A KISZ vezetői az MSZMP IKB titkársági ülésén a KISZ első kongresszusának összehívására tettek javaslatot. A Titkárság nem tartotta „...Tovább
Hüje volt
„Jelentem, hogy […] a Lenin szobor évszámokat jelölő fehér színű márványtáblájára az van felírva, hogy HÜJE VOLT. A bejelentést követően a helyszínen megjelentünk. Megállapítottuk, hogy a bejelentésben foglaltak a valóságnak megfelelnek. A Lenin szobor márványtáblájának ugyan azon részére, ugyan azon petúnia virág szirmával írták fel a fenti szöveget, mint azt korábban, 1981. augusztus 26-ára virradóra tették. A szobor környékét átvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy a virágszirmot a szobor közelében lévő virágtartóban lévő virágok közül tépték le, ennek a helye frissen látható volt.”
Jelentés 2.
VÁROSI ÉS JÁRÁSI RENDŐRKAPITÁNYSÁG
MÁTÉSZALKA
J E L E N T É S
Mátészalka, 1981, szeptember 10.
Jelentem, hogy a mai nap folyamán 08 óra 15 perckor távbeszélőn tett bejelentést a kapitányság ügyeletére N. L. (), hogy a mátészalkai Lenin parkon áthaladva észlelte, hogy a Lenin szobor évszámokat jelölő fehér színű márványtáblájára az van felírva, hogy HÜJE VOLT.
A bejelentést követően a helyszínen megjelentünk. Megállapítottuk, hogy a bejelentésben foglaltak a valóságnak megfelelnek.
A Lenin szobor márványtáblájának ugyan azon részére, ugyan azon petúnia virág szirmával írták fel a fenti szöveget, mint azt korábban, 1981. augusztus 26-ára virradóra tették.
A szobor környékét átvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy a virágszirmot a szobor közelében lévő virágtartóban lévő virágok közül tépték le, ennek a helye frissen látható volt.
A virág szirma lila színű festékanyagot tartalmaz, mely valósággal bele ette magát a száradás után a márványba.
A felirat szövege igen nagy hasonlóságot mutatott a korábbi felirat szövegéhez. A betűk vonalvezetése azonosnak látszott, a szöveget végig nagy betűkkel írták, ugyan azon helyesírási hiba található a szövegben, mint a korábbi esetben - 1981. augusztus 26-án.
Mindezek alapján igen nagy a valószínűsége annak, hogy a jelzett szöveget mindkét esetben azonos személy írhatta a szobor márványtáblájára.
A feliratot több irányú méretarányos fényképfelvételen rögzítettük, majd azt eltávolítottuk (sósavval lemostuk).
Az ismeretlen elkövető kilétének megállapítása céljából adatgyűjtő munkát végeztünk. Megállapítottuk, hogy az elkövetés éjszakáján a közelben lévő Munkásőrség ügyeletén szolgálatot teljesítettek B. K. és Sz. J. munkásőrök.
Nevezettek az éjszaka folyamán semmi rendkívülit nem észleltek. Az elkövető kilétére vonatkozóan nem tudnak nyilatkozni.
Az adatgyűjtés során szóban meghallgattam N. L. gimnáziumi igazgatót, mint felfedező tanút. Nevezett elmondta, hogy a bejelentés előtt a parkon haladt át, () a szobor közelébe érve észlelte a feliratot. Ezek után ment be a közeli pártbizottságra és onnan telefonált be a rendőrségre.
Az elkövető kilétére vonatkozóan semmi érdemleges adatot nem tudott közölni. A beszélgetés során N. L. felajánlotta segítségét az elkövető felkutatásában, érdemleges adat tudomásra jutás esetén értesíti a rendőrséget.
N. L. gimnáziumi igazgató úgy nyilatkozott, hogy nem tartja valószínűnek azt, hogy gimnáziumi tanuló lenne az elkövető, de ha ilyen adat mégis felmerülne, az elkövető kiszűrésében segítséget nyújt.
A helyszíni intézkedés alkalmával a mátészalkai Lenin szobor közelében igazoltattuk az ott tartózkodó Sz. J. (...) és B. M. (...) lakosokat.
Nevezettek elmondták, hogy 07 óra 45 perckor jöttek a parkba, ott leültek a szobor közelében lévő padra étkezés céljából. (...)
Úgy nyilatkoztak, hogy amikor a parkba mentek, akkor már a felirat ott volt a Lenin szobor márványtábláján.
A szobor körül senkit nem láttak, gyanús mozgást nem észleltek. Tagadták azt, hogy ők írták volna fel a jelzett szöveget a szoborra. Az igazoltatás alkalmával a kezükön festékanyag maradvány nem volt látható.
Részükről olyan adat nem merült fel, hogy a cselekmény elkövetésével számításba vehetők lennének.
A beszerzett adatok alapján arra lehet következtetni, hogy a jelen és a korábbi cselekmény elkövetője azonos személy lehet.
Az elkövetés időpontját illetően az állapítható meg, hogy az utóbbi firkálást 1981. szeptember 9-ről 10-re virradó éjszaka követték el.
A korábbi cselekmény időpontja is az éjszakai órákban történt.
Az elkövető felderítése céljából javaslom figyelő szolgálat megszervezését. A közeli Pártbizottság épületéből jó kilátás nyílik a LENIN szoborra, onnan szemmel tartható.
Az ügyben további adatgyűjtő munka szükséges. Jelentésem 2-[od] példányát javaslom megküldeni a Szab-Szat. Megyei RFK. Állambiztonsági Osztályának.
Kmft.
Urr István r. fhdgy.
LÁTTAM:
| Dr. SŐREGH ISTVÁN r. szds. Bűnügyi Osztály vezetője |
(ÁBTL 3.1.5. O-18211 12-13. old.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 19.
1957
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő