Aláírják a Fidesz és az MDF választási szövetségét.Tovább
Egyetemi diáksztrájk mozgalom 1988-ban
A felsőoktatás a ’80-as évek végén
„A magyar felsőoktatás [..] nem képes megfelelni a modern kor támasztotta követelményeknek, a magyar társadalom rövid- és hosszú távú érdekeinek. Egyetemeinkre és az ott folyó oktatásra – egész évben és intézményesen – a poroszos hagyományok, a tantervutasítás, az autonómia hiánya, az átideologizáltság, a teljesítmény központúság és a minőségi szempontokat érvényesíteni képtelen mennyiségi termelés jellemző. Ezt a helyzetet és állapotot tarthatatlannak és az eddigi módon megreformálhatatlannak tartjuk. A felsőoktatás egészét kell megváltoztatni, új alapokra helyezni.”
Viták más egyetemeken
November 7-én a Koordinációs Bizottság Pécsen tartott több egyetem képviselőinek részvételével ülést. Megerősítették a november 23-ai és 24-ei szolidaritási demonstráció szándékát, a programot is kidolgozták. Ezen kívül kialakítottak egy javaslatot az OFSZ alapításáról és működési elveiről.
Az ELTE ÁJTK-án november 10-én zajlott le egy vitafórum, melyet előzetes tervek szerint a felsőoktatás válság-állapotáról tartottak volna, azonban végül a szegedi javaslathoz való csatlakozásról tárgyaltak. (Bihari Mihály a témaváltás miatt a tervezett előadását nem is tartotta meg.)
Az ELTE BTK-án november 10-én a Kari tanácsülés tárgyalta meg a szegedi javaslatot, de nem fogadták el, és új előterjesztés elkészítéséről döntöttek (a hallgatók képviselői ezzel nem voltak megelégedve). Az ELTE BTK HÖT (Hallgatói Önkormányzati Testület) Elnöksége és a JATE BTK Operatív Bizottsága viszont november 15-én kibocsátott egy nyilatkozatot az OFSZ tervezete lényeges pontjairól, illetve a felsőoktatás átalakítására javasolt program elveiről. Ebben leszögezték, hogy a felsőoktatás a „jelenlegi helyzetben is” kapjon elegendő pénzt az igényes szakmai munka feltételeinek biztosítására. Igényelték az oktatás elemi tárgyi feltételeinek biztosítását, a nagyobb és teljesítmény-differenciált oktatói fizetéseket, esélyegyenlőséget biztosító tan- és ösztöndíjrendszert (magas szintű tanulmányi eredmény elérése esetén az ösztöndíj érje el a társadalmi létminimumot). Emellett követelték a felsőoktatás támogatási rendszerének egész átalakítását, és állami helyett „társadalmasított oktatás” kialakítását.
A szegedi kar állásfoglalásához hasonlóan ekkor is kinyilvánították az intézményi autonómia szükségességét, hogy az intézményi tanácsok önállóan dönthessenek a személyi kérdésekben, így a felvételi követelményekben és keretszámokban, a képzési rend kialakításában. A korra jellemző követelés volt az, hogy alakuljon ki egyfajta „belső demokrácia”, vagyis „minden döntési jogot olyan testületekre kell ruházni, amelyek abban kompetensek és közvetlenül érintettek”. A legtöbb felsőoktatási intézmény, és azok vezetősége is többnyire támogatták az anyagi jellegű, valamint az oktatás szerkezetét átalakítani kívánó kezdeményezéseket. Ezen kívül számos középiskola tanári kara fogalmazott meg hasonló követeléseket. Az ősz folyamán javaslatok és memorandumok „tömege” érkezett a tárcához, illetve a párthoz. (A debreceni egyetemen pl. november végén megtartották a tervezett demonstrációt.)
(Forrás: http://www.hallgatoimozgalom.hu/)
November 26-án Kecskeméten Ifjúsági Parlamentet hívtak össze. E nagyszabású értekezleten újra előkerült a felsőoktatási érdekképviseleti szövetség kérdése, és olyan javaslat született, hogy a korábban említett OFT jöjjön létre olyan fórumként, amely „közvetlen és élő kapcsolatot biztosít a felsőoktatás-politika állami feladatainak a megvalósítása terén a felsőoktatási intézmények és a központi ágazati irányítást ellátó állami szervek között”. E javaslatot végül elfogadták.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 03.
1997
- <
- 2 / 2
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő