ideje alatt említést tettünk, hogy az ellenség milyen formában igyekszik mindent elkövetni népi demokráciánk ellen. Majd kérdeztünk, hogy ön mit tenne, ha valaki nem népi demokráciához való, különböző kijelentést tenne, melyre azt választolta, hogy jelentené a hatóságnak, mivel a hatósághoz tartozik. Továbbá minden kommunistának kötelessége, hogy a hatóságot ilyenformában segítse.
A beszélgetésünk során kérdeztük, hogy milyen lakása van, ami után elsorolta, hogy neki 2 szoba összkomfortos lakása van. Elmondotta, hogy mióta férje meghalt, azóta úgy az ávó, mint a rendőrségtől az elvtársak nem hagynak békét, már a tanácson keresztül is kérték, hogy engem nem illet a két szoba összkomfortos lakás. Majd válaszolva elmondottuk, hogy valóban nem jár és nem-e [!] volna részünkre hajlandó (részünkre) az egyik szobát átadni. G elmondotta, hogy igen bajos, mert úgy néz ki, ha az egyik szobát átadom, egy hónap múlva egyet gondolnak és az egészet elveszik. Továbbá ismertettük röviden, hogy mi nem azért kértük, hogy a szobáját család részére ajánlja fel, hanem közvetlen a mi munkánk során akarunk ott kihallgatásokat végezni. A szobát, melyet részünkre felajánl azt a reggeli és délutáni órákban fogjuk használatba venni, továbbá lesz olyan idő, amikor késő esti órákban is szükség lesz rá. GL látta azt, hogy mi nem a kijátszás módszerét alkalmazzuk és tudatában volt annak, hogyha mi részünkre átadja szobáját ki lesz zárva a sok zaklatás, ami után a lakást fölajánlotta. A nyilatkozatban [!] foglaltuk bele, hogy erről senkinek, soha említést nem tesz, még családi körében sem, tudja, hogy ha erről említést tesz, államtitkot sért meg, ami után büntetés jár. A nyilatkozat megírása után megegyeztünk abban, hogy a szobáért 100 forintot fogunk adni, továbbá a kulcsát át fogja adni részünkre.
A munkahelyéről való távozást legalizáltuk oly formában, hogy egy rendőrségi idézést állítottunk ki, amit saját kezébe adtunk azért, hogy feltűnést ne keltsen visszamenetele. Az idézésre feltüntettük, hogy tanúként akarjuk kihallgatni, mivel a lakásában lévő házmesternek fia nem rég betört a Szabadságharcos szövetség helyiségébe és egy motorkerékpárt lopott el, ami után felelősségre lett vonva. Ezzel legalizálva volt távolléte. A fenti beszélgetés kb. 2 és fél óráig tartott.
Látta:
Mester Sándor áv. szds. Ramocsa Lajos áv. alhdgy.
osztályvezető
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 08.
Ferdinand von Zeppelin német katonatiszt, feltaláló, léghajótervező (*1838)Tovább
A szlovák katolikus püspökök pásztorlevélben tiltakoznak a zsidók üldözése ellen.Tovább
Brit-amerikai légitámadásban megsemmisül a hegyeshalmi rendező pályaudvar és a vasúti fűtőházakTovább
A Rákosi-korszak egyik új ünnepeként kötelezővé vált a nemzetközi nőnap megünneplése.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő