N. Lajos és társai, köztük 1956-os forradalmárok is, „Igazságot Magyarországnak”, „A nemzeti függetlenségért küzd a...Tovább
Bírói és Államügyészi Akadémia
„Avégből, hogy az ítélőbírói és államügyészi karnak a népi demokrácia szellemében való megújhodása meggyorsítható legyen, lehetővé kell tenni, hogy népi származású dolgozók a büntető bírói és az államügyészi feladatok betöltéséhez szükséges ismereteket és képesítést - megfelelő társadalomtudományi előképzés után - az egyébként fennálló szabályoktól eltérően szerezhessék meg. Ebből a célból az igazságügyminiszter egyéves büntetőbírói és államügyészi akadémiát (a továbbiakban: akadémia) szervez.”
Tanfolyam
Igazságügyminisztérium
Tanulmányi Osztály
Budapest, 1950. okt. 24.
Kedves Keleti elvtárs!
Az október 16-i levelében felvetett kérdésekre kissé késve ugyan, de ezúttal válaszolok.
Azok a szervezetek, amelyek az akadémiára vonatkozó javaslataikat nem közvetlen a Pártszervezet útján tették meg a kisebb pártszervezetektől eltekintve - elsősorban vidékiek - nem adtak Párt kádervéleményezést, miután Párt káderjellemzést csak Pártvonalra adnak. Ez az oka annak, hogy a legtöbb javaslatnál üzemi, szakszervezeti, DISZ vagy egy tömegszervezeti jellemzések, illetve javaslatok vannak.
Az akadémiára közvetlenül a Pártszervezetek csak azokat a javaslatokat küldték, amelyeket az utóbbi időben a Pártközpont káderosztálya utasítására küldtek.
Az akadémiára behívottakról Párt kádervéleményt az igazságügyi minisztérium Pártszervezete útján utólag kértük és egyrésze be is érkezett már.
Az akadémia két részben indul. Az első része november 6-án. Erre a tanfolyamra hívjuk be a honvédségi és a rendőrségi elvtársakat is, hogy a mi részünkről erre a tanfolyamra nem 100 elvtársat, hanem 7 elvtársat hívtunk be. Igyekeztünk a kiválogatásnál - a 77 elvtársnál a megadott szempontok szerint eljárni ami kisebb eltérésektől eltekintve meg is lett valósítva. Az esetleges eltérések oka, hogy már a november 22-én induló második tanfolyamra is figyelemmel voltunk.
A mi részünkről behívott elvtársak összetétele:
| Szociális származás: | Pártoktatás foka | ||
| munkás | 37 | alapfokú | 9 |
| dolg. paraszt | 29 | haladó | 17 |
| alkalmazott | 3 | 2 hetes | 3 |
| értelmiségi | 2 | 1 hetes | 1 |
| kisiparos | 5 | 3 hetes | 2 |
| egyéb | 2 | 4 hetes | 2 |
| 6 hetes | 6 | ||
| Munkaszerinti megoszlás: | 2 hónapos | 2 | |
| munkás: | 51 | 4 hónapos | 2 |
| nehéziparban | 20 | 3 hónapos egyéni | 4 |
| paraszt: | Mozgalmi funkció: | ||
| Tszcs | 5 | járási, kerületi munkatárs | 3 |
| áll. gazd. | 2 | városi biz. tag | 2 |
| párt és tömeg | városi munkatárs | 3 | |
| szerv. | 4 | Alapszervi titkár | 4 |
| egyéb foglalk. | 5 | Alapszervi vez. tag. | 17 |
| alkalmazott | 10 | népnevelő | 15 |
| értelmiségi | 1 | aktíva | 5 |
| Párttagság kelte: | tömegszervezeti munkát | 22 | |
| MKP 1945 | 32 | nem végez semmit | 7 |
| 1946 | 6 | Házastárs tagsága: | |
| 1947 | 12 | tag | 24 |
| 1948 | 3 | tömegszervezeti | 18 |
| MKP 1949 | 7 | ||
| MKP 1950 | 9 | ||
| Egyesüléstől | |||
Megjegyzés: a párttagság kelte címu rovathoz. 1945-46-ig a volt átmenetileg Szoc. Dem. párt tagja. 1949-50-es évfolyamon belül leginkább tagjelöltek vannak. Egyesülések legnagyobb része munkás, egyrésze alapszervi titkár.
Az akadémiára javasoltak lényegében négy területről tevődnek össze:
- Az igazságügyi apparátuson keresztül kapott elvtársak, ezek kisebb számban kerültek ki az igazságügyi apparátusból. Nagyobb számban népiülnökök soraiból. Azok közül az ülnökök közül, akik az ülnök munkájuk alapján erre alkalmasnak látszottak.
- Az Országos Káderosztály közben járására kaptunk javaslatokat a házipari, a könnyuipari minisztériumtól, a DISZ-től és a vasasszervezettől.
- Akik tudomást szereztek arról, hogy ilyen akadémia indul és jelentkeztek. Ezek nagyrésze-főleg a falusiak- tömegszervezeti, vagy falusi pártszervezeti javaslattal együtt jelentkeztek.
- Üzemi, vagy kerületi pártszervezetek javaslata alapján.
Az előző háromnál általában kisebb pártszervezetektől eltekintve párt javaslatok nincsenek a már fent jelzett okok miatt.
Az akadémia vezetőségére vonatkozó végleges javaslatok valószínuleg holnap tudom csak megküldeni a miniszter, az államtitkár elvtársak, illetőleg a személyzeti osztály vezetőjével való végleges megállapodás után.
Elvtársi üdvözlettel:
/Nádas András/
oszt. vezető
(MOL-M-KS-276.f.-96.cs-6.őe.-15.d - Magyar Országos Levéltár- MDP irartok-Adminisztratív osztály-6. őrzési egység-15.doboz)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 21.
1967
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/5-6.
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.
Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.
Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.
Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.
Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.
Budapest, 2024. december 18.
Miklós Dániel
főszerkesztő