Egy kisvárosi cselédlány büntető ügye

„a leány kihasználva az alkalmat, szülői engedély nélkül szolgálatba állott, honnét rossz magaviselete miatt rövidesen elbocsátották. Elbocsájtása után csavargott és rossz életre adta magát, legutóbb pedig előtte ismeretlen nőszemélynél tartózkodva titkos kéjelgésre adta magát. Miután nevezett leánygyermeke szülői figyelmeztetésének sem szigorú megfenyítésének engedelmeskedni nem akar, [...] azon kérelmét terjeszti elő, hogy [...] gyermeke hatósági gondozásba vehető legyen, és valamelyik leánynevelő illetve javító intézetbe helyeztessék el a vármegyei árvaszék intézkedésére."

 

 

Az apa kérelme és a bíróság végzése a próbaidő megszüntetéséről

Salgótarján, 1935. szeptember 21.

 

A balassagyarmati kir. törvényszék, mint a fiatalkorúak bírósága.

Fb. 833/9. szám.

1935

A balassagyarmati kir, törvényszék, mint a fiatalkorú bírósága, közveszélyű munkakerülés vétsége miatt Cseh Jolán fiatalkorú ellen indított bűnügyben megtartott nyilvános meghallgatás alapján meghozta a következő

végzést.

A bíróság a fiatalkorúval szemben 3. alszámú végzéssel és az ellene közveszélyű munkakerülés vétsége miatt indított eljárást, az elrendelt próbára bocsátást az I. Bn. 23.§ 2. bek. alapján megszünteti és erről a pártfogót értesíti.

Indoklás stb.

Salgótarján, 1935. évi szeptember hó 21. napján

 

Lehoczky Artur sk. kir. törvényszéki tanácselnök, a fiatalkorúak bírája

 

A kiadmány hiteléül

kiadó

 

Géppel írt egy oldalas végzés aláírással és pecséttel ellátva.

 

***

Indoklás [külön lapon]

A bíróság az Fb. 48§-a alapján a próbára bocsátott Cseh Jolán ellenőrzésére kitűzött határnapon meghallgatta a szülőt, Cseh Lajost [helyesen: József], aki előadta, hogy leánya beleegyezésével egy vándorcirkusznál lépett alkalmazásba. Ezek szerint a fiatalkorú foglalkozást szerzett magának, és így munkakerülő életmódjával felhagyott. Minthogy azonban foglalkozása olyan, hogy vidékről vidékre vándorol a fiatalkorú, és így ellenőrzése nem lehetséges, minthogy továbbá a törvényes képviselő előadása szerint leánya megfelelő erkölcsi környezetben van, és megjavult, ezért célszerűségi okokból a próbára bocsátás hatályon kívül helyezésével az eljárás a f[iatal]korú ellen megszüntetendő volt, mivel egyéb nevelő intézkedés alkalmazásával szüksége nem látszott fennforogni.

Salgótarján, 1935 szept. 21.

                                                                                              Lehoczky

                                                                                         kir. tvszék elnök

Kézzel írt melléklet.

LEVELEZŐLAP [a fenti végzés melléklete]

Nagyságos Királyi Törvényszék, mint a fiatalkorúak bírósága

F.b. 833/1935/5. szám

Balassagyarmat

 

Tisztelettel Cseh József Alázattal értesítem a Nagyságos kir. Törvényszéket, mint a fiatalkorúak bíróságát, hogy a végzést ezév 935 IX. hó 17én kaptam meg, és ezért nem bírtam hamaréb válaszolni tehát alázattal Értesítem a Nagy bíróságot hogy lányom mint Cseh Jolán szül 1919 Máj19 ez év 1935 jún21én Kovács Sándorné vándorcirkuszosné elvitte magával azzal az ígérettel, hogy a lányt tisztességes úton fogja nevelni és tanítani. Én ugyan elleneztem de a lányomnak nagy kedve volt elmenni és Kovácsné is biztatta, hogy jó helye lesz, így tehát kénytelen voltam elengedni. Tehát Baglyasról elmentek Edelénybe, hogy velük van-e azt nem tudom, azt sem tudom, hogy Edelényből hová mentek.

Baglyasalja 1935. szeptember 17.

Kézzel, tintával írt postai levelezőlap, eredeti helyesírással.

 

Jelzet: Nógrád Megyei Levéltár VII. 1. Balassagyarmati Magyar Kir. Törvényszék iratai Fb. 833/1935/9. sz.

 

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő