Magyar orvosok Koreában (1950-1957)

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban a Rákosi Mátyásról elnevezett hadikórházban nyolc magyar orvos-csoport váltotta egymást a koreai háború éveiben és az újjáépítés időszakában. Az itt közölt dokumentumok bemutatják a magyar–koreai diplomáciai kapcsolatok keretében a Rákosi Mátyás Hadikórház, majd polgári kórház sorsát, az ottani egészségügyi és háborús körülményeket, miközben bepillantást engednek a kórház belső, magánéleti botrányoktól sem mentes életébe.

Közbiztonság, bűnözés

a.

Pásztor Károly követ 1952. június 17-ei jelentése a kórházban zajló különös eseményekről, szokatlan jelenségekről

„Kórházunk környékén az utóbbi időben mind gyakrabban lehet tapasztalni feltűnő jelenségeket. Éjszakai máglyatűz, villanylámpával leadott jelzések, egy koreai tiszt agyonlövése stb. Orvosaink azt is tapasztalják, hogy éjszaka idegen alakok járnak kórházunk közelében, akik rájuk bukkanás esetén futásnak erednek. A légó fegyelmet megerősítettük, hogy éjszaka most már nem csak őrök, de járőrszolgálat is van. Orvosaink a jelenlegi szakácsuk munkájával kapcsolatban is észleltek jelenségeket, amelyek felhívták figyelmüket, és azonnal jelentették az igazgatónak. A szakács leváltása azonban eddig nem történt meg. Úgy látszik, nehéz a pótlása.

Az ellenség tehát nem alszik. Orvosaink most hazai szakácsot kérnek.

Én is úgy látom, hogy ezen a téren feltétlen változtatni kell, mert ha az ellenségnek sikerülne orvosaink közvetlen közelébe kerülnie élelmezésük megfertőzésével az egész kollektívát megsemmisíthetné.

Kérésüket tehát indokoltnak tartom és javaslom, hogy a következő csoporttal egy hazai szakácsot is küldjenek."

MOL XIX-J-14-a-74/Szig.Biz./Pol.-1952. (Magyar Országos Levéltár Külügyminisztérium Phenjani követség TÜK iratok.) Eredeti, géppel írt tisztázat.

b.

Söjtöri Géza párttitkár 1955. május 31-i jelentése az MDP KV Adminisztratív osztályának a kórházi javak nem megnyugtató biztonsága miatt

„[...] A bűnözések száma jelenleg elég nagy, és így állandóan számolnunk kell lopások, kártevések elkövetésével. A rendőrségi őrséget, amely a kórház területén szolgálatot teljesített a koreai szervek egy hónappal ezelőtt leépítették, így jelenleg a kórház dolgozói „túlórában teljesítenek őrszolgálatot. Mi több ízben felvetettük a rendőrségi őrség szükségességét, amelyre ez ideig még határozott választ nem kaptunk."

MOL M-KS 276. f. 96. cs. 33. őe.-1955. (Magyar Országos Levéltár MDP Központi Vezetőség Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály.) Gépelt, eredeti tisztázat.

c.

Dr. Mónus Zoltán párttitkár 1955. október 20-i tájékoztatása Keleti Ferenc az MDP Adminisztratív osztályának osztályvezetője részére az Egészségügyi Minisztérium által 1955. október 8-án, a Szorivonba érkezett textília és élelmiszer-szállítmány körül tapasztalt visszásságokról  

„[...] Hiányosságként kell megemlíteni a következőket: A 252-es számú ládában a jelzett 30 kg téliszalámi helyett csak két rúd, azaz kb. 3 kg volt. A láda egyébként egyik oldalán fel volt törve, és abból valószínűleg útközben kivettek. Az 5. számú ládában a minisztérium által küldött ládajegyzék szerint 140 drb takaróhuzatnak kellett volna lennie. Ugyancsak a ládában talált szállítási jegyzék szerint is 140 drb takaróhuzatnak kellett volna a ládában lennie. Ezen mennyiség helyett azonban csak 83 drb volt. A láda egyébként érintetlen volt, vaspántokkal ellátva, tehát valószínűleg már a csomagolásnál kevesebbet tettek bele. Hasonlóképpen a 151. számú ládában, a jelzett 20 drb munkaruha helyett csak hat és fél munkaruha volt /azaz hat teljes öltöny és egy kabát/, tehát tizenhárom teljes munkaruha és egy darab nadrág hiányzott. A szállítást a Közületi Ruhabolt intézte. [...] Megjegyzem, hogy a ládák kibontásánál azt tapasztaltuk, hogy a hiányzott textíliák helye papírral és fahánccsal volt kitömve. Nagyon súlyos észrevételeket kell tennünk az élelmiszerekkel kapcsolatban. Úgyszólván az összes befőtt szavatossági határideje 1955. szeptember 30-án lejárt. Ennek következtében már romlottan érkezett tizenhat üveg zöldbab, hét üveg finom főzelék, kilenc üveg zöldborsó, hét üveg birskompót, kilenc üveg körtekompót, négy üveg szilvakompót, három üveg őszibarack. Nem romlott eddig még meg a 100 üveg mustár, habár a szavatossági határideje szeptember 30-án lejárt. Köztudomású, hogy a mustár határidejének lejárta után sokáig nem raktározható. A kiküldött uborka határideje október 31-én jár le. (200 üveg).[...]

Az érkezés óta eltelt időben a feltüntetett hiányosságokon kívül azt tapasztaltuk, hogy a zöldborsó konzervek egy részének tartalma nem zöldborsó, hanem sárgarépa. A felhasználás során kiderült, hogy a számszerűen jelzett és romlottnak minősített zöldborsókonzerveken kívül a látszólag ép csomagolású dobozok egy része is használhatatlan, romlott árut tartalmazott.

Fentiekről azért tartottuk szükségesnek az adminisztratív osztály tájékoztatását, mert véleményünk szerint az élelmiszer szállítmány kiküldése nem kellő gondossággal történt, ami joggal nyugtalanítja a kórház kollektíváját, és károsan befolyásolhatja mind egészségi, mind gazdasági helyzetünket. Márpedig igen fontosnak tartjuk, hogy az otthontól való ilyen nagy távolságra a kórház minden dolgozója messzemenően érezze a hazai szervek gondoskodását. Egészségügyi szempontból nyilvánvaló a romlott élelmiszer fogyasztásának veszélye, télidőben pedig a zöldségfélék hiányának káros hatása. A gazdasági hátrány onnét származik, mert fokozott mértékben kell felhasználni a még fogyasztható konzerveket, ezáltal a küldött élelmiszerek a számítottnál jóval rövidebb idő alatt fognak elfogyni, márpedig télidőben Koreában élelmiszerhez jutni nehéz és költséges."

MOL M-KS 276. f. 96. cs. 33. őe.-1955. (Magyar Országos Levéltár MDP Központi Vezetőség Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály.) Gépelt, kézírással javított eredeti tisztázat.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt január 28.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/5-6.

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.

Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.

Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.

Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.

Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.

 

Budapest, 2024. december 18.

Miklós Dániel
főszerkesztő