Jegyzőkönyv

Készült Hatvanban a Polgármesteri Hivatalban 1947. április 17-én
A br. Hatvany-örökösök volt kastélyának, parkjának és tartozékainak a Népjóléti Minisztérium helyszínre küldött bizottsága által végrehajtott birtokba vétele

A tárgyalást vezeti: dr. Cser János miniszteri tanácsos.
A jegyzőkönyvet vezeti: Ludvig Anna II. o. irodasegédtiszt.
Jelen vannak: a Népjóléti Minisztérium részéről dr. Raksányi Árpád tiszti főorvos, Sándor Ferenc építészmérnök, a város részéről: Tóth János polgármester és Nagy Sándor főjegyző, dr. Szentkláray Béla és Harmath László városi mérnök.

A szóban forgó ingatlant a Földművelésügyi Minisztérium tárcaközi bizottsága a népjóléti miniszternek juttatta., egészségügyi, illetve szociálpolitikai célok megvalósítására. Tekintettel arra, hogy a birtokbavétel a tárcaközi bizottság döntése után a Népjóléti Minisztérium részéről a mai napig nem történt meg, a Heves vármegyei Földhivatal vezetője úgy rendelkezett, hogy az ingatlant a város vegye gondozásba és kezelésbe. A város polgármestere Góczán József szociális kerületvezetőtől oly értelmű meghatalmazást kért, amely az ingatlan birtokbavételére és használatára őt feljogosítja. A Népjóléti Minisztérium I/1. osztálya arról értesítette a hadigondozási főosztályt, hogy ezt a felhatalmazást Hatvan m. város polgármestere részére Góczán József kiadta.

Az ingatlan helyszíni bejárása során, valamint a közben és az utána folytatott megbeszélések nyomán kiviláglott, hogy a város az ingatlannak csak egyik részét, a volt virágkertészetet vette birtokba és azt üzemszerű kezelésben igyekszik hasznosítani. Arról is értesültünk a kastélyban, hogy a hatvani orosz katonai városparancsnokság engedélyt adott arra, hogy dr. Nagy Endre vadászati felügyelő [...] a kastély egy részében annak rendbe hozása után családjával együtt beköltözhessék. Ezt az értesülést a helyszíni bejárás során személyesen is megjelent dr. Nagy Endre tette. Arra nézve nincsen határozott adatunk, hogy ez az igénybevétel a kastély mely részére és hány helyiségére vonatkozhatik, ez azonban nem is kívánható. Mindenesetre a bejárás folyamán arról győződtünk meg, hogy dr. Nagy Endre ezt az engedély meglehetősen szabadon értelmezi. A kastély földszintjének nyugati szárnyát már teljesen elfoglalta, a homlokzati részen és már az oldalszárnyon is tovább terjeszkedik, amennyiben ott palackozott borkimérést szándékozik a birtokában lévő engedély alapján nyitni. A bizottság arról is meggyőződött, hogy a kastélynak a tetőzete és első emeleti része pontosan azon a helyen szenvedett belövéstől, ill. bombatalálattól a legnagyobb kárt, amelyet dr. Nagy Endre a szintén a kastély tartozéka, illetve részeként szereplő gondnoki lakás anyagának lebontásával és felhasználásával jórészt rendbe hozott. Erre azért volt szükség, mert a kastély tetőzete fazsindelyes, és ily módon kellett vigyáznia arra, hogy az épület építészeti karakterét meg ne sértse. A gondnoki lakás lebontott fazsindelyét cserép zsindellyel a mag a költségére pótolta. Azt is megállapította a bizottság, hogy az épületnek nem lényegbevágó átalakításokat végeztet abból a célból, hogy lakása biztonságát ezzel emelje.

A bizottság jegyzőkönyvileg le kívánja szögezni hogy dr. Nagy Endre a br. Hatvany-örökösökkel közeli rokonságban áll, amelyre hivatkozva a bizottság előtt annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a kastélyból egy részt használatra meghagynak neki. Ennek a reményében is látott hozzá az épület megjavításának megkezdéséhez. Erre jogalapnak azt tekinti, hogy 200 k. holdat meghagytak az örökösök tulajdonában.
Dr. Cser János miniszteri tanácsos a Népjóléti Minisztérium hozzájárulásával feltételesen közölte vele, hogy a lakásban továbbra is megmaradhat, és megkérte, hogy az épület ideiglenes gondnokságát vállalja el. Reméli azt, hogy lehetőség nyílik oly értelmű megoldásra, legalábbis ideiglenesen, hogy a gondnoki teendők ellátása fejében megkaphatja a természetbeni bennlakást. Ettől függetlenül kell tekintenie az épületen végeztetett javítási munkálatokat, amelynek elbírálása külön szempontok szerint történik.

Az épületben, a kastély földszinti részének délkeleti részében jelenleg is orosz katonák laknak, mintegy 20-25. A kastélyban annak idején nagy számmal tartózkodtak orosz katonák, aki azonban később eltávoztak, 1946 őszén. A kastélynak ezt a részét ideiglenesen a helybeli Petőfi cserkész csapat rendbe hozta és be is költözött. Az orosz katonai városparancsnokság azonban újból az imént említett oroszok számára kiutalta és így a cserkészek ezt a részt kiürítették.

[...]

A virágkertészetet, - mint már fentebb említettük - a város hasznosítja konyhakertészet céljaira. Három alkalmazottja dolgozik. A megbeszélés folyamán kiderült, hogy a kastély és tartozékai leltározását még annak idején a községi földosztó bizottság, illetve a helyi földműves szövetkezet végezte el. Mikor a város a kertészetet birtokba vette, nem állott módjában a leltár szerinti átvétel azért, mert az időközben eltelt több mint 2 esztendő alatt a leltárban lényeges csökkenés állott elő. De azért sem, mer a gazdasági idény már nagyon előre haladt és fontos érdekek fűződtek ahhoz, hogy a kertészeti munkálatok mielőbb meginduljanak. Erre vonatkozóan Hatvan m. város [...] döntött. [...]
Dr. Cser János kéri a polgármester urat, hogy saját érdekében is minél sürgősebben intézkedjék a leltározás elvégzése iránt. Egyúttal hozzájárul, hogy a kertészet meglévő felszerelését a város kertészeti üzeme a jó gazda gondosságával megőrizze, illetve felhasználja. A leltár elkészítése után egy példányt szintén terjesszen fel a népjóléti miniszter címére.
Dr. Szentklárai Béla bejelenti, hogy a népjóléti miniszter úr intézkedett olyan irányban, hogy az ingatlan alaprajzát, helyszínrajzát, műszaki leírását - főleg az állag és állapot feltüntetésével - valamint, hogy egészségügyi intézmény létesítésének céljaira megfelel-e, a tiszti orvos jelentést küldjön fel.
Harmath László városi mérnök bejelenti, hogy az ingatlanról kért rajzok elkészítése folyamatban van, azt a bizottságnak be is mutatja és feltevése szerint egy hét múlva átadhatja a városi tiszti orvos úrnak a szükséges jelentés elkészítése céljából.

A Népjóléti Minisztérium megbízottjai megállapítják, hogy az elkészített váz-, valamint helyszínrajzok nagymértékben megkönnyítették munkájukat, meggyorsították az ingatlan használhatóságának megítélését.

Az ingatlanra vonatkozóan a bizottság megállapítja, hogy igen értékes építészeti műemlék, amely azonban a háborús események következtében súlyosan megrongálódott. A fogyatékosságok a következők: a tetőszerkezet javításra szorul, minthogy annak kötőgerendáit kb. 50%-ban kifűrészelték. A kastély ajtajai, ablakai általában 100%-ban elpusztultak, üvegezés 100%-ban. A még megmaradt világítási berendezés nem tekinthető újjáépítés szempontjából felhasználhatónak. A vízvezeték berendezés csőhálózata felhasználható, annak további újjáépítésére a felszerelési tárgyak szintén elpusztultak. A vízszolgáltató berendezésből a víztorony sértetlen, gépi berendezései azonban, a szivattyú és motor hiányzik. A padozatok a főépületben általában jók, kis rész megújítandó. A kastélyépület különben általános külső, belső tatarozást - vakolatjavítás, meszelés - igényel. Az épület fűtését cserépkályha szolgálta, fa- és vegyestüzelésű kályhák, amelyek legtöbbje műérték, üzembe helyezése nem gazdaságos, helyettük széntüzelésű kétaknás kályhák volnának alkalmazandók. A kastélyépület alaprajzi elrendezése "E" alakú, amelynek főhomlokzati hosszmérete kereken 64 méter, szárnyhosszai pedig 35 méter, egytraktusos folyosós rendszerű, az egész kastélyépület alápincézett, ezenfelül földszinti és egy emeleti részt foglal magában. A főépület alapterülete kereken 1500 m2, beépített térmérete kb. 12 000 m3. A kastélyépülethez csatlakozik mindkét szárnyon egy-egy gazdasági, illetőleg személyzeti lakóépület-rész. Ez általában egytraktusos földszintes épület istállóval, garázzsal, kocsiszínnel, amelynek az állapota a kastélyával azonosnak tekinthető.

A főépület számba vehető szobáinak száma 19 földszinten, 5 fürdőszobával, 4 WC.-vel, az emeleten pedig 12 szoba, 3 fürdőszoba és 2 WC.

Az ingatlan helyrajzi számai a következők:
a főépület és a két melléképület száma: 24, 25, 26
a közvetlenül hozzácsatlakozó díszkert: 27
a közvetlen díszkert mögötti nagyobb díszkert (fácános): 6349/x
a virágkertészetül szolgáló 6348, 45/2, 46, 47, 48, 51, 52, 54, 55/2, 55/4
valószínűleg ide tartozik még a 6346/1 jelzésű parcella is.
A kastély és részei helyrajzi adatai megállapításában bizonytalanság mutatkozik, mert a rendelkezésre álló helyszíni vázlat régi keletű, a kataszteri birtokívek nagy része megsemmisülvén, a bizottság ülésekor a vonatkozó kataszteri birtokív még nem állott rendelkezésre.
Az ingatlan - szorosabban véve a kertészet - részének tekintendő még két kertészlakás, feltehetően a 40-es és a 36-os jelzésű. Ezek az ingatlanok a Thurzó utcára néző házsor közé vannak beékelve, illetve a volt tulajdonosok később ezek közül szerezték meg.

Az adatok hiányában Harmath László városi mérnök csak a régi helyszínrajz figyelembe vételével az azon végzett mérések alapján közli, hogy a kisebbik díszkert kb. 4 k. h. 1200 négyszögöl, a nagyobbik díszkert pedig a kertészet nagy részének figyelembe vétele nélkül kb. 29 kat. hold, azaz összesen 33 k. h 1200 négyszögöl. Ebben az adatban az udvar és az épületek által elfoglalt területek nincsenek benne. Harmath László hangsúlyozta, hogy ezek csak igen tág értelemben vett becslések.

A díszkert, továbbá a kertészet súlyosan megrongálódott állapotban van, a valamikor mintaszerűen gondozott díszkert (stíluskert) úgyszólván teljesen elpusztult, a fák 80%-át kiirtották. A díszkertben lévő márvány művészi értékű szobrok teljesen elpusztultak és a törmelékeik is nagy részben eltűntek. A díszkertben lévő pálmaház beton- és vasszerkezete általában ép, a fűtőberendezése teljesen hiányos, az üvegezés teljesen hiányzik. A díszkertben van a süllyesztett és fedett vízszolgáltató akna is, mintegy 60 méteres mélyfúrású kúttal, a vízgyűjtő akna kb. 3-4 méter átmérőjű, kör alakú, kőfalazatú, 3-4 méter mélységű. Régi alkalmazottak közlése szerint rendkívül gazdag vízben. Innen a csaknem teljesen elpusztult benzin- és villanynyomó szerkezet látta el a kastély parkjában álló tornyon keresztül a kastélyt, a melléképületeket, valamint a kertészetet és a parkot a szükséges vízmennyiséggel. Ehhez hasonló, de nyílt vízgyűjtő medence és mélyfúrású kút van a kertészetben is. A kertészetben 10 melegház, 1 szaporítóház és több kisebb kamra, ezen kívül egy lakóépület is található. Az egyik kertészlakás udvarán kb. 250-300 melegágyi ablakkeret tárol üveg nélkül. Ezenkívül több ablakkeretet már megjavított a városi kertészet és ezeket használja is. A leltár szerinti átvétel a már említett okokból, a bizottság részéről pedig a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt nem volt lehetséges. A minisztérium részéről ezeknek a leltári átvétele, valamint a részben még a helyükön álló, részbe pedig kiemelt fűtők, valamint vas vízvezeték csövek átvétele csak a leltár teljes elkészítésekor válik lehetővé. A 10 melegágy is súlyosan rongált állapotban van, bár a vasszerkezet a legtöbb helyen még megtalálható.

Meg kell említenünk, hogy a bizottság a bejárás során arról értesült, hogy dr. Nagy Endre a kertészetből számos dolgot elvitetett. Dr. Cser János miniszteri tanácsos kéri a polgármestert, hogy ezeket, valamint egyéb olyan elhurcolt tárgyakat, amelyek utólag megállapíthatók, nyomoztassa ki és igyekezzék azokat visszaszerezni, ebben a munkában a Népjóléti Minisztérium támogatására számíthat.

A kertben lévő egyik kertészlakásban, valamint a Thurzó utcai kertészházban szintén laknak. A nem a kertészetben, vagy a kastélyban foglalkoztatott bennlakókat a polgármester a helyi szokásos lakbér megállapításával lakbér fizetésére kötelezi, és ennek számszerű eredményét a Népjóléti Minisztériummal közli. Dr. Cser János kéri a polgármestert, hogy ezt a lakbért az érdekeltektől szedje be és a házadót utána fizesse be.

Figyelembe véve azt, hogy a város által használt kertészet leltára még nem készült el, annak haszonbére, illetve nagyságára nem szolgált semmi támpont. Ennek megállapítása a leltár elkészítéséig elhalasztódik. Cser János figyelembe veendő körülménynek tartja a bérösszeg megállapításánál, ha a város a kertészetet, illetve annak egy részét rendbe hozatja és kilátásába helyezi azt, hogy ha a népjóléti miniszter úr a rokkantotthon mellett rokkantátképző iskolát létesít, lehetővé teszi, a szakoktatás felhasználására, illetőleg a gyakorlatok elvégzésére.

Tóth János polgármester a maga részéről a messzemenő támogatást ígéri meg mind a rokkantotthon zöldségneművel való ellátása, mind pedig az esetleges rokkant iskola támogatása tekintetében. [...]

Cser János miniszteri tanácsos az ingatlant a megjelölt helyrajzi számok figyelembe vételével tulajdonba vettnek jelenti ki és gondozás céljából egyidejűleg Hatvan megyei város polgármesterének adja át. Kéri, kövessen el mindent az épület, valamint a leltározással megállapítandó tartozékok és felszerelési tárgyak megőrzése tekintetében. Ajánlja, keressenek olyan, a városban lakó lehetőleg kertészethez vagy szerelési munkához értő családos hadirokkantat, akinek nincsen megfelelő lakása és aki házmesterként az épületbe behelyeztetnék. A megfelelő lakrész ideiglenes helyrehozásához a népjóléti miniszter úr részéről egy bizonyos fedezetet is kilátásba helyez.
Egyidejűleg arra is kéri a város polgármesterét, hogy a mielőbbi telekkönyvezés elintézése tekintetében intézkedjék.