Vlagyimir Iljics Lenin ünnepélyesen bejelenti a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének, a Szovjetuniónak megalakulását.Tovább
Községi tanácsvezetők bukása az ’50-es években
4 kg zsír, 15 kg sertéshús vagy 30 kg kukorica miatt
A „gyanúsítottnak nem volt több hízott sertése, azonban volt olyan sertése, ami ha hízlalásra került volna, meghaladta volna a követelményeknek megfelelő súlyt. Azt is megállapította az őrs járőre, hogy a községi tanács is szabálytalanul járt el, mert a gyanúsított a tanács előtt bevallotta, hogy a levágásra kerülő sertés súlya 110 kg, és ennek ellenére a vágási engedélyt kiadta. A levágott sertés húsát és zsírját az őrs járőre őrizetbe nem vette, mert a gyanúsított több hízott sertéssel nem rendelkezik, és így a levágott sertés húsára és zsírjára a családjának szüksége van.”
4 kg zsír
Ez a fegyelmi eljárás az előzőhöz hasonlóan szintén a közellátás ellen elkövetett vétség, a beszolgáltatási kötelezettség kijátszása miatt indult az egyik csornai járásbeli községi tanács vb elnöke ellen 1954. októberében. A jellemző módon bejelentés alapján indult fegyelmi vizsgálat azt az anomáliát vette górcső alá, miszerint a vb elnök a saját maga részére kiadott sertésvágási engedélyben a családtagok számának rovatban a valós kettő helyett hármat írva, további 4 kilogramm zsír leadásától akarta megkímélni magát. Két nappal azután, hogy a járási tanács instruktori csoportvezetője október 25-én helyszínen ellenőrzést tartott, a járási tanács vb elnöke a "zsírhalmozó" vb elnököt fizetésének 50 %-os visszatartása mellett felfüggesztette, és fegyelmi eljárást rendelt el ellene.
A két hét alatt lefolytatott fegyelmi eljárás november 11-én keltezett szigorú határozata szerint a vb elnököt állásából elbocsátotta, indoklásában megjelölve, hogy a vb elnök"azzal, hogy, 4 kg zsír beadásától saját magát mentesítette, visszaélt hivatali hatalmával és megkárosította a dolgozó népet.". Az igazsághoz tartozik, hogy a határozat indoklásában az elnök szemére rótták, hogy "hivatalos idő alatt saját ügyei intézésével volt elfoglalva", ami nem öncélú munkakerülést jelentett, hanem, mint oly sok tanácsi funkcionáriusnak a községekben, mezőgazdasági elfoglaltságot.
I. X. Y. vb elnöknek a csornai járási tanács hivatalos helyiségében 1954. november 2-án tett tanúvallomásának jegyzőkönyvéből:
"Jelen vannak: ... ig. oszt. vezető , ... szem. csop. vezető , és X. Y. VB elnök.
Ismertetve lett X. Y. vb elnökkel a fegyelmi vizsgálat eredménye, amire nevezett a következőket adja elő:
Elismerem, hogy az 1953. novemberében kiállított vágási engedélyben, amit saját részemre állítottam ki 1 személlyel többet vettem fel, mint a tényleges családtagjaim létszáma. Ezt azért tettem, mert földjeim megművelését feleségemmel együtt elvégezni nem tudtam, ha napszámba végeztetem el a munkát, igen nagy összeget kellett volna kifizetnem. Arra az álláspontra helyezkedtem, hogy január 1-ével fogadok egy gyereket, aki segít a mezőgazdasági munkák végzésében. Ezt a gyereket, aki még megfogadva nem volt, vettem fel 3. személynek a vágási engedélyre.
Beismerem, hogy törvényellenesen cselekedtem és ezzel a törvényt megsértettem.
Egy esetben fordult elő, hogy hivatalos idő alatt nem volt benn a tanácsházán. Ennek oka az volt, hogy saját mezőgazdasági munkámmal voltam elfoglalva, mert az őszi vetések alá kellett a szántást elvégeznem. Nem volt szándékomban egész nap a mezőn maradni, de akit a szántási munkákkal megbíztam, illetve segített volna ebben, nem jött el, feleségemre nem bízhattam és magam voltam kénytelen ezt elvégezni. Arra, hogy egész nap a tanácsházát elhagyjam, engedélyt felsőbb hatóságomtól nem kértem és a községi tanácson sem mondtam meg.
Felolvasva.
Jegyzőkönyv felolvasva HH. aláíratott. | ................................ |
................................. | ................................. |
A csornai járási tanács vb elnöke a vb nevében X. Y. fegyelmi ügyében 1954. november 11-én a következő határozatot hozta.:
"X. Y. ...i VB elnököt az 1953. évi 25. számú TVR 112.§ 3. pontjába ütköző fegyelmi vétsége elkövetésért a 113. § d./ pontja alapján azonnali hatállyal állásából elbocsátja
Egyben értesítem a Pénzügyi Osztály gazdasági csoportját, hogy nevezett fizetését szüntesse meg.
Indoklás
A vizsgált anyagból, valamint a saját beismeréséből megállapítást nyert, hogy X. Y. feleségével lakik egy háztartásban, gyermekük nincs. Mégis az 1953. november havában saját részére kiállított sertésvágási engedélyre 2 személy helyett 3 személyt vett fel, azzal nyilván, hogy magának 4 kg zsír leadásától mentesüljön. Beigazolást nyert az, hogy a munkafegyelmet is megsértette azzal, hogy több esetben hivatalos idő alatt saját ügyei intézésével volt elfoglalva, sőt egy esetben, amit ő maga is beismer egész nap nem tartózkodott a községi tanácsnál.
Nevezett ezekkel a cselekményekkel erősen megsértette a munkafegyelmet, a tervfegyelmet. Azzal, hogy 4 kg zsír beadásával saját magát mentesítette, hivatali hatalmával és megkárosította a dolgozó népet."
SL CsJT Titk. 145-35/1954. (Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára (SL) Csornai Járási Tanács VB Titkársága 145-35/1954. számú irat)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 30.
1922
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/5-6.
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.
Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.
Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.
Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.
Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.
Budapest, 2024. december 18.
Miklós Dániel
főszerkesztő