Bajorországban kikiáltják a Tanácsköztársaságot.Tovább
Bírói és Államügyészi Akadémia
„Avégből, hogy az ítélőbírói és államügyészi karnak a népi demokrácia szellemében való megújhodása meggyorsítható legyen, lehetővé kell tenni, hogy népi származású dolgozók a büntető bírói és az államügyészi feladatok betöltéséhez szükséges ismereteket és képesítést - megfelelő társadalomtudományi előképzés után - az egyébként fennálló szabályoktól eltérően szerezhessék meg. Ebből a célból az igazságügyminiszter egyéves büntetőbírói és államügyészi akadémiát (a továbbiakban: akadémia) szervez.”
Tanfolyam
Igazságügyminisztérium
Tanulmányi Osztály
Budapest, 1950. okt. 24.
Kedves Keleti elvtárs!
Az október 16-i levelében felvetett kérdésekre kissé késve ugyan, de ezúttal válaszolok.
Azok a szervezetek, amelyek az akadémiára vonatkozó javaslataikat nem közvetlen a Pártszervezet útján tették meg a kisebb pártszervezetektől eltekintve - elsősorban vidékiek - nem adtak Párt kádervéleményezést, miután Párt káderjellemzést csak Pártvonalra adnak. Ez az oka annak, hogy a legtöbb javaslatnál üzemi, szakszervezeti, DISZ vagy egy tömegszervezeti jellemzések, illetve javaslatok vannak.
Az akadémiára közvetlenül a Pártszervezetek csak azokat a javaslatokat küldték, amelyeket az utóbbi időben a Pártközpont káderosztálya utasítására küldtek.
Az akadémiára behívottakról Párt kádervéleményt az igazságügyi minisztérium Pártszervezete útján utólag kértük és egyrésze be is érkezett már.
Az akadémia két részben indul. Az első része november 6-án. Erre a tanfolyamra hívjuk be a honvédségi és a rendőrségi elvtársakat is, hogy a mi részünkről erre a tanfolyamra nem 100 elvtársat, hanem 7 elvtársat hívtunk be. Igyekeztünk a kiválogatásnál - a 77 elvtársnál a megadott szempontok szerint eljárni ami kisebb eltérésektől eltekintve meg is lett valósítva. Az esetleges eltérések oka, hogy már a november 22-én induló második tanfolyamra is figyelemmel voltunk.
A mi részünkről behívott elvtársak összetétele:
| Szociális származás: | Pártoktatás foka | ||
| munkás | 37 | alapfokú | 9 |
| dolg. paraszt | 29 | haladó | 17 |
| alkalmazott | 3 | 2 hetes | 3 |
| értelmiségi | 2 | 1 hetes | 1 |
| kisiparos | 5 | 3 hetes | 2 |
| egyéb | 2 | 4 hetes | 2 |
| 6 hetes | 6 | ||
| Munkaszerinti megoszlás: | 2 hónapos | 2 | |
| munkás: | 51 | 4 hónapos | 2 |
| nehéziparban | 20 | 3 hónapos egyéni | 4 |
| paraszt: | Mozgalmi funkció: | ||
| Tszcs | 5 | járási, kerületi munkatárs | 3 |
| áll. gazd. | 2 | városi biz. tag | 2 |
| párt és tömeg | városi munkatárs | 3 | |
| szerv. | 4 | Alapszervi titkár | 4 |
| egyéb foglalk. | 5 | Alapszervi vez. tag. | 17 |
| alkalmazott | 10 | népnevelő | 15 |
| értelmiségi | 1 | aktíva | 5 |
| Párttagság kelte: | tömegszervezeti munkát | 22 | |
| MKP 1945 | 32 | nem végez semmit | 7 |
| 1946 | 6 | Házastárs tagsága: | |
| 1947 | 12 | tag | 24 |
| 1948 | 3 | tömegszervezeti | 18 |
| MKP 1949 | 7 | ||
| MKP 1950 | 9 | ||
| Egyesüléstől | |||
Megjegyzés: a párttagság kelte címu rovathoz. 1945-46-ig a volt átmenetileg Szoc. Dem. párt tagja. 1949-50-es évfolyamon belül leginkább tagjelöltek vannak. Egyesülések legnagyobb része munkás, egyrésze alapszervi titkár.
Az akadémiára javasoltak lényegében négy területről tevődnek össze:
- Az igazságügyi apparátuson keresztül kapott elvtársak, ezek kisebb számban kerültek ki az igazságügyi apparátusból. Nagyobb számban népiülnökök soraiból. Azok közül az ülnökök közül, akik az ülnök munkájuk alapján erre alkalmasnak látszottak.
- Az Országos Káderosztály közben járására kaptunk javaslatokat a házipari, a könnyuipari minisztériumtól, a DISZ-től és a vasasszervezettől.
- Akik tudomást szereztek arról, hogy ilyen akadémia indul és jelentkeztek. Ezek nagyrésze-főleg a falusiak- tömegszervezeti, vagy falusi pártszervezeti javaslattal együtt jelentkeztek.
- Üzemi, vagy kerületi pártszervezetek javaslata alapján.
Az előző háromnál általában kisebb pártszervezetektől eltekintve párt javaslatok nincsenek a már fent jelzett okok miatt.
Az akadémia vezetőségére vonatkozó végleges javaslatok valószínuleg holnap tudom csak megküldeni a miniszter, az államtitkár elvtársak, illetőleg a személyzeti osztály vezetőjével való végleges megállapodás után.
Elvtársi üdvözlettel:
/Nádas András/
oszt. vezető
(MOL-M-KS-276.f.-96.cs-6.őe.-15.d - Magyar Országos Levéltár- MDP irartok-Adminisztratív osztály-6. őrzési egység-15.doboz)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 07.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő