Irán támadást indít Irak ellen és ezzel megfordítja az Irak–iráni háború menetét.Tovább
Gyanús galambok, gyanútlan galambászok és az állambiztonság 1958-ban
„A galambsportban nem gyakori az ilyen tömeges röptetés. […] Értesüléseink szerint osztrák, nyugatnémet, belga és holland galambok vesznek részt. Szükséges a szoros belső és külső ellenőrzés, mert feltűnés nélkül kicsi csomag gyanánt egy vagy több galambot is lehet átadni magyar személynek, aki egy-két nap múlva engedi útnak. A galamboknál üzenetváltásra alkalmas fémtokban cigarettapapír vékonyságú speciális papíron jelentős terjedelmű szöveg közölhető. Ezért a magyar galambszövetség kb. 30–40 személyt rendel ki tagjai közül rendezőnek.”
Források
1. Jelentés a postagalamb-versennyel kapcsolatos intézkedésekről
1958. július 17.
Belügyminisztérium Szigorúan titkos!
II/2-f
Tárgy: Nemzetközi postagalamb-
verseny júli[us] 25-27-én
Jelentés
Budapest, 1958. július 17.
A Magyar Galambsport Szövetség 1958. július 25-27-én nemzetközi postagalamb-versenyt rendez 39 nyugatnémet és négy osztrák röptető, valamint 70-80 000 galamb részvételével.
Intézkedés:
1. A külső ellenőrzést a
Zrínyi akadémiai részlegével közösen szervezzük meg. A II/1. Osztály jelzést kapott Ausztriából, hogy egy kiszökött volt katonatiszt az osztrák galamb szövetséget felhasználva haza akar térni, az itthon lévő iratainak kicsempészésére. Ezért a II/1. Osztály operatív tisztje Hegyeshalomnál ellenőrzi a beutazottakat, hogy közöttük van-e a keresett személy. Továbbá külső figyelésre veszik fel a csoportot és Budapestre kísérik.2. Hegyeshalomnál ellenőrizzük, hogy azonos személyek utaznak-e be. Ha idegen személyek vannak, ezeket külső figyelés alá vesszük.
3. Budapestre érkezve alosztályunk figyelői veszik át a csoportot figyelésre a II/1. Osztály figyelőitől, akik a fent nevezett katonatiszt hozzátartozóit figyelik, felkeresi-e őket valaki a csoportból.
4. Szoros külső figyelést kell biztosítanunk 25-éről 26-ára virradó éjjel. Ekkor ugyanis a beutazott személyek egy része a 20 kocsi - benne a galambok - őrzésére a Margitszigeten marad a Dózsa és [az]
pályán.5. Ugyanezen éjjel külső figyeléssel kell biztosítani a kertészeti és szőlészeti főiskola diákotthonában lakó személyeket is. A portást titoktartási nyilatkozat vétele mellett megbízzuk, hogy ellenőrizze, kik keresik fel őket, vagy kinek telefonálnak.
6. A szállodában lakó személyeket a szállodai hálózattal ellenőrizzük. A Palace szállóban hat vezető lakik.
7. A csoport belső figyelését a Galambsport Szövetség vezetője, mint hivatalos kapcsolat és a BRFK Igazgatásrendészeti Osztálya megfelelő alosztályának két beosztott r[endőr] tisztje végezné. A nevezett r. tiszt elvtársakhoz tartozik a terület rendészeti, felügyeleti szempontból, és rendszeresen részt vesznek a röptetéseknél, így nem idegenek és nem feltűnő jelenlétük. Ezen kívül folyamatban van egy beszervezés erre a területre. Nevezett személy is jelen lesz a fogadásnál és a kíséréseknél.
Megjegyzés: A galambsportban nem gyakori az ilyen tömeges röptetés. A nyugatnémetek a sportnaptár szerint háromszor akartak röptetni. Kérésünkre azonban az illetékes magyar hatóságok beleegyeztek abba, hogy összevonják egy versenyre.
Értesüléseink szerint osztrák, nyugatnémet, belga és holland galambok vesznek részt. Szükséges a szoros belső és külső ellenőrzés, mert feltűnés nélkül kicsi csomag gyanánt egy vagy több galambot is lehet átadni magyar személynek, aki egy-két nap múlva engedi útnak. A galamboknál üzenetváltásra alkalmas fémtokban cigarettapapír vékonyságú speciális papíron jelentős terjedelmű szöveg közölhető. Ezért a magyar galambszövetség kb. 30-40 személyt rendel ki tagjai közül rendezőnek. 25-én délben már lezárják azt a területet, ahova az autók beállnak - a Dózsa és a[z] MHK pályát. Ezeket a magyar személyeket prioráljuk, mert már értesültünk arról, hogy olyan személy is a rendezők között volt, aki rendőri felügyelet alatt állott, és engedély nélkül tart postagalambokat. A priuszos személyeket nem engedjük rendezőnek - a hiv[atalos] kapcsolatokon keresztül intézkedünk.
Mellékelem a részletes
.
Kajtár László r. fhdgy.
Készült: 2 pl.
Gépelte: Szné
Jelzet: ÁBTL 3.1.5. O-13401. 53-54.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 13.
1982
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő