A Deutsch család hatvani kastélyának sorsa a világháború után

„A kiküldetési rendeletre dr. Cser János min. tanácsos vezetésével eljáró bizottságban a hatvani Deutsch-kastélyt megvizsgáltam abból a szempontból, hogy hadirokkant otthon részére alkalmas-e. Hatvan 17 000 lakosú megyei város, Budapesttől autóval 1 óra alatt érhető el. Jelenleg 6 vonatpár közlekedik Budapest és Hatvan között. Több szempontból kívánatos, hogy a hadirokkantotthonok vidéken, kisebb városokban, Budapestet jól megközelíthető helyen helyeztessenek el, ezért Hatvan megyei város különösen alkalmas arra, hogy ott hadirokkantotthon létesüljön.”

Hatvani Deutsch-kastély igénybevétele hadirokkant otthon részére
Dr. Raksányi Árpád orvos előadó véleménye:
Bp., 1947. április 17.

A kiküldetési rendeletre dr. Cser János min. tanácsos vezetésével eljáró bizottságban a hatvani Deutsch-kastélyt megvizsgáltam abból a szempontból, hogy hadirokkant otthon részére alkalmas-e.
Hatvan 17 000 lakosú megyei város, Budapesttől autóval 1 óra alatt érhető el. Jelenleg 6 vonatpár közlekedik Budapest és Hatvan között. Több szempontból kívánatos, hogy a hadirokkantotthonok vidéken, kisebb városokban, Budapestet jól megközelíthető helyen helyeztessenek el, ezért Hatvan megyei város különösen alkalmas arra, hogy ott hadirokkantotthon létesüljön.

A hatvani Deutsch-örökösök tulajdonában volt kastély a város közepén van. A kastély főhomlokzata délkelet felé néz. A kastély előtt vonuló mackadam-út és a kastély között 15 méter mélységben előpark van. Két szép vasrácsos kapu vezet az előparkba.
Az épület 1 emeletes. A homlokzat közepén tágas kapuba jutni, amelynek keleti oldalába nyílik a tágas lépcsőház. Az emeleti előcsarnokból nyílik a középen lévő hatalmas, magas mennyezetű, erkélyes díszterem, jobbra-balra a belső udvar felé eső folyosó. Az emeleten 12, a padlástérben 1, a földszinten l9, összesen 32 világos, levegős szobába 150 hadirokkantat könnyen el lehetne helyezni. A szobákon kívül számos mellékhelyiség, többek között 7 W.C. és 8 fürdőhelyiség, ezek felszerelése azonban nagyrészt tönkrement. Hiányoznak az ajtók, az ablaküveg-keretek, a tapéták, a művészi cserépkályhák, a parkett-padlóburkolat kisebb része, továbbá a házi vízvezeték és a 150 voltos villanyvezeték.

Az épület földszintjének keleti részében jelenleg kb. 25 orosz tartózkodik, a nyugati szárnyat pedig a Hatvany-Deutsch örökösök közül dr. Nagy Endre vadászati felügyelő kezdte magának rendbe hozni.

A keleti szárny északi végében volt a nagy konyha, amelynek tűzhelyei nagyrészt tönkrementek. Az egész épület alá van pincézve. Az épület két szárnyától hátrafelé keletre van a gazdasági udvar, istálló kb. 12 számos állatra és 1 cselédlakás, amelyben dr. Nagy Endre cselédje lakik, a nyugati udvarban pedig 8 szobás személyzeti lakás van. A két szélső udvar között a középső udvaron nagy szökőkút épült. Az udvartól hátrafelé, északra a szabályos négyzet alakú, 3-4 hold nagyságú kertbe jutunk, ebből tovább lépcső vezet le a parkba, az 50 méter széles és 100 méter hosszú fasorba, amely irányította a kilátást a tágas, mind természetesebb park és tájkert, majd a messzeségbe olvadó szép táj felé.

A birtokhoz tartozó kb. 30 holdas park jobb (délkeleti) sarkában víztorony, tőle 50 méterre 4 méter boltozott tetejű, kövezett falú kútakna van, melyben a fenékbe 60 méterre lefúrt mélyfúrású kút majdnem földszint magasságig jó ivóvízzel tölti meg az aknát. A kútból 150 voltos elektromotoros dugattyú nyomja fel a vizet a víztoronyba, a dugattyú azonban elveszett. A hatalmas, üvegnélküli pálmaház mellett még megvan a benzinmotoros tartalék dugattyú, amely azonban szintén hiányos, nem üzemképes. A földben egy méter mélyen gazdag csőhálózat vitte mindenhova a vizet a magas víztartályból. A csőhálózat nagyrészt valószínűleg elavult, kicserélésre szorul.

A kút és pálmaház közelében 8-25 méter beton úszómedencét régen 5 óra alatt fel lehetett tölteni friss vízzel. Ez a szabad fürdő nagyon alkalmas lenne arra, hogy nyáron át a hadirokkantak mozgékonyságának és egészségének feljavítását szolgálja.
A parkból az utóbbi években sok fát elloptak, a fákat meglehetősen kiirtották, pedig azelőtt a park fái ellátták a kastélyt is, meg a park baloldalán létesített hatalmas virágkertészet 14 melegházát is. A melegházakhoz azonban még 20 vagon kokszot is hoztak évente. A melegházak üvegjeit elhordták. A melegházak körül még vagy 100 melegágy is volt, amelynek nagy részét már használatba vette a város, amely körülbelül 3 holdas nagy virágkertészetet üzembeállított. Ez a virágkertészet országos hírű volt. Főleg szegfűt, asparagust, de sok mindenféle más virágot is termeltek és szállítottak vonaton, autón, kocsikon a virágkereskedőknek.

Munkaképes hadirokkantak részére nem is lehet szórakoztatóbb és hasznosabb munkát találni a kereskedelmi kertészetnél. Az itteni kertészet maradhatna célszerűen a város kezelésében úgy, hogy a hadirokkantakat is foglalkoztatná. A kertészetben azelőtt 1 főkertész, 3 kertész, 2 bojtár és naponta 50 munkás dolgozott, tehát célszerű szervezés mellett kitűnően felhasználható lenne a hadirokkantak foglalkoztatására, a hadirokkantotthon önellátásának megközelítésére, sőt annak megvalósítására is, hogy Hatvanban hadirokkant-átképző kertészeti tanfolyamokat lehessen tartani. A foglalkoztató és önellátó hadirokkant-gondozás vezethetné vissza a még hadirokkant-otthoni gondozottakat az önellátó életbe.

A kereskedelmi kertészet a láda és cserépkészítéstől a könyvelésig vagy kivitel-irányításig oly sok más irányú képesség kialakításra is alkalmas, hogy az itt tanultak nagyon sokféle megélhetési lehetőséget tárnának fel a közreműködő hadirokkantak előtt. A hadirokkantakat nem a főváros felé, nem a kegyállások, hanem hasznos termelő foglalkozások, főleg a föld élelmes megművelése és a termelvények értékesítésének elsajátítása felé kell irányítani, erre a kereskedelmi kertészet a legtökéletesebb munkaág. Ez a Hatvany-Deutsch-kastély adottságainál fogva szinte eszményi módon alkalmas olyan hadirokkantotthon részére, ahol a hadirokkantotthon átmeneti hadirokkantotthona és átképző tanfolyama egységes vezetés alatt működhetne. Ez a vidéki hadirokkantotthon-típus felelne meg annak az elvnek, hogy hagy a hadirokkantak mozgékonyságát, munkaképességét, önbizalmát, életrevalóságát, jó anyagi helyzetét, önállóságát megteremtse. Alkalmas volna kórházból kikerültek üdültetésére, utókezelésére, de alkalmas lehet a hadirokkantak lelkiségének legjobb irányba való alakítására helyes vezetés mellett a testi-lelkiállapot, ösztön, érzelem, értelem, érzés, hangulat, gondolkozás, ítélet, akarat tökéletesítésére, a lélek nyilvánulásainak a mozgás, a munka és akaratközlés irányítására.

Ez a kastély és környezete hadigondozás céljára annyira alkalmas, hogy ha valamely sajnálatos okból mégsem volna felhasználható, akkor mását kellene keresni. A népjóléti tárca rendelkezésére bocsátott kastélyok közül azonban nincs több olyan, amely a város közepén volna, elegendő nagy ahhoz, hogy gazdaságosan fenntartható legyen és amely ilyen nagyvonalú kereskedelmi kertészettel volna kapcsolatos. Hadigondozási célra tehát ez a kastély a legmegfelelőbb.
A Hatvany-kastély más célra, mint hadigondozás, illetve hadirokkantotthon céljára kevésbé volna megfelelő. Kórháznak túl költséges átalakítást igényelne. Gyermekvédelmi célokra való igénybevétele esetén nem lehetne felhasználni a munkalehetőségeket, kisebb szervezetek részére túl nagy, magános részére túl fényűző. Hogy újra magánérdek szolgálatába állíttassák ez az épület és környéke, nem egyeztethető össze azzal, hogy a fényűző egyéni jómódról lemondjunk azért, hogy ennek árán tömegek nyomorán enyhítsünk.

A helyszíni szemle alkalmával kétségtelenül megállapítottuk, hogy a kastély hadirokkantotthon céljára kiválóan alkalmas. A rendbe hozásra azonban - a műszaki vélemény szerint - 500 000 forint kell. Valószínű, hogy a személyes vezetés és megfelelő munkapolitika mellett a fenntartás személyenként csak 1/3 annyiba kerülne, mint a budapesti hadirokkantotthonban. Személyenként és naponként 10.- forintnak számításba vétele mellett 150 hadirokkant gondozása itt egy évre 547 000.- forintba kerül.

A teendő tehát az volna, hogy a hadirokkantotthon céljára való birtokba vétel jogi vonatkozásainak elintézése után, helyreállítási munkálatokra a költségfedezet rendelkezésre álljon és a műszaki munka minél előbb megkezdődjék. E mellett gondoskodni kell arról, hogy az 547 000.- forint évi fenntartási költség a költségvetésbe beállíttassék.
Addig is, amíg a megfelelő költségfedezetek nem állnak rendelkezésre, meg kellene állapodni a várossal, hogy az odautalt hadirokkantakat a kertészetben alkalmazza. Arra alkalmas, munkabíró hadirokkantak már a helyreállítási munka előtt is odautalhatók lennének, hogy ott az építkezésnél és kertészetnél munkához jussanak. 
[...]

Ezen a napon történt december 26.

1942

Budapesten megkezdődik a villamosközlekedés a Horthy Miklós körtér (ma: Móricz Zsigmond körtér) és a Déli pályaudvar közöttTovább

1944

A németek fölrobbantják az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria hidat.Tovább

1991

Felbomlik a világ legnagyobb területű állama, a kommunista Szovjetunió, megalakul a Független Államok KözösségeTovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/5-6.

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.

Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.

Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.

Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.

Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.

 

Budapest, 2024. december 18.

Miklós Dániel
főszerkesztő