Vízre bocsájtották a TitanicotTovább
Levelek a cserkészetről
avagy: intés az „udvari történetírás” ellen
„az 1922-es második dunavecsei táborban például előadtuk „Az ember tragédiája” bevezető színét. Minden különösebb előkészület nélkül, egyetlen olvasópróbával. Felejthetetlen élmény volt, amikor a tábortűztől alulról megvilágított hatalmas fák alól innen is onnan is felhangzottak a Tragédia bevezető sorai: „Dicsőség a magasban Istenünknek, Dicsérje őt a föld és a nagy ég...” és így tovább végig az egész szín szövege. Maga Karácsony is bevallotta utólag, hogy soha a Nemzeti előadásain nem érezte azt a mély áhítatot, valósággal megrázkódást, ami ekkor elfogta.”
Szőllősi István Gergely Ferencnek
Szombathely 1980. szeptember 5.
Kedves Barátom!
Tegnap érkezett táviratod meglepett ugyan, de nem túlságosan. Elvégre a gyorsaság századában élünk, és mit csodálkozunk azon, ha az alatt az idő alatt, míg egy gyerek világra jön, egy levél is meg érkezik Szombathelyről Budapestre. De félre a tréfát, hadd említsem meg, hogy az
levél másolatát hiába kerestem levélgyűjtőmben, mert időközben - több más levéllel és irattal együtt - elküldtem Sárospatakra, aholis a „Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei" keretében professzor végzi, pontosabban irányítja, a századelő egyházi és ifjúsági mozgalmaira, tehát a cserkészmozgalomra vonatkozólag is, az anyag összegyűjtését. (Pontosabb címét is megadom: Dr. U. K. Sárospatak, Rákóczi út 1. 3950). Velem együtt sokan mások is neki küldik el a cserkészet múltjára vonatkozó anyagot, úgyhogy már nagyon kiadós forrásanyaggal rendelkezik. Elhatározott szándékom ezt az anyagot további részletekkel is gyarapítani, s csupán a körülményeken múlott, hogy ezt eddig csak részben tehettem meg.Irataim rendezése során újabban sok olyan anyag kerül elő, amit már régen elveszettnek véltem s amely „A másik forradalom"-ban írottakat dokumentumszerűen is alátámasztja. Hadd említsem meg itt legalább Bing Ede J[ános]. kis füzetét, amely „A cserkészet útmutatója" címen az Athenaeum kiadásában jelent meg év nélkül ugyan, de megállapíthatólag 1913-ban, mint a Gömöri Jenő szerkesztésében megjelent Modern Könyvtár 305-307. füzete, s amely - tudomásom szerint - az első magyar nyelvű könyv, amely a cserkészet ismertetésével foglalkozik.
Még érdekesebbnek tartom ennél annak a „Meghívó"-nak szó szerinti szövegét, amely mutatja, hogy az akkoriban divatossá váló turánizmussal szemben hogyan igyekezett az 1. sz. BKIE cserkészek és a nagyközönség felvilágosítását szolgálni a magyarság eredetének kérdésében, s amely azt is mutatja, milyen előkészületek előzték meg a dunapentelei ásatásokat, az első magyarországi munkatábor
.Talán nem érdektelen, ha megemlítem, hogy más csapatok ugyanakkor táncmulatságokat rendeztek, mint ezt a nálam lévő meghívók bizonyítják. Vigyázni kell tehát és erősen különbséget tennünk, ha általános következtetéseket akarunk levonni a rendelkezésre álló adatokból.
Dr. Szathmáry Lajos külön levelezőlapon hívta fel figyelmemet a Pedagógiai Szemle f. évi 7/8. számában megjelent
, amelyet lehetőleg rövidesen el fogok olvasni.Levelem hosszabbra nyúlt, mint eredetileg gondoltam, de ha már egyszer írok, legyen valami magva is soraimnak.
Szíves szeretettel üdvözöl Szőllősi István
Szombathely 1980. szeptember 5.
Gépirat, sajátkezű aláírással.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 31.
1911
1916
A jütlandi csata (skagerraki ütközet), az első világháború legnagyobb tengeri csatája a dán Jylland-félsziget közelében, a brit és német...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő