Endresz György és Magyar Sándor átrepülik a Atlanti-óceánt.Tovább
Egy kisvárosi cselédlány büntető ügye
„a leány kihasználva az alkalmat, szülői engedély nélkül szolgálatba állott, honnét rossz magaviselete miatt rövidesen elbocsátották. Elbocsájtása után csavargott és rossz életre adta magát, legutóbb pedig előtte ismeretlen nőszemélynél tartózkodva titkos kéjelgésre adta magát. Miután nevezett leánygyermeke szülői figyelmeztetésének sem szigorú megfenyítésének engedelmeskedni nem akar, [...] azon kérelmét terjeszti elő, hogy [...] gyermeke hatósági gondozásba vehető legyen, és valamelyik leánynevelő illetve javító intézetbe helyeztessék el a vármegyei árvaszék intézkedésére."
Az apa kérelme és a bíróság végzése a próbaidő megszüntetéséről
Salgótarján, 1935. szeptember 21.
A balassagyarmati kir. törvényszék, mint a fiatalkorúak bírósága.
Fb. 833/9. szám.
1935
A balassagyarmati kir, törvényszék, mint a fiatalkorú bírósága, közveszélyű munkakerülés vétsége miatt Cseh Jolán fiatalkorú ellen indított bűnügyben megtartott nyilvános meghallgatás alapján meghozta a következő
végzést.
A bíróság a fiatalkorúval szemben 3. alszámú végzéssel és az ellene közveszélyű munkakerülés vétsége miatt indított eljárást, az elrendelt próbára bocsátást az I. Bn. 23.§ 2. bek. alapján megszünteti és erről a pártfogót értesíti.
Indoklás stb.
Salgótarján, 1935. évi szeptember hó 21. napján
Lehoczky Artur sk. kir. törvényszéki tanácselnök, a fiatalkorúak bírája
A kiadmány hiteléül
kiadó
Géppel írt egy oldalas végzés aláírással és pecséttel ellátva.
***
Indoklás [külön lapon]
A bíróság az Fb. 48§-a alapján a próbára bocsátott Cseh Jolán ellenőrzésére kitűzött határnapon meghallgatta a szülőt, Cseh Lajost [helyesen: József], aki előadta, hogy leánya beleegyezésével egy vándorcirkusznál lépett alkalmazásba. Ezek szerint a fiatalkorú foglalkozást szerzett magának, és így munkakerülő életmódjával felhagyott. Minthogy azonban foglalkozása olyan, hogy vidékről vidékre vándorol a fiatalkorú, és így ellenőrzése nem lehetséges, minthogy továbbá a törvényes képviselő előadása szerint leánya megfelelő erkölcsi környezetben van, és megjavult, ezért célszerűségi okokból a próbára bocsátás hatályon kívül helyezésével az eljárás a f[iatal]korú ellen megszüntetendő volt, mivel egyéb nevelő intézkedés alkalmazásával szüksége nem látszott fennforogni.
Salgótarján, 1935 szept. 21.
Lehoczky
kir. tvszék elnök
Kézzel írt melléklet.
LEVELEZŐLAP [a fenti végzés melléklete]
Nagyságos Királyi Törvényszék, mint a fiatalkorúak bírósága
F.b. 833/1935/5. szám
Balassagyarmat
Tisztelettel Cseh József Alázattal értesítem a Nagyságos kir. Törvényszéket, mint a fiatalkorúak bíróságát, hogy a végzést ezév 935 IX. hó 17én kaptam meg, és ezért nem bírtam hamaréb válaszolni tehát alázattal Értesítem a Nagy bíróságot hogy lányom mint Cseh Jolán szül 1919 Máj19 ez év 1935 jún21én Kovács Sándorné vándorcirkuszosné elvitte magával azzal az ígérettel, hogy a lányt tisztességes úton fogja nevelni és tanítani. Én ugyan elleneztem de a lányomnak nagy kedve volt elmenni és Kovácsné is biztatta, hogy jó helye lesz, így tehát kénytelen voltam elengedni. Tehát Baglyasról elmentek Edelénybe, hogy velük van-e azt nem tudom, azt sem tudom, hogy Edelényből hová mentek.
Baglyasalja 1935. szeptember 17.
Kézzel, tintával írt postai levelezőlap, eredeti helyesírással.
Jelzet: Nógrád Megyei Levéltár VII. 1. Balassagyarmati Magyar Kir. Törvényszék iratai Fb. 833/1935/9. sz.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 15.
1931
1944
Vitéz Némay Ferenc százados halála Szlovákiában... pontosabb adataim is vannak róla, hogyan, mikorTovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő