Első világháború: Német csapatok elfoglalják Antwerpent.Tovább
A Deutsch család hatvani kastélyának sorsa a világháború után
„A kiküldetési rendeletre dr. Cser János min. tanácsos vezetésével eljáró bizottságban a hatvani Deutsch-kastélyt megvizsgáltam abból a szempontból, hogy hadirokkant otthon részére alkalmas-e. Hatvan 17 000 lakosú megyei város, Budapesttől autóval 1 óra alatt érhető el. Jelenleg 6 vonatpár közlekedik Budapest és Hatvan között. Több szempontból kívánatos, hogy a hadirokkantotthonok vidéken, kisebb városokban, Budapestet jól megközelíthető helyen helyeztessenek el, ezért Hatvan megyei város különösen alkalmas arra, hogy ott hadirokkantotthon létesüljön.”
Hatvany-féle kastély részbeni átengedése a Hatvani Népi Kollégiumnak
A Hadigondozási főosztály feljegyzése, Bp., 1947. július 7.
A Hatvani Népi Kollégium Pártfogó Testülete írásbeli beadványában [...] az iránt folyamodik, hogy a kastély [...] egy részér a Hatvani Népi Kollégiumnak engedjük át. [...] Az osztályon az a vélemény alakult ki - és ezt az érdekeltekkel közöltük is - hogy a kért épületrészt át lehet, sőt át kell adnunk azzal a feltétellel, hogy a Kollégium vállalja el az egész épület (ingatlan) gondnokságát és ott akadályozza meg a további rongálást és pusztításokat.
A közelmúltban lezajlott költségvetési tárgyalások meggyőztek arról, hogy a minisztérium 1947/48. évi költségvetése alapján újabb hadigondozási intézményeket létesíteni nem fogunk tudni. A hároméves terv nyújt ugyan némi reményt céljaink megvalósítására, de mivel a terv három évre elosztva kívánja a tervezett feladatok fedezetét biztosítani, ezen a vonalon sem remélhetjük, hogy ez évben a Hatvany-kastélyban hadigondozási intézményt tudjunk létesíteni.
Az ideiglenes átadás feltételei a következők:
1. A Kollégium vezetősége tartozik az egész ingatlan gondnoksági teendőit ellátni és az egész épület, valamint a Kollégium által igénybevett épületrész állagának megőrzéséről a jó gazda gondosságával felügyelni és gondoskodni.
2. Ha a Földművelésügyi Minisztérium a kastély megváltási árát megállapítja, a Kollégium által elfoglalt részek után arányosan kell vállalnia a megváltási ár megfelelő részével arányban álló lakbért.
3. Köteles az átengedett lakrészekben és mellékhelyiségekben a használhatáshoz szükséges javításokat saját költségén elvégezni olyanképen, hogy a kastély műemlék jellege minden tekintetben megóvassék.
4. Az átengedés szerződés útján, bérleti határidő kikötése nélkül, de egyéves felmondás kikötése mellett történik, amikor is a Kollégium által végeztetett olyan építtetési költségeit, amelyek az otthonná alakítás céljának is megfelelnek, a lakbér elszámolásakor figyelembe veszem.
Ha a szerződés felbontódik, a Kollégium kívánatra köteles a saját céljaira eszközölt átalakításokat saját költségén eredeti állapotába visszaállítani.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 09.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő