Az első zsidótörvény.Tovább
Pillanatképek
Távirati jelentések Nógrád megyéből 1918 őszén
„Csehek előrenyomulásának késleltetése végett Rózsahegy környékén vasúti sínek felszedettek. Vasúti közlekedés szakadatlan fenntartása az ország legfontosabb érdeke lévén a megrongált vasúti sínek hatóságilag sürgősen helyrehozandók, és további rongálások minden rendelkezésre álló erővel megakadályozandók. Forgalmi akadályok ide és a magyar szállítóvezetőnek Budapestre táviratilag bejelentendők.”
Bevezetés
1918 ősze a szomszéd népek többségénél az önálló nemzetállamok megalakulásának ünnepe. Az Osztrák-Magyar Monarchiától elszakadva Magyarország ekkor szintén függetlenné vált, államformája pedig - rövid időre - köztársaság lett, de a háborút követő és az ország területének kétharmadát elszakító trianoni békét megelőző zűrzavaros hónapok emlékei nem keltenek jó érzést, sőt, ez a korszak nem túl „népszerű" a történészek körében sem.
Az emberek hétköznapi életére nyomasztóan hatottak a frontról érkező rossz hírek, az áru- és az élelmiszerhiány, a hazatérő katonák megoldatlan sorsa, a spanyolnátha járvány, s mindez egy kifosztott országban, a közelgő télben, a fenyegető vereség tudatával. Mindeközben az ipari termelés pedig nem állhatott le, főleg úgy, hogy számos bányaterület idegen megszállás alatt állt.
Ekkorra mind a politikusok, mind a lakosság döntő többsége már elutasította a további harcot, a Habsburgok háborús politikáját. 1918. október végén - még IV. Károly király hozzájárulásával - Károlyi Mihály gróf vezetésével megalakult a Magyar Nemzeti Tanács, de a bizonytalanságot mutatta, hogy a helyi nemzeti tanácsoktól kértek vélemény az ország új államformájáról. A köztársaságot az egyöntetű támogatás után, november 16-án kiáltották ki.
Az alább közzétett táviratok erről a zűrzavaros időszakról adnak képet, egészen pontosan mindarról, ahogy ezt Nógrád vármegyében úgymond „kicsiben" megélték. A hétköznapi élet számos nehézsége éppúgy megjelenik benne, mint a politika gyors változásai. Így például olvashatunk helyi zavargásokról, amikor a lakosság katonai raktárakat vagy vonatokat kifosztva próbált tüzelőhöz, élelmiszerhez, ruhához jutni, vagy tábori kórházi jelentést az ágyak számáról, ahol spanyolnáthás katonák százait próbáltak ápolni/gyógyítani. De láthatjuk a nagypolitika helyi lecsapódását is a különböző nemzeti tanácsok megalakulásáról, azok működésének problémáiról.
A katonák sorsa szintén jól nyomon követhető. Sokan hazatérve nem találják helyüket, megélhetésüket, ezért miután lelkesedve feltűzték a híres sapkarózsát, bűncselekményekbe keverednek, vagy épp ruházatuk megtartásával próbálnak nehéz helyzetükön segíteni, még többen pedig le sem szerelhetnek.
A táviratokat olvasva megelevenednek a tankönyvek, tanulmányok leírásai, érthetővé, emberi léptékűvé válnak a száraz politikai események.
Az alábbi dokumentumokat egy forráskiadvány előkészítése során fedeztük fel. A kötet 2007-ben jelent meg a Salgótarjáni események, 1918-1919 címmel, amelynek anyagát Cs. Sebestyén Kálmán kollégámmal válogattuk, majd ő rendezte fejezetekbe, és írt rövid ismertetőket a fejezetek elé. Az anyaggyűjtés munkálatai során találkoztam az alább közölt táviratokkal is, de helyhiány miatt nem tudtuk megjelentetni a gyűjteményben.
A táviratok a Magyar Országos Levéltárban találhatók a hajdani Párttörténeti Intézetből visszakerült anyagok között: egyrészt a nemzeti tanácsok beszámolói a helyi állapotokról, másrészt a csendőrség és a katonaság jelentései feljebbvalóiknak.
A táviratok fejlécében a címzés olvasható, végül aláírás és dátum zárja a szöveget, amelyet a mai magyar helyesírással és központozással közöltem, időként helyt adva a régies írásmódnak (pl. cz) a korjelző elem okán.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 29.
1938
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő