A Párttörténet Intézet előterjesztést tett az Országos Szervező Bizottságnak az ’56-os anyagok és visszaemlékezések gyűjtésére.Tovább
Gyanús galambok, gyanútlan galambászok és az állambiztonság 1958-ban
„A galambsportban nem gyakori az ilyen tömeges röptetés. […] Értesüléseink szerint osztrák, nyugatnémet, belga és holland galambok vesznek részt. Szükséges a szoros belső és külső ellenőrzés, mert feltűnés nélkül kicsi csomag gyanánt egy vagy több galambot is lehet átadni magyar személynek, aki egy-két nap múlva engedi útnak. A galamboknál üzenetváltásra alkalmas fémtokban cigarettapapír vékonyságú speciális papíron jelentős terjedelmű szöveg közölhető. Ezért a magyar galambszövetség kb. 30–40 személyt rendel ki tagjai közül rendezőnek.”
5. Jelentés a postagalamb-verseny ellenőrzésének tapasztalatairól
1958. október 10.
Belügyminisztérium Szigorúan titkos!
II/2-f alosztály
Jelentés
Budapest, 1958. okt. 10-én
A f. év július 25-től 27-ig Budapesten megtartott osztrák-ny. német galambröptetésről beérkezett jelentésekből az alábbiakat jelentem:
Hegyeshalomból való indulásnál az egyik osztrák postagalambász, név szerint A. J. azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy ő Győrben le akar szállni két napra, mert ott élő testvéreit meg akarja látogatni. Felhívtuk figyelmét, hogy ez nem lehetséges, mert útlevele, illetve vízuma kollektív, és ő nem testvéri látogatásra jött, hanem a postagalamb-verseny lebonyolításához tolmácsnak. Nevezett győri születésű, és igen jól beszélte a magyar nyelvet. Elmondása szerint 12 éves korában, illetve későbbi elmondása szerint a gimnázium elvégzése után, kb. 16 éves korában ment ki Bécsbe, és azóta ott él.
Nevezett bőröndjét az egyik galambász-szállító kocsiban tartotta, amit az autóbuszba való beszállás után is ott hagyott. Az autóbuszba való beszállás előtt még elment a galambszállító kocsiba azzal, hogy a bőröndjét elhozza, azonban a bőröndöt nem hozta el, hanem csak egy zöld, nylonszerű anyagból készült, cipzáras táskát, amit az egész úton a hóna alatt szorongatott.
Amíg Győrt el nem hagytuk, addig állandóan erőszakoskodott, hogy le akar szállni, de sikerült meggyőzni arról, hogy ez nem lehetséges.
Sné nevű magyar nő egy csomagot küldött ki disszidált fiának. Jelen volt A. is.
Hegyeshalom felé A. újra kísérletet tett arra, hogy Győrben leszálljon, s testvérét meglátogassa. Mivel ez ismét nem sikerült neki, ezért Hegyeshalom előtt H. J-nek, a szövetség elnökének egy csomagot adott át. (Tart[alma]: 6 m krepp nylon rózsaszínű női anyag, egy tokban elhelyezett francia parfüm és kb. 30 db fénykép Nizzából, valamint Ausztria több városából.)
A csomagot átvizsgáltam, és Győrbe, A. I. [...] sz. alá továbbítottam.
Szóban még közölték a jelentést tévő elvtársak, hogy A. két testvére él Győrött, egyik optikus, a másik órás. Elmondták még, hogy A. dicsekedett azzal, hogy ő [a] filmiparban dolgozik, és sokat járja a világot. Mostani útja előtt D[él]-Amerikában járt.
Megjegyzés: A. személye figyelmet érdemel. Jelleménél fogva könnyen elképzelhető, hogy a nyugati hírszerző szervek beszervezték. Magyarországi útjai figyelmet érdemelnek. Győrben lakó testvéreiről beszerezhető adatok támpontul szolgálhatnak a további munkában.
A. adatai: A. J. [...] Lakás: Wien XXIII. [...] Állampolgársága: osztrák.
Intézkedés: A feljegyzés hivatalos kapcsolattól kapott jelentés kivonata. Egy példányát
a feldolgozó csoportnak, és megküldöm a fényképét is.
Kajtár László r. fhdgy.
Készült: 2 pld.
Gépelte: PIné
Jelzet: ÁBTL 3.1.5. O-13401. 242-242a.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 27.
1956
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő