A Deutsch család hatvani kastélyának sorsa a világháború után

„A kiküldetési rendeletre dr. Cser János min. tanácsos vezetésével eljáró bizottságban a hatvani Deutsch-kastélyt megvizsgáltam abból a szempontból, hogy hadirokkant otthon részére alkalmas-e. Hatvan 17 000 lakosú megyei város, Budapesttől autóval 1 óra alatt érhető el. Jelenleg 6 vonatpár közlekedik Budapest és Hatvan között. Több szempontból kívánatos, hogy a hadirokkantotthonok vidéken, kisebb városokban, Budapestet jól megközelíthető helyen helyeztessenek el, ezért Hatvan megyei város különösen alkalmas arra, hogy ott hadirokkantotthon létesüljön.”

Hatvani Deutsch-kastély igénybevétele hadirokkant otthon részére
Dr. Raksányi Árpád orvos előadó véleménye:
Bp., 1947. április 17.

A kiküldetési rendeletre dr. Cser János min. tanácsos vezetésével eljáró bizottságban a hatvani Deutsch-kastélyt megvizsgáltam abból a szempontból, hogy hadirokkant otthon részére alkalmas-e.
Hatvan 17 000 lakosú megyei város, Budapesttől autóval 1 óra alatt érhető el. Jelenleg 6 vonatpár közlekedik Budapest és Hatvan között. Több szempontból kívánatos, hogy a hadirokkantotthonok vidéken, kisebb városokban, Budapestet jól megközelíthető helyen helyeztessenek el, ezért Hatvan megyei város különösen alkalmas arra, hogy ott hadirokkantotthon létesüljön.

A hatvani Deutsch-örökösök tulajdonában volt kastély a város közepén van. A kastély főhomlokzata délkelet felé néz. A kastély előtt vonuló mackadam-út és a kastély között 15 méter mélységben előpark van. Két szép vasrácsos kapu vezet az előparkba.
Az épület 1 emeletes. A homlokzat közepén tágas kapuba jutni, amelynek keleti oldalába nyílik a tágas lépcsőház. Az emeleti előcsarnokból nyílik a középen lévő hatalmas, magas mennyezetű, erkélyes díszterem, jobbra-balra a belső udvar felé eső folyosó. Az emeleten 12, a padlástérben 1, a földszinten l9, összesen 32 világos, levegős szobába 150 hadirokkantat könnyen el lehetne helyezni. A szobákon kívül számos mellékhelyiség, többek között 7 W.C. és 8 fürdőhelyiség, ezek felszerelése azonban nagyrészt tönkrement. Hiányoznak az ajtók, az ablaküveg-keretek, a tapéták, a művészi cserépkályhák, a parkett-padlóburkolat kisebb része, továbbá a házi vízvezeték és a 150 voltos villanyvezeték.

Az épület földszintjének keleti részében jelenleg kb. 25 orosz tartózkodik, a nyugati szárnyat pedig a Hatvany-Deutsch örökösök közül dr. Nagy Endre vadászati felügyelő kezdte magának rendbe hozni.

A keleti szárny északi végében volt a nagy konyha, amelynek tűzhelyei nagyrészt tönkrementek. Az egész épület alá van pincézve. Az épület két szárnyától hátrafelé keletre van a gazdasági udvar, istálló kb. 12 számos állatra és 1 cselédlakás, amelyben dr. Nagy Endre cselédje lakik, a nyugati udvarban pedig 8 szobás személyzeti lakás van. A két szélső udvar között a középső udvaron nagy szökőkút épült. Az udvartól hátrafelé, északra a szabályos négyzet alakú, 3-4 hold nagyságú kertbe jutunk, ebből tovább lépcső vezet le a parkba, az 50 méter széles és 100 méter hosszú fasorba, amely irányította a kilátást a tágas, mind természetesebb park és tájkert, majd a messzeségbe olvadó szép táj felé.

A birtokhoz tartozó kb. 30 holdas park jobb (délkeleti) sarkában víztorony, tőle 50 méterre 4 méter boltozott tetejű, kövezett falú kútakna van, melyben a fenékbe 60 méterre lefúrt mélyfúrású kút majdnem földszint magasságig jó ivóvízzel tölti meg az aknát. A kútból 150 voltos elektromotoros dugattyú nyomja fel a vizet a víztoronyba, a dugattyú azonban elveszett. A hatalmas, üvegnélküli pálmaház mellett még megvan a benzinmotoros tartalék dugattyú, amely azonban szintén hiányos, nem üzemképes. A földben egy méter mélyen gazdag csőhálózat vitte mindenhova a vizet a magas víztartályból. A csőhálózat nagyrészt valószínűleg elavult, kicserélésre szorul.

A kút és pálmaház közelében 8-25 méter beton úszómedencét régen 5 óra alatt fel lehetett tölteni friss vízzel. Ez a szabad fürdő nagyon alkalmas lenne arra, hogy nyáron át a hadirokkantak mozgékonyságának és egészségének feljavítását szolgálja.
A parkból az utóbbi években sok fát elloptak, a fákat meglehetősen kiirtották, pedig azelőtt a park fái ellátták a kastélyt is, meg a park baloldalán létesített hatalmas virágkertészet 14 melegházát is. A melegházakhoz azonban még 20 vagon kokszot is hoztak évente. A melegházak üvegjeit elhordták. A melegházak körül még vagy 100 melegágy is volt, amelynek nagy részét már használatba vette a város, amely körülbelül 3 holdas nagy virágkertészetet üzembeállított. Ez a virágkertészet országos hírű volt. Főleg szegfűt, asparagust, de sok mindenféle más virágot is termeltek és szállítottak vonaton, autón, kocsikon a virágkereskedőknek.

Munkaképes hadirokkantak részére nem is lehet szórakoztatóbb és hasznosabb munkát találni a kereskedelmi kertészetnél. Az itteni kertészet maradhatna célszerűen a város kezelésében úgy, hogy a hadirokkantakat is foglalkoztatná. A kertészetben azelőtt 1 főkertész, 3 kertész, 2 bojtár és naponta 50 munkás dolgozott, tehát célszerű szervezés mellett kitűnően felhasználható lenne a hadirokkantak foglalkoztatására, a hadirokkantotthon önellátásának megközelítésére, sőt annak megvalósítására is, hogy Hatvanban hadirokkant-átképző kertészeti tanfolyamokat lehessen tartani. A foglalkoztató és önellátó hadirokkant-gondozás vezethetné vissza a még hadirokkant-otthoni gondozottakat az önellátó életbe.

A kereskedelmi kertészet a láda és cserépkészítéstől a könyvelésig vagy kivitel-irányításig oly sok más irányú képesség kialakításra is alkalmas, hogy az itt tanultak nagyon sokféle megélhetési lehetőséget tárnának fel a közreműködő hadirokkantak előtt. A hadirokkantakat nem a főváros felé, nem a kegyállások, hanem hasznos termelő foglalkozások, főleg a föld élelmes megművelése és a termelvények értékesítésének elsajátítása felé kell irányítani, erre a kereskedelmi kertészet a legtökéletesebb munkaág. Ez a Hatvany-Deutsch-kastély adottságainál fogva szinte eszményi módon alkalmas olyan hadirokkantotthon részére, ahol a hadirokkantotthon átmeneti hadirokkantotthona és átképző tanfolyama egységes vezetés alatt működhetne. Ez a vidéki hadirokkantotthon-típus felelne meg annak az elvnek, hogy hagy a hadirokkantak mozgékonyságát, munkaképességét, önbizalmát, életrevalóságát, jó anyagi helyzetét, önállóságát megteremtse. Alkalmas volna kórházból kikerültek üdültetésére, utókezelésére, de alkalmas lehet a hadirokkantak lelkiségének legjobb irányba való alakítására helyes vezetés mellett a testi-lelkiállapot, ösztön, érzelem, értelem, érzés, hangulat, gondolkozás, ítélet, akarat tökéletesítésére, a lélek nyilvánulásainak a mozgás, a munka és akaratközlés irányítására.

Ez a kastély és környezete hadigondozás céljára annyira alkalmas, hogy ha valamely sajnálatos okból mégsem volna felhasználható, akkor mását kellene keresni. A népjóléti tárca rendelkezésére bocsátott kastélyok közül azonban nincs több olyan, amely a város közepén volna, elegendő nagy ahhoz, hogy gazdaságosan fenntartható legyen és amely ilyen nagyvonalú kereskedelmi kertészettel volna kapcsolatos. Hadigondozási célra tehát ez a kastély a legmegfelelőbb.
A Hatvany-kastély más célra, mint hadigondozás, illetve hadirokkantotthon céljára kevésbé volna megfelelő. Kórháznak túl költséges átalakítást igényelne. Gyermekvédelmi célokra való igénybevétele esetén nem lehetne felhasználni a munkalehetőségeket, kisebb szervezetek részére túl nagy, magános részére túl fényűző. Hogy újra magánérdek szolgálatába állíttassák ez az épület és környéke, nem egyeztethető össze azzal, hogy a fényűző egyéni jómódról lemondjunk azért, hogy ennek árán tömegek nyomorán enyhítsünk.

A helyszíni szemle alkalmával kétségtelenül megállapítottuk, hogy a kastély hadirokkantotthon céljára kiválóan alkalmas. A rendbe hozásra azonban - a műszaki vélemény szerint - 500 000 forint kell. Valószínű, hogy a személyes vezetés és megfelelő munkapolitika mellett a fenntartás személyenként csak 1/3 annyiba kerülne, mint a budapesti hadirokkantotthonban. Személyenként és naponként 10.- forintnak számításba vétele mellett 150 hadirokkant gondozása itt egy évre 547 000.- forintba kerül.

A teendő tehát az volna, hogy a hadirokkantotthon céljára való birtokba vétel jogi vonatkozásainak elintézése után, helyreállítási munkálatokra a költségfedezet rendelkezésre álljon és a műszaki munka minél előbb megkezdődjék. E mellett gondoskodni kell arról, hogy az 547 000.- forint évi fenntartási költség a költségvetésbe beállíttassék.
Addig is, amíg a megfelelő költségfedezetek nem állnak rendelkezésre, meg kellene állapodni a várossal, hogy az odautalt hadirokkantakat a kertészetben alkalmazza. Arra alkalmas, munkabíró hadirokkantak már a helyreállítási munka előtt is odautalhatók lennének, hogy ott az építkezésnél és kertészetnél munkához jussanak. 
[...]

Ezen a napon történt március 28.

1914

Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább

1943

Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább

1945

A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább

1955

Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább

1969

Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő