Megalakul a Magyar Turista Szövetség (MTSZ). Elnökének gróf Teleki Sándort jelölik. Mire a lényegi munkát elkezdhették volna, kitört az...Tovább
50 éve épült a berlini fal
„néhány kórházban egy-egy osztályt be kellett zárni, mert nem volt orvosi személyzet. Modler elvtárs (az állami ellenőrzésnél főellenőr) pl. elmondotta, hogy egy Hallétól nem messzire levő kisvárosban a kórház szülészeti osztályán dolgozó orvosok, anélkül, hogy a tervről valaki is tudomást szerzett volna, egyik napról a másikra úgy, ahogy voltak, teljes létszámmal „leléptek”. Drezdában járva a tanácsi dolgozók elmondották, hogy az egész városban mindössze két magánpraxist folytató szemorvos van, a klinika viszont a túlzsúfoltság miatt november vége előtt nem fogad betegeket.”
8. A berlini magyar nagykövetség munkatársának tapasztalatai Nyugat-Berlinről
SZIGORÚAN TITKOS!
Tárgy: Nyugat-Berlinben történő beszerzések és egyéb hivatalos ügyintézések.
Mell.: 1 feljegyzés 3 pld-ban
Magyar Népköztársaság
Nagykövetsége
Botschaft der Ungarischen
Volksrepublik Berlin-Treptow Puschkinallee 49
Mellékelten felterjesztem Mauterer elvtárs feljegyzését nyugat-berlini észrevételeiről.
Berlin, 1961. szeptember 28.
( Rostás István )
rk. nagykövet
Külügyminiszter,
B u d a p e s t
Mauterer János SZIGORÚAN TITKOS!
F e l j e g y z é s
Rostás István nagykövet elvtárs részére
Tárgy: Nyugat-Berlinben történő beszerzések és
egyéb hivatalos ügyintézések
Rostás et. engedélyével, tekintettel az új helyzetre Berlinben, járok időnként Nyugat-Berlinben hivatalos ügyek intézése céljából.
Szeretném észrevételeimet Rostás elvtársnak jelenteni. Rostás elvtárs utasítása értelmében csak Hegedűs elvtárssal járhatok Nyugat-Berlinbe. Már több alkalommal jártam odaát az új helyzet óta és mondhatnám, egész Nyugat-Berlinen átutaztam, Charlottenburgtól Neuköllnig.
Szemmel észrevehető a kelet-berlini vásárlóerő kiesése, illetve a kb. napi 250-300 000 ember elmaradása, jobban mondva távolmaradása úgy az üzletekben, mint az utcán.
Augusztus 13. előtt a Sonnenallee és a Karl-Marx-Strasse (Neukölln) tömve volt emberekkel, járókelőkkel mindennap, de főleg péntek és szombat napokon (fizetési napok). A „Hertie” áruház zsúfolásig meg volt tömve hétvégenként, s a vásárlók 50-60%-a (lehet, hogy több is, ez az én becslésem) keleti márkában fizetett. Ma ugyanebben az áruházban feltűnik a vásárlók hiánya. Igen sok kiszolgálónak „kényelmessé” vált a munkája. A Sonnenallee-i és a Karl-Marx-Strasse-i kiskereskedések sínylették meg a legjobban a kelet-berlini vásárlók kiesését. Nagyon sok üzletember áll az üzlethelyisége előtt, s ilyenkor sok olyan dolgot vesznek észre, ami azelőtt üzleti elfoglaltságuk miatt nem. Ráérnek nézelődni. Megtudtam azt, hogy egy kiskereskedő (textiles, női ruhák, pulóverek stb.) a Sonnenallee-n napi 500 -vel kevesebbet keres az új helyzetben, mint korábban.
Általában a kelet-berliniek Neuköllnben szoktak vásárolni, s ez most igen érzékeny veszteség az üzletembereknek, ezt nem is tagadják.
A váltópénztárak végérvényesen lehúzták a rolót. Keleti-márka árfolyam nincsen kiírva.
Előfordul, hogy egyes személyek megjegyzést tesznek a mi kocsink láttán, pl. hogy mit keresünk mi odaát, néha szemtelen megjegyzéseket is tesznek, de ha az ember figyelmen kívül hagyja azokat, megunják a dolgot.
Hegedűs elvtárssal úgy szoktuk a kocsi parkolását elintézni, hogy ha lehet, nyilvános parkhelyen parkíroztatunk (ki is fizetjük a parkolást, 50-70 pfennig) és gyalog megyünk az ügyintézésre. Hegedűs elvtárs lezárja a kocsit, és velem jön. Így nincsen lehetőség arra, hogy esetleg megszólják a kocsiban ülő embert és esetleg szemtelenkedjenek vele.
A diplomáciai és külföldi utazók számára nyitva hagyott átkelőhelyen (Friedrich-Str.) a közlekedés zavartalan. A keleti határőrség a CD-kocsikat nem vizsgálja át, de a benne ülő utasok személyi igazolványait megtekinti. A másik oldalon az amerikai katonaság és a nyugat-berlini rendőrség (polgári is) vizsgálja meg az áthaladókat, előfordul, hogy igazolványt már nem kérnek, de minden esetben feljegyzik a kocsi rendszámát és valószínűleg az áthaladás irányát. A nyugati oldalon sokszor van embercsoportosulás, kíváncsiskodók álldogálnak ott és nézik az átjárón lefolyó forgalmat. Semmiféle különleges eseményt nem vettem észre. Igaz, láttuk, hogy mindkét oldalon távcsöveznek a katonák és fényképfelvételeket készítenek egymásról, illetve a határ mögött álló készültségi egységekről.
Berlin, 1961. szeptember 21.
Mauterer János
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 30.
Alakuló ülését tartja Budapesten az Ifjúmunkások Országos Szövetsége (IOSZ), amely a munkáshatalomért folyó harcot tűzi ki célul. Központi...Tovább
A Szovjetunió megtámadja Finnországot. (Ez az ún. téli háború.)Tovább
Budapesten átadják az első gyalogos aluljárót az Astoriánál.Tovább
Hivatalosan is befejeződik a berlini fal bontása.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő
