Budapesten megalakult az Országos Katholikus Diákszövetség Köz-ponti BizottságaTovább
Hüje volt
„Jelentem, hogy […] a Lenin szobor évszámokat jelölő fehér színű márványtáblájára az van felírva, hogy HÜJE VOLT. A bejelentést követően a helyszínen megjelentünk. Megállapítottuk, hogy a bejelentésben foglaltak a valóságnak megfelelnek. A Lenin szobor márványtáblájának ugyan azon részére, ugyan azon petúnia virág szirmával írták fel a fenti szöveget, mint azt korábban, 1981. augusztus 26-ára virradóra tették. A szobor környékét átvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy a virágszirmot a szobor közelében lévő virágtartóban lévő virágok közül tépték le, ennek a helye frissen látható volt.”
Források
Jelentés 1.
Városi és Járási Rendőrkapitányság
Mátészalka
J E L E N T É S
Mátészalka, 1981, augusztus 26.
Jelentem, hogy a mai nap folyamán 11 órakor távbeszélőn tett bejelentést a kapitányságra B. Á. a mátészalkai Pártbizottságról, hogy a Mátészalka Lenin parkban lévő Lenin szobor márványtáblájára ismeretlen személy azt írta fel, hogy "hülye volt".
A bejelentést követően a helyszínen megjelentem, ahol az alábbiakat állapítottam meg:
A bejelentést megelőzően két ismeretlen fiatalember szólt a Pártbizottság épületében szolgálatot teljesítő F. J. munkásőrnek, hogy mit észleltek a Lenin szobornál, ezután tett jelentést F. elvtárs B. elvtársnak.
F. J. munkásőrt részletesen kikérdeztem a bejelentést tevő személyekkel kapcsolatban, azonban még személyleírást sem tudott adni róluk.
Így a bejelentést tevő személyek felkutatására tett intézkedésem eredményre nem vezetett, a felfedező személyek kilétét megállapítani nem tudtam.
A helyszínen megállapítottam, hogy a szobor márványtáblájára nagy nyomtatott betűkkel volt felírva a HÜJE VOLT felirat. Azt is megállapítottam, hogy az íráshoz eszközként a szobor talapzata melletti virágtartóban lévő betónia virág lila színű festékanyagot tartalmazó szirmát használták fel, mert ilyen már kissé megszáradt szirom darabok voltak a márványtáblára felszáradva, ugyanilyen sziromdarabok voltak láthatók a szobor talapzatára lehullva is.
Írásbeli jellegzetességként megállapítható volt a betűk primitív vonalvezetése, a helyesírási hiba, mivel az ipszilonos LY helyett pontos J betű volt írva a szövegben.
Az írás szélessége 10 cm colt, hosszúsága 25 cm. A betűk nagysága 8-10 cm-ig terjedt.
Az írás a szobor szembenézeti oldalán volt az évszámot tartalmazó fehér színű márványtáblán, az jól látható volt, mivel a parkon átvezető úttal szemben áll a szobor. A betűk nagysága miatt is jól látható volt.
Azt mindenki láthatta, aki a parkon áthaladt.
A feliratot fényképfelvételen - fekete-fehér - rögzítettem több irányból és távolságról.
Majd ezt követően a feliratot eltávolítottuk a márványtábláról.
Az elkövető felderítése érdekében meghallgattam azokat a munkásőröket, akik 1981. augusztus 25-ről 26-ra virradóra szolgálatot teljesítettek a mátészalkai Pártbizottság épületében.
L. F. (...)
D. E. (...)
Éjszaka több esetben is kinéztek az épület elé, és a parkot is figyelték - mivel korábban már volt probléma a szobor körül - de semmi gyanúsat nem tapasztaltak.
Néhány fiatalt láttak a parkban kb. 21-22 óráig, utána senkit nem láttak ott mozogni.
Az elkövető kilétére vonatkozóan semmi érdemleges adatot nem tudtak közölni.
Tehát arra vonatkozóan nem tudtam adatokat beszerezni, hogy az esti, ill. éjszakai órákban kik tartózkodtak a parkban.
Intézkedésem alkalmával a parkot ellenőriztem, ott olyan személyek nem tartózkodtak, akik számításba vehetők lettek volna a cselekmény elkövetésével.
Megkíséreltem további adatokat gyűjteni a közeli gimnáziumban és iskolában, de mivel ott még tanítás nincs, csak néhány személy tartózkodott, akik semmi érdemlegeset nem tudtak közölni.
Az éjszakai órákban a város területén szolgálatot teljesítő rendőrjárőr sem észlelt semmi gyanúsat az eseménnyel kapcsolatban.
A jövőben indokoltnak látszik további adatgyűjtést végezni a közeli gimnáziumban és általános iskolában is, hogy kik azok a fiatalkorú személyek, akik gyakran járnak a parkba, főként az esti órákban, akik számításba vehetők a cselekmény elkövetésével.
Célszerű eligazítani az önkéntes rendőri állományt is, bevonni őket az adatgyűjtő munkába. Hasonló módon az Ifjú Gárdát is.
Indokoltnak látszik a kérdéses parkban nyomozó portyákat és rejtett figyelő szolgálatokat szervezni - mivel már korábban is fordultak elő hasonló esetek ugyanezen a helyen.
Célszerűnek látszik adatgyűjtést folytatni arra vonatkozóan is, hogy kik azok a cigány, ill. csavargó személyek, akik gyakran megjelennek a parkban, akik már összeütközésbe kerültek a törvénnyel, hajlamosak hasonló jellegű cselekmény elkövetésére.
Az adatgyűjtés során bűncselekményre utaló körülmény nem merült fel. Igen nagy valószínűséggel a kérdéses szöveget fiatalkorú személyek írhatták fel a szoborra, esetleg ebből egymás között viccet csinálhattak. Semmi adat nem utal arra, hogy ellenséges politikai megnyilvánulással állnánk szemben.
A felírás spontán módon történhetett, mivel az elkövető nem festéket vagy egyéb íróeszközt használt, hanem a helyszínen lévő virág szirmát használta fel erre.
Ebből is arra lehet következtetni, hogy nem előre kitervelt lehetett a cselekmény.
Erre lehet következtetni az elkövetés primitív módjából is. (Írás kiforratlansága, helyesírási hiba.)
A további hasonló cselekmények megelőzése érdekében a mátészalkai Munkásőr Parancsnok a szolgálatot teljesítő munkásőrök figyelmét felhívta arra, hogy szolgálatukat éberebben lássák el, a szobrot is ellenőrizzék éjszakánként több alkalommal is.
Az elkövető felderítése érdekében további adatgyűjtő munka szükséges.
Jelentésemet javaslom felterjeszteni a Szabolcs-Szatmár megyei Rendőrfőkapitányság Állambiztonsági Osztály Vezetőjének.
Kmft.
Urr István r. fhdgy.
LÁTTAM:
KOZMA BERTALAN r. fhdgy: kapitányság vezetője |
(ÁBTL 3.1.5. O-18211 9-11. old.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 24.
Megszületett Lőrincze Lajos magyar nyelvész, 1952-ben Kodály Zoltán biztatására a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című nyelvművelő...Tovább
Szerémség a Szerb Királyság része lesz.Tovább
Kun Béla vezetésével megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP).Tovább
A Huszár Károly kormány megalakulása.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő