Hüje volt

„Jelentem, hogy […] a Lenin szobor évszámokat jelölő fehér színű márványtáblájára az van felírva, hogy HÜJE VOLT. A bejelentést követően a helyszínen megjelentünk. Megállapítottuk, hogy a bejelentésben foglaltak a valóságnak megfelelnek. A Lenin szobor márványtáblájának ugyan azon részére, ugyan azon petúnia virág szirmával írták fel a fenti szöveget, mint azt korábban, 1981. augusztus 26-ára virradóra tették. A szobor környékét átvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy a virágszirmot a szobor közelében lévő virágtartóban lévő virágok közül tépték le, ennek a helye frissen látható volt.”

Jelentés 2. 

VÁROSI ÉS JÁRÁSI RENDŐRKAPITÁNYSÁG
MÁTÉSZALKA

J E L E N T É S
Mátészalka, 1981, szeptember 10.

Jelentem, hogy a mai nap folyamán 08 óra 15 perckor távbeszélőn tett bejelentést a kapitányság ügyeletére N. L. (), hogy a mátészalkai Lenin parkon áthaladva észlelte, hogy a Lenin szobor évszámokat jelölő fehér színű márványtáblájára az van felírva, hogy HÜJE VOLT.

A bejelentést követően a helyszínen megjelentünk. Megállapítottuk, hogy a bejelentésben foglaltak a valóságnak megfelelnek.

A Lenin szobor márványtáblájának ugyan azon részére, ugyan azon petúnia virág szirmával írták fel a fenti szöveget, mint azt korábban, 1981. augusztus 26-ára virradóra tették.
A szobor környékét átvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy a virágszirmot a szobor közelében lévő virágtartóban lévő virágok közül tépték le, ennek a helye frissen látható volt.
A virág szirma lila színű festékanyagot tartalmaz, mely valósággal bele ette magát a száradás után a márványba.

A felirat szövege igen nagy hasonlóságot mutatott a korábbi felirat szövegéhez. A betűk vonalvezetése azonosnak látszott, a szöveget végig nagy betűkkel írták, ugyan azon helyesírási hiba található a szövegben, mint a korábbi esetben - 1981. augusztus 26-án.
Mindezek alapján igen nagy a valószínűsége annak, hogy a jelzett szöveget mindkét esetben azonos személy írhatta a szobor márványtáblájára.

A feliratot több irányú méretarányos fényképfelvételen rögzítettük, majd azt eltávolítottuk (sósavval lemostuk).

Az ismeretlen elkövető kilétének megállapítása céljából adatgyűjtő munkát végeztünk. Megállapítottuk, hogy az elkövetés éjszakáján a közelben lévő Munkásőrség ügyeletén szolgálatot teljesítettek B. K. és Sz. J. munkásőrök.
Nevezettek az éjszaka folyamán semmi rendkívülit nem észleltek. Az elkövető kilétére vonatkozóan nem tudnak nyilatkozni.

Az adatgyűjtés során szóban meghallgattam N. L. gimnáziumi igazgatót, mint felfedező tanút. Nevezett elmondta, hogy a bejelentés előtt a parkon haladt át, () a szobor közelébe érve észlelte a feliratot. Ezek után ment be a közeli pártbizottságra és onnan telefonált be a rendőrségre.
Az elkövető kilétére vonatkozóan semmi érdemleges adatot nem tudott közölni. A beszélgetés során N. L. felajánlotta segítségét az elkövető felkutatásában, érdemleges adat tudomásra jutás esetén értesíti a rendőrséget.

N. L. gimnáziumi igazgató úgy nyilatkozott, hogy nem tartja valószínűnek azt, hogy gimnáziumi tanuló lenne az elkövető, de ha ilyen adat mégis felmerülne, az elkövető kiszűrésében segítséget nyújt.

A helyszíni intézkedés alkalmával a mátészalkai Lenin szobor közelében igazoltattuk az ott tartózkodó Sz. J. (...) és B. M. (...) lakosokat.

Nevezettek elmondták, hogy 07 óra 45 perckor jöttek a parkba, ott leültek a szobor közelében lévő padra étkezés céljából. (...)
Úgy nyilatkoztak, hogy amikor a parkba mentek, akkor már a felirat ott volt a Lenin szobor márványtábláján.
A szobor körül senkit nem láttak, gyanús mozgást nem észleltek. Tagadták azt, hogy ők írták volna fel a jelzett szöveget a szoborra. Az igazoltatás alkalmával a kezükön festékanyag maradvány nem volt látható.

Részükről olyan adat nem merült fel, hogy a cselekmény elkövetésével számításba vehetők lennének.

A beszerzett adatok alapján arra lehet következtetni, hogy a jelen és a korábbi cselekmény elkövetője azonos személy lehet.

Az elkövetés időpontját illetően az állapítható meg, hogy az utóbbi firkálást 1981. szeptember 9-ről 10-re virradó éjszaka követték el.
A korábbi cselekmény időpontja is az éjszakai órákban történt.

Az elkövető felderítése céljából javaslom figyelő szolgálat megszervezését. A közeli Pártbizottság épületéből jó kilátás nyílik a LENIN szoborra, onnan szemmel tartható.

Az ügyben további adatgyűjtő munka szükséges. Jelentésem 2-[od] példányát javaslom megküldeni a Szab-Szat. Megyei RFK. Állambiztonsági Osztályának.

Kmft.

Urr István r. fhdgy.

LÁTTAM:

 Dr. SŐREGH ISTVÁN r. szds.
Bűnügyi Osztály vezetője

(ÁBTL 3.1.5. O-18211 12-13. old.)

Ezen a napon történt december 23.

1922

Megnyitja kapuit a Fővárosi Operettszínház Budapesten.Tovább

1957

A kormány elfogadta a DISZ vagyonának átadását a KISZ részére. A 8/1956. (XII. 13.) sz. kormányrendelet értelmében a területileg illetékes...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.

Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."

Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.

A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.

Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2025. december 19.

Miklós Dániel
főszerkesztő