Vízre bocsájtották a TitanicotTovább
„Párttag voltam, de templomba is jártam”
A párttagság történetei munkások és munkásnők életút elbeszéléseiben
„48-ban még a Borbás testvéreknél bedumáltak a pártba. Volt DISZ, SZIT, én benne voltam mindenben. Végig maradtam is párttag. '61-ben kizártak a pártból az egyházi esküvő miatt. Dupla esküvőnk volt, egybe rendeztük a feleségemnek a húgával. Szerintem ma sem tudják a gyárban, hogy mindkét gyerekemet megkereszteltettem titokban az óbudai nagytemplomban. Aztán egy év múlva ismét tagjelölt lettem a pártban, és visszavettek.”
A Budapesti Harisnyagyár II. MSZMP alapszervezetének 1962. március 28-i taggyűlésének jegyzőkönyve
(részlet)
Cs. László tagfelvétele:
1960. II. hóban lett tagjelölt az I-es alapszervezetbe, tagjelöltségének hosszú ideje saját hibájából, az egyházi esküvő miatt lett, valamint a végzett társadalmi munkája sem volt kielégítő.
Az alapszervezeti vezetőség az alábbiak alapján javasolja tagfelvételét. Cs. et. gazdasági munkáját mindenkor jól, becsületesen elvégezte. Szaktudásán keresztül segíti a dolgozók szakmai színvonalának emelését. Jelen időben sokat foglalkozik a Nachtlose-terem (Nachtlose: kötőgép típus) fiataljaival. Politikailag is képzi magát, tájékozott, környezetében a fiatalokkal politikailag is foglalkozik. Az alapszervezeti vezetőség meggyőződése, hogy társadalmi munkáját is, mint SZB sportfelelős aktívan végzi, munkatársai szeretik, ezért javasolja a vezetőség tagfelvételét.
Ajánlói: B. Jenőné és Sz. Sándor elvtársak
B. etnő: Cs. elvtársat 1948 óta ismeri a Borbás-féle Harisnyagyárból. Gazdasági munkáját szorgalmasan végzi. A fiatalokkal szeret foglalkozni, tanítja gazdasági munkájuk elsajátításában. Mint jó szakembert ismeri. 1956-ban a munkafelvétel mellett volt és becsületes, osztályhű. Politikailag képezi magát. Bátran meri ajánlani a párt soraiba. Kérése Cs. et. felé, hogy a párt politikáját még harcosabban vigye a dolgozók felé.
Sz. et: Javasolja tagfelvételét, 1950 óta ismeri, mint egy jó szaktudású művezető végzi a munkáját. A dolgozótársai szeretik, készséges, gyors, udvarias magatartása miatt. társadalmi munkáját is elég jól látta el, mint sportfelelős, a hiányosságokért, mely a munkájából mutatkozott nem egyedül ő volt a felelős. A jelenlegi társadalmi munkáját sportvonalon sokkal aktívabban végzi. Pártunknak megfelelő tagja lesz.
J. et.nő: Szintén javasolja, mert igen jó szakember, dolgozótársai szeretik, és arra kéri a vezetőséget, hogyha lehetne akkor ebbe az alapszervezetbe maradna, mert már több alapszervben volt, talán ez is ok, hogy ilyen soká volt tagjelölt.
J. et.nő: Ugyanez a kérése, hogy a II-es alapszervbe maradna továbbra is. Bátran meri ajánlani pártunk soraiba.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 31.
1911
1916
A jütlandi csata (skagerraki ütközet), az első világháború legnagyobb tengeri csatája a dán Jylland-félsziget közelében, a brit és német...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő