N. Lajos és társai, köztük 1956-os forradalmárok is, „Igazságot Magyarországnak”, „A nemzeti függetlenségért küzd a...Tovább
Bírói és Államügyészi Akadémia
„Avégből, hogy az ítélőbírói és államügyészi karnak a népi demokrácia szellemében való megújhodása meggyorsítható legyen, lehetővé kell tenni, hogy népi származású dolgozók a büntető bírói és az államügyészi feladatok betöltéséhez szükséges ismereteket és képesítést - megfelelő társadalomtudományi előképzés után - az egyébként fennálló szabályoktól eltérően szerezhessék meg. Ebből a célból az igazságügyminiszter egyéves büntetőbírói és államügyészi akadémiát (a továbbiakban: akadémia) szervez.”
I. melléklet
| Jelenleg 4 fajta bíróságunk van: | 143 járásbíróság |
| 21 megyebíróság | |
| 5 felsőbíróság és a | |
| Legfelsőbb Bíróság |
A járásbíróságok eloszlása a következő:
| 114 | járásban van | 114 járásbíróság |
| 8 | járásban van | 18 járásbíróság |
| 18 | járásban nincs | ? |
| Budapesten van | 7 | |
| Járás nélkül, városterületre illetékes /Kisújszállás, Karcag, Hódmezővásár, Békéscsaba/ | 4 járásbíróság | |
| 140 | járás | 143 járásbíróság |
| 6 járásbíróság nincs a járás székhelyén |
II.
A 19 megyében 21 megyei bíróság /törvényszék/ van. Bács-Kiskun megyében 2 megyei bíróság /Kecskeméten és Baján/ van, Komárom megyében nincs megyei bíróság. Budapesten 2 törvényszék van, külön büntető és külön polgári törvényszék.
A bíróságok illetékességi területe nem esik egybe a közigazgatási területekkel. A Nagybudapesthez csatolt peremvárosokra pl. a pestmegyei /Pestvidéki/ törvényszék illetékes.
III.
Felsőbíróság van Budapesten, Győrött, Pécsett, Debrecenben, Szegeden.
A Felsőbíróságnak megfelelő közigazgatási egysége nincs. Az egyfokú fellebbvitel folytán a Felsőbíróságokra nincs szükség. Fennállásuk bírói igazgatási és ítélkezési szempontból káros.
II. melléklet
Néhány jellegzetes eltávolítandó személy:
Dr. M. L., a Legfelsőbb Bíróság "kiváló munkás" bírája, erdélyi kommunista perek ítéletszerkesztő bírája volt.
Dr. M. S., legfelsőbb bírósági bíró, ugyanannak az ötöstanácsnak volt tagja.
Dr. L. T., a budapesti főállamügyészség elnöke, az 1940-es években a budapesti ügyészségnél a kommunista ügyek előadója volt.
Dr. Z. K., a minisztérium törvényelőkészítési osztályán főelőadó, Törekynek volt hosszú időn keresztül titkára, ma is aktív ellenség.
Dr. R. L., a minisztérium költségvetési osztályának vezetője, klerikális beállítottságú fasiszta.
Dr. M. A., az ügyészi felügyeleti osztályról rövid idővel ezelőtt került ki a felső bírósághoz, 1938-1943-ig, mint ötöstanácstag több kommunista perben ítélkezett.
Dr. S. Ö. a Legfelsőbb Bíróság másodelnöke, a jelenlegi vezetője, jobboldali szociáldemokrata.
Dr. B. B. legfelsőbb bírósági tanácselnök, jobboldali szociáldemokrata, volt államtitkár.
Dr. F. G., törvényszéki tanácselnök, jobboldali szociáldemokrata, volt belügyi államtitkár.
Dr. Sz. J., felsőbírósági tanácselnök, jobboldali szociáldemokrata, volt igazságügyi államtitkár.
III. melléklet
Az igazságügyi apparátus létszámcsökkentése
1.) A minisztérium létszámának csökkentése:
| jelenlegi | tervezett | csökkenés | % | |
| létszám | ||||
| miniszter, államtitkár | 2 | 2 | ||
| fogalmazók | 179 | 159 | 20 | 11 |
| segédhivataliak, könyvelők | 296 | 211 | 85 | 28 |
| hivatalsegédek, gépkocsivezetők | 97 | 87 | 10 | 10 |
| 574 | 459 | 115 | 20 | |
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 21.
1967
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/5-6.
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.
Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.
Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.
Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.
Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.
Budapest, 2024. december 18.
Miklós Dániel
főszerkesztő