A Kulturális Kapcsolatok Intézete

A külfölddel valo kulturális kapcsolatainak ügyével eddig több különböző és állami szerv foglalkozott az e tárgykörben felmerülő feladatokat kellő tervszerűség és egységes rendszer nélkül bonyolították le. Ennek a hiánynak a megszüntetése érdekében tartom szükségesnek a fenti rendelettel életrehívandó Szervezet megszervezését.

A Magyar Dolgozók Pártjának központosító törekvései a külföldi kulturális kapcsolatok építése terén

A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Külügyi Bizottsága a párt hatalomra jutását követően röviddel

a „külfölddel való kulturális kapcsolatok központosításának" kérdését. (Lásd a 3. számú forrást!) „Egy intézményt kell létesíteni a Külügyminisztérium felügyelete alatt." Ez a mondat kulcsfontosságú annak számára, aki meg kívánja érteni, hogy1948-ban miért találták hirtelen annyira fontosnak a külkapcsolatok állami felügyelet alá vonását, állami szervezését, irányítását és ellenőrzését.

A VOKSZ elnevezésű szervezetet 1925-ben hozták létre a Szovjetunióban, a külfölddel való tudományos és kulturális kapcsolatok kialakításának és fejlesztésének a szervezet alapszabályában megfogalmazott céljával. A mögöttes cél nyilvánvalóan mindennemű kulturális és tudományos kapcsolat központi állami ellenőrzési lehetőségének megteremtése volt.

A Magyar Dolgozók Pártja Szovjetunióból 1945-ben Magyarországra érkezett vezetői követni kívánták a „bevált" szovjet módszert, és a már sok éve működő példának megfelelően egy intézményben összpontosítani a kulturális külkapcsolatokat. Már az említett, 1948. augusztusi külügyi bizottsági határozatban leszögezték, hogy addig is, amíg az új intézmény terve meg nem valósul, „minden meghívás és kiküldés csak a Külügyminisztériumon keresztül történhetik, a fontosabbak a Minisztertanács beleegyezésével." Már ebben az augusztusi iratban szerepel, hogy a „KKH-t utasítani kell, hogy ki- és beutazási kérdésekben ne intézkedjék a Külügyi Osztály nélkül." Itt fordul elő először az is, hogy „

elvtársnő felhívja a tömegszervezetekben dolgozó felelős elvtársakat, hogy minden tervbe vett utazást és meghívást kötelesek először a Párt Külügyi Osztályának jelenteni."

A Magyar Dolgozók Pártja Külügyi Bizottsága 1948. szeptember 30-ai ülésén az Alexits Györgyből, Antal Helénből és Komját Irénből álló bizottság terjesztette elő a

„a külfölddel való kulturális kapcsolatok összpontosítására"

Ugyanez a javaslat került aztán 1948. november 11-én az MDP Politikai Bizottsága

. (Lásd a 4. számú forrást!) Ebben a tervezetben az intézmény általános feladatait így foglalják össze: „kiküszöböli a kulturális kapcsolatokban eddig uralkodó anarchiát, és biztosítja azok ellenőrzését." Az intézmény létrehozásának pénzügyi fedezetét az ezzel egyidejűleg megszűnő két minisztériumi osztályra (a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium X. főosztálya és a Külügyminisztérium Kulturális osztálya) eddig fordított költségvetési összegek biztosítják.

Az előterjesztés a következőképpen vázolja a Külföldi Kulturális Kapcsolatok Intézete tervezett felépítését:

-          az intézmény elnöke egy „reprezentatív személyiség" (az iraton zárójelben: Lukács György)

-          az elnököt munkájában az Elnöki Tanács támogatja, amelybe „a tudományos intézmények, a VKM, a KÜM, a Művészeti Tanács, a Gazdasági Főtanács, az Újságíró Szövetség, az MDP Értelmiségi Osztálya, a Magyar-Szovjet Társaság és a művész társadalom képviselői." delegálnak tagokat; „az Elnöki Tanács kezdeményező és tanácsadó szerv."

-          az Igazgató az Intézet operatív vezetője, „aki az NDP Külügyi Bizottságának tagja kell, hogy legyen"

-          az intézményben titkárság, gazdasági és pénzügyi osztály, valamint könyvtár és szerkesztőség működik

-          a KKI-nak három osztálya van:

·      kulturális kapcsolatok a Szovjetunióval

·      kulturális kapcsolatok a népi demokráciákkal

·      kulturális kapcsolatok egyéb országokkal

A három osztály mindegyike foglalkozik saját területének tudományos és oktatási, művészeti és irodalmi ügyeivel, valamint propaganda-munkával, továbbá az osztályok feladata a népközi társaságok (magyar-román, magyar-bolgár) munkájának koordinálása is.

Ez volt tehát a terv - amely ezután több mint fél évet feküdt valakinek az íróasztalán. Ennek okát nyilván abban kell keresnünk, hogy az MDP ebben az időszakban, amikor az államigazgatás és az államélet minden szintjén átvette a hatalmat, ennek megfelelően saját, megbízható embereire cserélte le a vezetőket a legmagasabbtól a legalacsonyabb szintekig, a KKI nem állt

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő