50 éve épült a berlini fal
„néhány kórházban egy-egy osztályt be kellett zárni, mert nem volt orvosi személyzet. Modler elvtárs (az állami ellenőrzésnél főellenőr) pl. elmondotta, hogy egy Hallétól nem messzire levő kisvárosban a kórház szülészeti osztályán dolgozó orvosok, anélkül, hogy a tervről valaki is tudomást szerzett volna, egyik napról a másikra úgy, ahogy voltak, teljes létszámmal „leléptek”. Drezdában járva a tanácsi dolgozók elmondották, hogy az egész városban mindössze két magánpraxist folytató szemorvos van, a klinika viszont a túlzsúfoltság miatt november vége előtt nem fogad betegeket.”
b.
1961. július 31.
SZIGORÚAN TITKOS!
Készült: 4 példányban
Tárgy: az NDK-ból való
disszidálások
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG
NAGYKÖVETSÉGEBOTSCHAFT
DER UNGARISCHEN VOLKSREPUBLIK
562/szig. titk./1961.
A nyugatnémet és nyugat-berlini lapok az utóbbi időben nagy propagandát űznek az NDK-ból való disszidálások növekedésével. A disszidálások az utóbbi időben valóban növekedtek, ezt német barátaink is megerősítik, jóllehet ez nem olyan méretű, mint ezt a nyugatnémet sajtó beállítja.
A disszidálások növekedése összefüggésben áll a napirenden lévő békeszerződéssel, illetve a Nyugat-Berlin kérdés rendezésével. Nem kis szerepet játszik ebben a nyugatnémet propaganda, amely az eddiginél sokkal nagyobb aktivitással igyekszik meggyőzni az NDK-polgárokat arra, hogy még „kapuzárás” előtt távozzanak az NDK-ból, mert később, a különbéke megkötése után, erre nem lesz lehetőségük. De végzik ezt a munkát szervező ügynökökön keresztül is. Az NDK illetékes szervek nemrég vettek őrizetbe számos nyugatnémet ügynököt, akik az NDK területén a disszidálásokat szervezték.
Az NDK hatóságok számos rendszabályt léptettek életbe a disszidálások csökkentésére, illetve akadályozására. A politikai agitációs munkán túl, jelentős rendőri rendszabályokat foganatosítottak. Így pl. a Berlinbe vezető összes országutakon, Berlin előtt, szigorú rendőri ellenőrzést vezettek be, és csak azok utazhatnak a fővárosba, akik azt megfelelően indokolni tudják. Megszigorították a Kelet-Berlinből Nyugat-Berlinbe vezető utcákon és közlekedési eszközökön is az ellenőrzést (S-Bahn, U-Bahn) stb. Ezeknek a rendőri intézkedéseknek a hatása máris érezhető, bevezetésük óta csökkent a disszidálások száma.
A Nyugat-Berlinben dolgozó kelet-berlini lakosokkal szemben eddig foganatosított gazdasági rendszabályokon túlmenően most olyan tervek vannak, hogy a „Grenzgänger”-ek a jövőben lakbért és minden más kommunális kiadást nyugati márkában fizessenek. Egyes értesülések szerint – amit még felsőbb szerveknél nem tudtunk ellenőrizni – ezt az intézkedést rövid időn belül be is fogják vezetni.
Berlin, 1961. július 31.
(Mátyás László)
id. ügyvivő
Dr. S í k Endre elvtársnak,
külügyminiszter
B u d a p e s t
Jelzet: MOL XIX-J-1-j TÜK NDK (1945–64) 16/e 006220/1961. – Magyar Országos Levéltár, Az NDK-ból való disszidálások. – Eredeti, gépelt példány
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 30.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő