Cigánybűnözés? - egy korjelző forrás az 1970-es évekből

6. Az elkövetés utáni magatartás jellemzői:

a. Egy-egy bűncselekmény elkövetése után az eltulajdonított pénzt nem vitték haza lakásukra, számoltak azzal, hogy a rendőrség tevékenységükre felfigyel és esetleges házkutatás során lakásukon a pénzt megtalálják. Ezért a lopott pénzösszeget általában dunsztosüvegben rejtették el. Az ellopott összeg elosztására csak azután került sor, miután meggyőződtek arról, hogy a rendőrség irányukban nem nyomoz, őket nem gyanúsítják, illetve nem vették észre a rendőrség ezirányú tevékenységét.

b. Miután biztonságban érezték magukat, egymást értesítették, találkozót beszéltek meg valamelyikük lakásán, ahol különböző ürügyekkel keresték fel egymást. Az elrejtett pénzt ekkor együtt felvették, és azt a bűncselekmények elkövetésében résztvevők egymás között egyenlő arányban elosztották. A bűncselekmény-sorozat vizsgálata során egy esetről tudunk, amikor egymást becsapták. 1973. december 2-án virradóra a fűzvölgyi termelőszövetkezet sérelmére id. Ny. Imre (Kutya), ifj. Ny. Imre (Narancs) és Ny. József () kasszabetörést követtek el. Az eltulajdonított összeget

község mellett az erdőben rejtették el. A pénz felvételére csak egy hónap múlva került sor és ekkor id. Ny. Rudolf sormási lakásán osztották azt el. Az osztozásnál Ny. Rudolf (Falat) is jelen volt annak ellenére, hogy a bűncselekmény elkövetésében nem vett részt. A pénz elosztását ifj. Ny. Imre (Narancs) végezte. Az eltulajdonított összegből 30 ezer Ft-ot magának tartott meg, egy kisebb részt id. Ny. Rudolf kapott és csak ezután osztotta el a maradékot 3 egyenlő részre.

c. Tekintettel arra, hogy a bűncselekmény-sorozat elkövetése során az elkövetők kizárólag készpénz megszerzésére törekedtek, egyéb tárgyat nem loptak el, így tevékenységük során értékesítés nem történt.

A bűnöző csoport tagjai kivétel nélkül rendkívül óvatosak voltak, feltűnő költekezéseik látszatát igyekeztek elkerülni. Ennek ellenére a csoport két legidősebb tagja családi házat épített. Felmerülő költségek legalizálására különböző összegben OTP kölcsönöket vettek fel. A kölcsönök felvételét lakókörnyezetében [!] elterjesztették, ezzel a magatartásukkal úgy környezetüket, mint a hatóságokat egy ideig meg tudták téveszteni.

A bűncselekmény-sorozat vizsgálata során lefoglalás útján pénzt vagy egyéb érétket biztosítani nem sikerült. Kihallgatásaik során arra hivatkoztak, hogy (a) lopott pénzt folyamatosan élelemre, italra, ruházkodásra költötték.

[popup title="c.[!]" format="Default click" activate="click" close text="Elvétve az alpontozás az eredetiben."] Tekintve, hogy értékesítés részükről nem történt, így a csoporthoz orgazdák nem kapcsolódtak.

A csoport tagjai közül egy fő lett

miatt felelősségre vonva, akinek tevékenysége csupán egyrendbeli orgazdaság miatt kapcsolódott a bűnöző csoporthoz.

d. A bűnöző csoport tevékenységét közel négy és fél éven keresztül folytatta, esetenként kisebb-nagyobb megszakításokkal. Ennek során több mint félmillió Ft összegű kárt okoztak, főként a társadalmi tulajdonban. A bűnöző csoport létszámát tekintve, lopott pénzből egy főre jutó összeg valamennyiük környezetében jelentős változást hozott. Ezekre a változásokra színvonalasabb felderítő munkával, a társadalmi kapcsolatok jobb bevonásával időben fel lehetett volna figyelni. Sajnos azonban sem a helyi körzeti megbízottak, sem magasabb szintű rendőri szervek nevezettek költekezéseire, annak ellenőrzésére nem fordítottak elegendő figyelmet.

e. Az elkövetés során használt eszközöket minden esetben a helyszín közelében szerezték be. A bűncselekmény elkövetése után az eszközöket a helyszínen hagyták. A rajtuk levő ruházatukat részben az erdőben rejtették el, részben égetéssel megsemmisítették. Házkutatások során olyan ruhát, amelyet a bűncselekmény helyszínére való utazás, illetve a bűncselekmény elkövetése során használtak, felkutatni nem sikerült.

f. A bűncselekmény elkövetése során csak készpénz megszerzésére törekedtek. Az előbbiek folyamán a lopott összegek elrejtési, költekezésük legalizálási módszereit már említettem.

 

7. A bűnöző csoport leleplezésének és elfogásának, előzményei, közvetlen oka és körülményei.

a. A bűnöző csoportot a bűncselekmény-sorozat végrehajtásának idején rendkívül szoros kapcsolat jellemezte. Bűncselekményeiket „családi alapon" követték el. Közvetlen családtagjaikon kívül más személyeket nem vontak be a bűncselekmény elkövetésébe. Környezetükkel szemben bizalmatlanok voltak, senkinek nem nyilatkoztak tevékenységükről.

A rendkívüli óvatosság és Titóktartás minden valószínűség szerint abból is adódott, hogy id. Ny. Imre (Kutya) sorokpolányi

korábban a Vas Megyei Rendőrkapitányság Bűnügyi osztályán hálózati személyként volt foglalkoztatva cigány vonalon.

A kapcsolatot kétkulacsosság miatt megszakították vele. A foglalkoztatás során id. Ny. Imre bizonyos fokú operatív tapasztalatot is szerzett. A bűnöző csoport szoros összefonódására jellemző, hogy rendkívül vigyáztak arra is, nehogy a családhoz tartozó személyek valamelyikével a jó kapcsolatuk megszakadjon. Pl. Ny. József (Titó) a bűncselekmény-sorozat idején összeveszett a feleségével, azt elzavarta és egy új nővel állt össze. Amikor a csoport tagjai erről tudomást szereztek, kényszerítették Ny. Józsefet, hogy kapcsolatát szakítsa meg, feleségét hívja vissza, mivel esetleg árulójává lehet.

Az aránylag hosszú ideig tartó elkövetést az is lehetővé tette, hogy a bűnöző csoport a helyszínen az elkövetőre utaló nyomot - a módszer jellegzetességét kivéve - nem hagyott, valamennyi alkalommal kesztyűben dolgoztak. Amennyiben valamelyik tárgyon ujjnyomuk maradhatott, azt távozás előtt letörölték. Pénzen kívül egyéb tárgyat nem loptak, így nem kellet tartaniok [!], hogy értékesítés során a lopott tárgy árulójuk lehet.

Egy kivétellel minden egyes személy állandó munkahellyel, megfelelő keresettel rendelkezett. Bűncselekményeiket valamennyi alkalommal úgy követték el, hogy munkahelyükről nem kellett távol maradniuk.

A bűnöző csoport igyekezett titkolni azt is, hogy köztük megfelelő összhang lenne. A csoport tagjai nem egy esetben nyilvános vitát, veszekedést provokálták, hogy ezzel is azt a látszatott keltsék, a családban nézeteltérések vannak. Magatartásukkal sikerült is környezetükben, de még a helyi hatóságok előtt is úgy beállítani saját magukat, mint notórius veszekedők.

Rendkívül érdekes és elgondolkoztató az a tény is, hogy Ny. József 1973. január 29-án Nagykanizsán olyan orvosi igazolást tudott szerezni, mely igazolta, hogy nevezett elmebeteg, állandó ápolásra szorul. Az igazolást a nagykanizsai ideggyógyászati osztályon adták ki. Ny. József rendőri ellenőrzése során ezzel fedezte magát, az orvosi igazolással szemben a rendőri szervek egy ideig tehetetlenek voltak. Kétséges volt még az eljárás során az is, hogy nevezett felelősségre vonható-e.

A vizsgálat során igazságügyi orvosszakértőt vontunk be, aki megállapította, hogy nevezett semmilyen betegségben nem szenved.

b. A bűncselekmény-sorozat 1970. november 29-én kezdődött. Az ezt követő bűncselekményeknél az eljáró szervek nem ismerték fel, hogy azonos elkövetőkre utaló jellegzetességek fordulnak elő valamennyi helyszíni szemlén. Így sem Zala, sem Vas megyében nem volt meg kezdetben a megfelelő összhang a területi rendőri szervek között, mivel a bűncselekmények egyedi eseteknek tűntek. Ugyanúgy nem volt meg az összhang a két megye rendőri szervei között egészen 1973. évig, amikor a bűncselekmények vizsgálatát tekintettel a sorozat jellegére magasabb szintű rendőri szervek folytatták.

Ezt követően kerülhetett sor a két megye között a közösen végzett adatgyűjtésre, a feladatok koordinálására, a beszerzett adatok egyeztetésére. Ennek folytatásaként 1973. december 12-én közös operatív feldolgozást nyitottunk a Vas Megyei Rendőrkapitányság Bűnügyi osztályával a bűnöző csoport eredményes felszámolása érdekében. Hiányosságként kell megemlíteni, hogy a betöréssorozat ideje alatt 1973. december havában a fűzvölgyi tsz sérelmére elkövetett kasszabetörés alapos gyanúja miatt Nyári József (Titó) őrizetbe lett véve. Azonban az ekkor már meglevő és nevezett személy elmebetegségét igazoló okmányt a rendőri szerv minden fenntartás nélkül elfogadta. Az időben bevont igazságügyi orvosszakértő véleménye alapján már ekkor meg lehetett volna akadályozni a bűncselekmény-sorozat további folytatását, az eddig elkövetett bűncselekményeket eredményesen fel lehetett volna deríteni.

Őrizetből történő szabadon bocsájtása [!] után a bűnöző csoport tagjai még jobban felbátorodtak, még gátlástalanabbul folytatták addigi tevékenységüket.

A fondorlatos módon beszerzett orvosi igazolás hatására Ny. József (Titó) rendőri felügyeletét megszüntették.

Hiányosságként kellene még megemlíteni azt is, hogy az illetékes ügyészségek sem megfelelő hozzáállással fogadták nevezettek ellen összegyűjtött bizonyítékokat. Így pl. 1974. november 12-re virradóra Tanakajd községben feltörték a helyi takarékpénztárt. Cselekményük elkövetése után közös adatgyűjtést végeztünk a Vas megyei elvtársakkal, melynek eredményeképpen az elkövetőket a Szombathelyi Város és Járási Rendőrkapitány őrizetbe vette. Előzetes letartóztatásukhoz azonban a helyi ügyészség nem járult hozzá, sőt utasításukra szabadon kellett őket bocsátani.

Szabadon bocsátásuk után elfogásukig a két megye területén még ötrendbeli betörést követtek el.

c. A bűncselekmények elkövetés [!] módszerének azonossága, valamint az eddig összegyűjtött adatok alapján a Zalaegerszegi rendőrkapitányság és a Vas megyei Rendőrfőkapitányság Bűnügyi osztályával közös nyomozati tervet készítettünk. A terven rögzítve lettek azon feladatok, melyek a további bűncselekmények megakadályozása, illetve az eddig elkövetett bűncselekmények felderítése, a bűnöző csoport tagjainak bűnössége bizonyításához szükségesnek látszottak.

A nyílt vizsgálattal egyidőben folyt az operatív feldolgozás. A kétirányú adatgyűjtés, az 1975. február 9-re virradóra a bocföldei tsz sérelmére elkövetett kasszabetörés során beszerzett adatok alapján ifj. Nyári Imre (Narancs) és id. nyári Imre (Kutya) előzetes letartóztatásba lettek helyezve. Kihallgatásuk kezdetben sikertelenül folyt. A betörőbanda szabadlábon maradt tagjai társaik személyéről a gyanú elterelése végett újabb bűncselekményt követtek, melynek során a murakeresztúri tsz páncélszekrényét törték fel.

Ezidőre elegendő adattal bírtunk a betörőbanda szabadon maradt tagjainak előzetes letartóztatásba helyezésére is.

d. A bűnözőcsoport ügyében a vizsgálati munkát a Zalaegerszegi Városi és Járási Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya folytatta taktikai okokból, mivel két gyanúsított csak a szerv két nyomozójának volt hajlandó beismerő vallomást tenni. Ehhez a vizsgálati munkához az RFK-vezető Rendőri Helyettese és a megyei bűnügyi osztály megfelelő segítséget nyújtott.

A vizsgálat során felderítettük és bizonyítottuk, hogy

1. Ny. József (Titó) alaposan gyanúsítható:

- 35 rendbeli betöréses lopás

- 4 rendbeli betöréses lopás kísérletével

- 23 rendbeli lopással elkövetett vagyon elleni vétség elkövetésével.

2. ifj. Ny. Imre (Narancs) alaposan gyanúsítható:

- 29 rendbeli betöréses lopás

- 2 rendbeli betöréses lopás kísérletével

- 17 rendbeli lopással elkövetett vagyon elleni vétség elkövetésével.

3. id. Ny. Imre (Kutya) alaposan gyanúsítható:

- 10 rendbeli betöréses lopás

- 1 rendbeli betöréses lopás kísérletével

- 12 rendbeli lopással elkövetett vagyon elleni vétség elkövetésével.

4. Ny. Rudolf (Falat) alaposan gyanúsítható:

- 2 rendbeli betöréses lopás

- rendbeli lopással elkövetett vagyon elleni vétség elkövetésével.

5. K. Pál (Zsiga) alaposan gyanúsítható:

- 3 rendbeli betöréses lopás

- 1 rendbeli betöréses lopás kísérletével

- 4 rendbeli lopással elkövetett vagyon elleni vétség elkövetésével.

6. H. János (Gyorgyi) alaposan gyanúsítható:

- 1 rendbeli betöréses lopás kísérletével

- 2 rendbeli orgazdaság bűntettének kísérletével.

7. K. Ignác (Náci) alaposan gyanúsítható:

- 1 rendbeli orgazdaság bűntettének elkövetésével.