A magyar labdarúgó-válogatott lejátssza második hivatalos mérkőzését Budapesten, a Millenáris sportpályán a cseh labdarúgó-válogatott...Tovább
Levelek a cserkészetről
avagy: intés az „udvari történetírás” ellen
„az 1922-es második dunavecsei táborban például előadtuk „Az ember tragédiája” bevezető színét. Minden különösebb előkészület nélkül, egyetlen olvasópróbával. Felejthetetlen élmény volt, amikor a tábortűztől alulról megvilágított hatalmas fák alól innen is onnan is felhangzottak a Tragédia bevezető sorai: „Dicsőség a magasban Istenünknek, Dicsérje őt a föld és a nagy ég...” és így tovább végig az egész szín szövege. Maga Karácsony is bevallotta utólag, hogy soha a Nemzeti előadásain nem érezte azt a mély áhítatot, valósággal megrázkódást, ami ekkor elfogta.”
Szőllősi István Gergely Ferencnek
Szombathely 1980. szeptember 5.
Kedves Barátom!
Tegnap érkezett táviratod meglepett ugyan, de nem túlságosan. Elvégre a gyorsaság századában élünk, és mit csodálkozunk azon, ha az alatt az idő alatt, míg egy gyerek világra jön, egy levél is meg érkezik Szombathelyről Budapestre. De félre a tréfát, hadd említsem meg, hogy az
levél másolatát hiába kerestem levélgyűjtőmben, mert időközben - több más levéllel és irattal együtt - elküldtem Sárospatakra, aholis a „Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei" keretében professzor végzi, pontosabban irányítja, a századelő egyházi és ifjúsági mozgalmaira, tehát a cserkészmozgalomra vonatkozólag is, az anyag összegyűjtését. (Pontosabb címét is megadom: Dr. U. K. Sárospatak, Rákóczi út 1. 3950). Velem együtt sokan mások is neki küldik el a cserkészet múltjára vonatkozó anyagot, úgyhogy már nagyon kiadós forrásanyaggal rendelkezik. Elhatározott szándékom ezt az anyagot további részletekkel is gyarapítani, s csupán a körülményeken múlott, hogy ezt eddig csak részben tehettem meg.Irataim rendezése során újabban sok olyan anyag kerül elő, amit már régen elveszettnek véltem s amely „A másik forradalom"-ban írottakat dokumentumszerűen is alátámasztja. Hadd említsem meg itt legalább Bing Ede J[ános]. kis füzetét, amely „A cserkészet útmutatója" címen az Athenaeum kiadásában jelent meg év nélkül ugyan, de megállapíthatólag 1913-ban, mint a Gömöri Jenő szerkesztésében megjelent Modern Könyvtár 305-307. füzete, s amely - tudomásom szerint - az első magyar nyelvű könyv, amely a cserkészet ismertetésével foglalkozik.
Még érdekesebbnek tartom ennél annak a „Meghívó"-nak szó szerinti szövegét, amely mutatja, hogy az akkoriban divatossá váló turánizmussal szemben hogyan igyekezett az 1. sz. BKIE cserkészek és a nagyközönség felvilágosítását szolgálni a magyarság eredetének kérdésében, s amely azt is mutatja, milyen előkészületek előzték meg a dunapentelei ásatásokat, az első magyarországi munkatábor
.Talán nem érdektelen, ha megemlítem, hogy más csapatok ugyanakkor táncmulatságokat rendeztek, mint ezt a nálam lévő meghívók bizonyítják. Vigyázni kell tehát és erősen különbséget tennünk, ha általános következtetéseket akarunk levonni a rendelkezésre álló adatokból.
Dr. Szathmáry Lajos külön levelezőlapon hívta fel figyelmemet a Pedagógiai Szemle f. évi 7/8. számában megjelent
, amelyet lehetőleg rövidesen el fogok olvasni.Levelem hosszabbra nyúlt, mint eredetileg gondoltam, de ha már egyszer írok, legyen valami magva is soraimnak.
Szíves szeretettel üdvözöl Szőllősi István
Szombathely 1980. szeptember 5.
Gépirat, sajátkezű aláírással.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 05.
1903
1937
Colin Powell amerikai tábornok, politikus, külügyminiszterTovább
1944
Átvette hivatalát Kárpátalja negyedik, s egyben utolsó kormányzói biztosa, Vincze András altábornagy.Tovább
1944
Martonyi János magyar ügyvéd, 1998–2002 között és 2010-től külügyminiszterTovább
1944
Hatályba lépett a 1240. sz. kormányrendelet a „zsidók megkülönböz-tető jelzéséről” a sárga Dávid csillagról. Ezt a 10x10 centiméteres...Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő