Cigánybűnözés? - egy korjelző forrás az 1970-es évekből

Rendőrségi jelentés egy bűnözői csoportról

„A bűnöző csoport hét főből állt, egyes tagjai állandó munkahellyel rendelkeztek. A bűncselekmény elkövetésének idejét általában úgy választották meg, hogy munkahelyükön ne legyen igazolatlan hiányzásuk. Ennek alapján a bűncselekményeiket zömmel péntek, szombat illetve vasárnap éjszaka követték el. Amennyiben péntek éjszaka követtek el bűncselekményt, úgy az állandó munkahellyel rendelkező személyek mindig szabad szombatosok voltak."

4. sz. gyanúsított

1. ifj. Ny. Imre (Narancs) Szombathely, 1953. december 11. A[nyja]: K. Erzsébet, nős, egy gyereke van. Szobafestő és mázoló szakképzettségű. Letartóztatása előtt a közmű- és Mélyépítő Vállalatnál, mint szakmunkás dolgozott. Katonai szolgálatot nem teljesített, útlevéllel nem rendelkezett, külföldön nem járt.

Lakhelye: xx

2. Lakáskörülményei, vagyoni viszonyai

Nevezett személy feleségével a sorokpolányi községi tanács tulajdonát képező, régi, romos, elhanyagolt házban lakott. Saját lakással, telekkel nem rendelkezett, teljesen vagyontalan volt.

3. Legális és illegális jövedelme

Munkahelyi vélemény szerint több alkalommal hiányzott, legális és illegális mulasztásai voltak. Előfordult, hogy egy hónapban mindössze 14-15 napot dolgozott. Átlagos havi jövedelme nem volt. A bűncselekmény sorozat folyamán szerzett illegális jövedelme megközelíti a 100 ezer Ft-ot. Mivel legális jövedelme családja létfenntartását nem biztosította, az említett összeget folyamatosan felélték.

Letartóztatása alkalmával készpénzzel nem rendelkezett, takarékbetétje nem volt.

Feltételezhető, hogy bizonyos összeget elrejtett, azonban a vizsgálat során azt felkutatni nem volt lehetséges.

4. Életvitele:

Életének alakulásában döntő szerepet játszott környezetének bűnöző életmódja. Apja rendkívül veszélyes betörő, anyja besurranó tolvajként volt nyilvántartva. Mindketten éveket töltöttek börtönben. Nevezett részéről feltűnő költekezés nem volt tapasztalható. Környezete előtt elfogadott tény volt, hogy mint jó szakmával rendelkező egyén, megfelelő keresete is van.

5. A bűnöző csoportban betöltött szerepe

A csoporton belül a bűncselekmény elkövetésénél végrehajtó szerepe volt. Az elkövetés előtt általában részt vett a csoport vezetői által kiválasztott objektum tanulmányozásában, szemrevételezésében.

Ezt közösen végezték Ny. József (Titó) nevezetű bűntársával.

6. Előéleti adatok

Ez ügyben történt letartóztatásáig nevezett büntetve nem volt. Több alkalommal indítottak ellene eljárást különböző bűncselekmények elkövetése miatt, azonban az eljárások bizonyítékok hiánya miatt megszüntetésre kerültek.

Letartóztatása után ítélte el a Szombathelyi Járásbíróság egy korábbi ügy kapcsán 3 hónap végrehajtandó szabadságvesztésre.

7. Elfogásakor és a vizsgálat alatt tanúsított magatartása

Letartóztatása során tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el. Bizonyítékok hatására azonban egy hét múlva részletes beismerő vallomást tett a bocföldei téesz sérelmére elkövetett betöréssel kapcsolatban.

Ezt követően végig őszinte magatartást tanúsított, vallomásai alapján sikerült a bűnöző csoport tevékenységét teljes egészében felderíteni.

 

5. sz. gyanúsított

1. Személyadatok

K. Pál (Zsiga) Csácsbozsok, 1944. április 9. A[nyja]: K. Márta. Nős, 3 kiskorú gyermeke van, iskolába nem járt, szakképzettsége nincs.

1973 júniusáig állandó munkahelye nem volt. Ezt követően vállalt állandó munkát a BIVIMPEX szombathelyi kirendeltségén, ahol segédmunkásként dolgozott. Katonai szolgálatot nem teljesített. Útlevele nem volt, külföldön nem járt. Lakhelye: xx

2. Lakáskörülményei, vagyoni viszonyai

Nevezett xx községben saját tulajdonát képező két szoba konyhás családi házzal rendelkezik. A lakáshoz kétszáz négyszögöl telek tartozik. A családi házat 1967. évben, mint árvízkárosult kapta, azóta havi 500 Ft OTP törlesztést fizet. Az ingatlan értéke telekkel együtt 115 ezer Ft. Egyéb vagyontárggyal nem rendelkezik. Gépjárművezetői engedélye nincs.

3. Legális és illegális jövedelme

Családi pótlékkal együtt legális átlagjövedelme 3200 Ft volt. Egyéb legális jövedelemmel nem rendelkezett, tartozása a már említett 500 Ft-os OTP részlet.

Havi összkeresetéből hetedmagát tartotta el, mely összeg csak a család minimális igényeit tudta kielégíteni. Bűncselekmény elkövetéséből származó illegális jövedelme összegszerűen nem mutatható ki. Ebből pótolta a család megélhetéséhez szükséges anyagiakat. Letartóztatása alkalmával készpénzzel nem rendelkezett, takarékbetétje nem volt. Lakására zár alá vételt rendeltünk el.

4. Életvitele

Rendkívül primitív, elmaradott gondolkodású személy. Igénytelen, makacs természetű. A bűnözés útjára azután lépett, amikor feleségül vette Ny. Rudolf leányát. Eleinte igyekezett magát távol tartani a bűnelkövetéstől, azonban apósa befolyására, hatására aktívan közreműködött a bűnöző csoport tevékenységében.

Feltűnő költekezés részéről nem volt tapasztalható. A bűncselekmény elkövetéséből származó pénzt minden esetben apósától kapta, esetenként kisebb összegeket. Az időközönként kapott pénzt családjával a megélhetésre költötte.

5. A bűnöző csoportban betöltött szerepe

Nevezettet a csoport többi tagjai nem minden esetben vonták be a bűncselekmény elkövetésébe. Volt úgy, hogy tudomása sem volt az általuk tervezett, majd elkövetett bűncselekményről. Részvétele esetén végrehajtó szerepet töltött be.

6. Előéleti adatok

Letartóztatásáig nevezett büntetve nem volt, eljárás alá nem lett vonva. 1971-73 között rendőri felügyelet alatt állt, mivel állandó munkahellyel nem rendelkezett.

7. Elfogásakor és a vizsgálat alatt tanúsított magatartása

Letartóztatásakor konok magatartást tanúsított. Ezen magatartásán csak társai beismerő vallomása után, a velük való szembesítés hatására változtatott. Ezt követően részletes beismerő vallomást tett az általa elkövetett, valamint a tudomására jutott bűncselekmények elkövetéséről.

A bűnöző csoporthoz tartozó K. Ignác és H. János részletes jellemzését - tekintve, hogy káros tevékenységük a fenti 5 személyéhez képest elenyésző súlyú - nem tartom indokoltnak.

Javaslatok a hasonló bűncselekmények megelőzése és felderítése érdekében

a. Országos vonatkozásban rendelkezni kellene a kisméretű páncélszekrények helyiségben történő szabványszerű rögzítéséről.

b. A pénz tárolására szolgáló lemezszekrényeket betörést jelző berendezéssel kellene ellátni.

c. A fenti két pont végrehajtásáért a gazdálkodó szervek vezetőit jogilag is kötelezni kellene. Mulasztás esetén lehetőség nyílna fegyelmi felelősségre vonás és kártérítés kezdeményezésére.

d. Amikor szervezetszerű hasonló módszerrel elkövetett bűncselekményekkel állunk szemben, ott a nyomozó hatóság és az ügyészi szervek felelősségük teljes tudatában értékeljék közösen a beszerzett bizonyítékokat, azok hitelességét s ennek birtokában döntsenek - ne pedig elhamarkodottan - egy-egy kényszerintézkedés elrendelése vagy megszüntetése tekintetében.

Ezt a módszert abban a szellemben kellene mindenütt és mindenkor alkalmazni, mint a kérdéses ügyben a Zalaegerszegi Városi és Járási Ügyészség tette az ügyben szereplő két gyanúsítottal szemben.

e. Amikor és ahol hasonló szervezettszerű bűnözés állapítható meg és ahol, valamint akik részéről várható újabb bűncselekmény elkövetése, ott rejtett rendőri figyelőszolgálatot kell megszervezni a tettenérés érdekében, vagy bizonyító adatok beszerzése vonatkozásában.

f. A Belügyminisztérium, esetleg más költségvetés terhére biztosítani kellene valamennyi RFK bűnügyi osztály részére 8-10 darab mozgatható - ún. vándor - betörésjelző készüléket, melyeket soron kívül azokban az objektumokban lehetne felszerelni, ahol bűncselekmény elkövetése várható.

g. Amennyiben olyan gyanú merül fel, hogy tettesek részéről 2-3 megye területén ismétlődnek a hasonló módszerű bűncselekmények, abban az esetben a feladatok összehangolását soron kívül kell elvégezni.

Ennek végrehajtását egy kisebb létszámú bizottság soron kívül ellenőrizné, a beszerzett adatokat értékelné és szabná meg a soron következő feladatokat.

h. Helyes volna, ha ilyen szervezettszerű bűncselekmény-sorozat nyomozására egy kisebb létszámú nyomozócsoportot lehetne létrehozni, melynek tagjai csak az adott ügysorozattal foglalkoznának.

Biztosítanák a hálózatszervezést és foglalkoztatást, Ata-bevonást, folytatnák a nyomozást. Ez még akkor is kifizetődő volna, ha netán a csoport tagjait huzamosabb időre, egy-két évre is lekötné.

i. Ahhoz, hogy egy-egy bűnügyi szervezetnél időben fel lehessen ismerni a másik bűnügyi szerv területén ismétlődő szervezettszerű bűnözést, indokolt lenne mindenütt a géptávírón leadott körözési anyagok alaposabb tanulmányozása, a másik bűnügyi szerv vezetőjének soron kívüli tájékoztatása az azonnali kapcsolat-felvétel és konzultáció érdekében.

 

Zalaegerszeg, 1976. március 10.

 

T. János

r. hdgy.

Egyetértek

B. Ferenc

r. alezredes

bűnügyi osztály vezetője

Ny[ilván]t[artási] sz[ám]: 186/27.

Kszült. 3 pld-ban

Felterj.:           1 pld. BM

                        1 pld bü. ov.

1 pld. irattár

 

Jelzet: MNL OL XIX-B-14 ORFK 327. d.

Ezen a napon történt november 22.

1906

Az SOS-t hivatalos nemzetközi segélykérő jelzéssé nyilvánítja a Nemzetközi Rádió-távírási Konvenció (International Radio Telegraphic...Tovább

1934

A Népszövetségben Belgrád megvádolja Magyarországot az I. Sándor elleni királygyilkosságban való részvétellel.Tovább

1941

Megalakult a Cserkész Országos Nagytanács, amelyben a jobbratolódás ellenzőinek néhány képviselője is szerepet kapott.Tovább

1942

Sztálingrádnál a szovjet túlerő bekeríti a 6. német hadsereget.Tovább

1943

Libanon függetlenné válik Franciaországtól.Tovább

  •  
  • 1 / 3
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/4

 

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.

Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.

A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.

Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. november 22.

Miklós Dániel
főszerkesztő