Irán támadást indít Irak ellen és ezzel megfordítja az Irak–iráni háború menetét.Tovább
Magyar orvosok Koreában (1950-1957)
A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban a Rákosi Mátyásról elnevezett hadikórházban nyolc magyar orvos-csoport váltotta egymást a koreai háború éveiben és az újjáépítés időszakában. Az itt közölt dokumentumok bemutatják a magyar–koreai diplomáciai kapcsolatok keretében a Rákosi Mátyás Hadikórház, majd polgári kórház sorsát, az ottani egészségügyi és háborús körülményeket, miközben bepillantást engednek a kórház belső, magánéleti botrányoktól sem mentes életébe.
Jelentésrészletek a magyar orvos-csoport helyzetéről (1952)
Rózsa Irén, a Külügyminisztérium Politikai Főosztálya helyettes vezetőjének levele a koreai magyar követ számára (részlet)
1952. szeptember 17.
„ [...] A jelentés alaposan tájékoztatott bennünket mind a csoport szakmai munkájáról, mind pedig a múlt hónapban megtartott orvos-konferenciáról. Helyes volt, hogy Követ Elvtárs rámutatott egy némely helytelen megnyilvánulásra, mint pl. a bombázásokra való ideges reagálás néhány elvtárs részéről. Az ilyen kétségbeesést terjesztő hangulatkeltéseket mi is igen károsnak tartjuk. Helyes volna, ha Követ Elvtárs, amikor ilyen jelenségekről beszámol, név szerint is megjelölné a pánikba esőket, és részletesebben megírná, milyen módon vette fel a kollektíva a harcot az ilyen jelenségek kiküszöbölésére. [...]
Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Követ Elvtárs mostani jelentése is igazolja a múlt postában tett azon észrevételünk helyességét, melyet azzal kapcsolatban írtunk, hogy a követség csak akkor tájékoztatott bennünket a konferenciáról, amikor az már gyakorlatilag elő volt készítve, s mikor már a koreai elvtársakkal az időpontban is megállapodtak. A követség abban az időben nem tájékoztatott bennünket a készülő országos konferenciáról sem, amely ténynek a Rákosi kórház konferenciájának elbírálásában is fontos jelentősége lett volna. Amennyiben előre tudtunk volna ezen eseményekről, megadhattuk volna a követségnek azokat a szempontokat, melyek segítségével el lehetett volna kerülni a különböző sajnálatos jelenségeket, mint pl. a konferencia kezdetbeni rideg fogadtatása a cseh, román és bolgár orvos-csoportok részéről. [...]
Itt jegyezzük meg, hogy a konferencia lefolyásáról késve érkezett, szűkszavú értesítést kaptunk, s előbb tudtuk meg, hogy a konferenciát sikeresen megtartották az orvosok nyílt távirataiból, mint Követ Elvtárs más úton küldött közléséből. Meg szeretnénk itt ismételni, nem helyes, hogy a követség olyan táviratokat továbbít az orvosok részéről, melyekben bizalmas jellegű hírek vannak. Helyes lenne, ha Követ Elvtárs felhívná orvosaink figyelmét, hogy ilyen kérdésekről postán küldött leveleikben se írjanak. [...]"
MOL XIX-J-14-a-001493/Szig. Biz.-1952. I. 14. doboz. (Magyar Országos Levéltár Külügyminisztérium Phenjani követség TÜK iratok.) Eredeti, géppel írt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 13.
1982
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő