Bírói és Államügyészi Akadémia

„Avégből, hogy az ítélőbírói és államügyészi karnak a népi demokrácia szellemében való megújhodása meggyorsítható legyen, lehetővé kell tenni, hogy népi származású dolgozók a büntető bírói és az államügyészi feladatok betöltéséhez szükséges ismereteket és képesítést - megfelelő társadalomtudományi előképzés után - az egyébként fennálló szabályoktól eltérően szerezhessék meg. Ebből a célból az igazságügyminiszter egyéves büntetőbírói és államügyészi akadémiát (a továbbiakban: akadémia) szervez.”

Javaslat az igazságügyi apparátus átszervezésére

Adminisztratív Osztály
Igazságügyminisztérium
Szigorúan bizalmas!

Javaslat
az igazságügyi apparátus átszervezésére

I.

Az Igazságügyminisztérium és az igazságügyi apparátus mai szervezetében és személyi összetételében nem felel meg a követelményeknek. Az igazságügy vezetés felszabadulásunk után a legutóbbi időkig ellenséges kézben volt. Ries István és környezete a legszükségesebb változtatásokat is csak vonakodva vagy egyáltalában nem hajtotta végre. Így az igazságügyi apparátus erősen lemaradt a népi demokrácia általános fejlődése mögött. Sürgős átszervezésre szorul, hogy a proletárdiktatúra igazságszolgáltatására háruló feladatok ellátására képessé tegyük.

A jelenlegi apparátus legfőbb hiányosságai:

  1. Az igazságügyi apparátus személyi összetétele nagyjában a régi. A horthysta, ellenforradalmi bírák és ügyészek eltávolítása a régi apparátusnak csak kis részét érintette. A bírói és ügyészi karban, valamint a minisztérium tisztviselői karában aktív fasiszták is meghúzódnak. Az igazságügyi szervezetbe a felszabadulás után bekerültek túlnyomó része régi kispolgári ügyvéd, és Riesék által behozott jobboldali szociáldemokrata. Ez a túltengő bürokrácia mellett a korrupció növekedésére is vezetett. Munkáskáder a bírói és ügyészi karba a legutóbbi időkig egyáltalán nem került.
  2. Az igazságszolgáltatási apparátus lényegében ma is a régi bürokratikus, antidemokratikus, nehézkes szervezet. A munkásbírák és népi ülnökök bevonása a büntetőbíráskodásba ezen csak keveset tudott változtatni. A bírósági szervezet sem egészében, sem részleteiben nem idomul az ország közigazgatási szervezeti felépítéséhez /lásd: I. melléklet/. Az Alkotmány által előírt bírói és ügyészi szervezet felállítása a legutóbbi időkig nem került napirendre.
  3. Az igazságügyi apparátus túlméretezett. Az apparátusban bunös aktatologatás folyik, virul a kispolgári semmittevés. A polgári peres ügyek lényeges csökkenése, a feleslegesen fennálló négyféle bíróság közül a felsőbíróság megszüntetése, az ügyvitel egyszerusítése a személyi létszám lényeges csökkentését teszi lehetővé.
  4. Az igazságügyi apparátus elszakadt az élettől. Ez megmutatkozik mind a jogszolgáltatás, mind a jogalkotás terén. A jogi oktatás, a káderutánképzés sem felel meg a követelményeknek. A káderutánképzést különösen megnehezíti, hogy a mai rendszer szerint a középiskola elvégzése után legalább nyolc esztendő szükséges a bírói képesítés megszerzéséhez.

II.

A legsürgősebben biztosítani kell, hogy az igazságügyi apparátus a szocializmust építő dolgozó nép hathatós fegyverévé váljon az ellenséggel vívott harcban. Az igazságügyi apparátusnak az Alkotmány szellemében, a Párt vezető és irányító erejére támaszkodva, a Szovjetunió jogrendszerét, jogalkotását és tapasztalatait szem előtt tartva, a proletárdiktatúra fokozott védelmét és erősödését kell szolgálnia,

ezért

  1. az igazságügyi apparátusból azonnal el kell távolítani mindazokat, akik a Horthy-rendszer politikai ítélkezéseiben résztvettek, exponálták magukat, vagy egyébként megbízhatatlanok, /lásd: II. melléklet/. El kell bocsátani a jobboldali szociáldemokratákat, a kispolgári és egyéb alkalmatlan elemeket. A túlméretezett apparátusban jelentős létszámcsökkentést kell végrehajtani összekapcsolva az ellenséges elemek eltávolításával. Az apparátusban dolgozó 6896 fő 1280 fő eltávolításával 5616-ra csökkentendő, /lásd: III. melléklet/, határidő: 1950. november 30.

    A kulcs állásokat politikailag megbízható, szakmailag megfelelő párttagokkal kell betölteni. Irányt kell venni a munkáskáderek vezető helyekre való beállítására. Meg kell javítani a bírósági és ügyészségi fogalmazók, fiatal bírák részére rendezett tanfolyamokat, és az itt kivált legjobb fogalmazókat és bírákat előléptetve, megfelelő posztokra kell állítani. A demokratizált igazságügyi szervezet munkatársait közelebb kell hozni a dolgozó lakossághoz, biztosítani kell a helyi pártszervezetekkel, a tanácsokkal való szoros együttmuködést. Az apparátus folyamatos felfrissítésére gondoskodni kell megfelelő káderutánpótlásról. A büntetőbírói és ügyészi akadémia minisztertanácsi rendelettel bírói és ügyészi akadémiává szervezendő át, hogy az új tanfolyamot elvégző 200 főnyi hallgató bírósági vezetővé is kinevezhető legyen. /A rendelettervezet készen van./ A Tudományegyetemen most utolsó évüket hallgató jogászok közül a legjobbak számára lehetővé kell tenni, hogy legkésőbb 1951. márciusában záróvizsgáikat letehessék, s így az apparátusba felvehetők legyenek.

    Az új fiatal káderek megfelelő felhasználása céljából egységes bírói és ügyészi vizsga helyett minisztertanácsi rendelettel bírói szakvizsgát kell rendszeresíteni, amelyet az eddigi 3 évi gyakorlat helyett 1 évi gyakorlat után lehet letenni. /A rendelettervezet készen van./

    Vizsgálja meg a minisztérium az egyetemi oktatás reformjának hatását, vizsgálja felül az előadó tanárokat, előadásaikat. Hárítson el minden akadályt a megfelelő káderutánpótlás útjából és kísérje figyelemmel az új káderek fejlődését már az egyetemen. A jogi oktatás megfelelő rendjének kidolgozására. határidő: 1951. június 30.

  2. Át kell szervezni a minisztériumot, a bírósági és ügyészségi apparátust, összhangba hozva a tanácsrendszerrel, így alkalmassá kell tenni az apparátust arra, hogy a nép bórósága legyen.
    1. A minisztérium átszervezésével kapcsolatban /lásd: IV. melléklet/ meg kell szüntetni a főigazgatói irodát, építési osztályt, családjogi osztályt, birtokrendezési és telekkönyvi osztályt. A megszüntetett osztályok nem felesleges ügykörét részben más osztályok vegyék át, részben decentralizálva az alsóbb szervekre és a tanácsokra kell átruházni. A tanulmányi osztályt a káderutánképzés szolgálatába állítva a személyügyi osztályon belül kell megszervezni. Az ellenőrzési, a bírói és ügyészi felügyeleti osztályok munkáját meg kell erősíteni. határidő: 1950. november 30.
    2. Az átszervezés biztosítsa új bunvádi perrendtartás és polgári perrendtartás életbeléptetésével az ülnöki rendszer továbbfejlesztését és a népi ülnököknek polgári perekbe való bevonását. A járásbíróságokat és megyebíróságokat az új közigazgatási határoknak megfelelően kell kiépíteni. Alapfokú bíróság a járásbíróság, általános fellebbviteli bíróság a megyebíróság. Minden járás, illetőleg megye székhelyén egy bíróság legyen, a feleslegeseket meg kell szüntetni, a hiányzókat meg kell szervezni /lásd: I. melléklet/.

    Felesleges bíróságok megszüntetésére határidő: 1950. dec. 31.

    A hiányzó bíróságok megszervezésére határidő: 1951. dec. 31.

    Az egyfokú fellebbviteli rendszer általánossá tételével feleslegessé váló felsőbíróságokat meg kell szüntetni, ezzel egyidejuleg kell életbeléptetni az új bunvádi és polgári perrendtartást. Határidő: 1951. febr. 1.

    A felsőbíróságok megszüntetését alkotmánymódosítással mondjuk ki, összekapcsolva küszöbönálló más alkotmánymódosítással /Egészségügyi minisztérium/.

    Az új perrendtartásokban meg kell szüntetni a felesleges bírósági tanácsokat. Elsőfokon egy bíró és két népi ülnökből, másodfokon két bíró és három népi ülnökből, a legfelsőbb bíróságon három bíró és két népi ülnökből álló tanácsok ítélkezzenek.

  3. A minisztérium gyorsítsa meg az elavult jogszabályok hatályonkívül helyezése és az új, a proletárdiktatúra államának megfelelő törvények előkészítésére irányuló munkáját. Új bunvádi és polgári perrendtartáson kívül elsősorban új államvédelmi törvény készítendő. Ki kell dolgozni a büntetőtörvénykönyv különös részét, a fiatalkorúak feletti büntetőbíráskodásról szóló törvényt, a büntetésvégrehajtás új rendszerét. A tanácsrendszer bevezetése folytán sürgősen kidolgozandó az új közigazgatási eljárás és kihágási jog. Elkészítendő az OMB-vel együtt az új munkatörvény javaslata. Meg kell reformálni a családi és örökösödési jogot, felül kell vizsgálni a régi kereskedelmi és ipartörvényt. Határidő: 1951. szeptember 30.
  4. A minisztérium készítse elő a bírói és ügyészi apparátus átszervezését az Alkotmánynak megfelelően. Legelőbb a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészi tisztét és az Alkotmányban előírt ügyészi szervezetet kell megszervezni, határidő: 1951. december 31.
  5. A megtisztított bírói apparátus megfelelő muködéséhez szükséges a bírák és ügyészek illetményének rendezése. A bírói és ügyészi illetményeket úgy kell megállapítani, hogy azok a megfelelő tanácsoknál megállapított illetményekkel álljanak arányban. Határidő: 1951. február 1.

A Politikai Bizottság határozatának végrehajtására bizottság alakítandó. Tagjai legyenek: a miniszter, az államtitkár, a minisztérium személyzeti felelőse, a KV. Káderosztályának és Adminisztratív Osztályának egy-egy munkatársa. A bizottság vezetője a miniszter elvtárs legyen.

A határidők betartásáért a miniszter elvtárs felelős.

Budapest, 1950. október

Ezen a napon történt december 21.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/5-6.

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.

Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.

Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.

Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.

Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.

 

Budapest, 2024. december 18.

Miklós Dániel
főszerkesztő