Magyar orvosok Koreában (1950-1957)

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban a Rákosi Mátyásról elnevezett hadikórházban nyolc magyar orvos-csoport váltotta egymást a koreai háború éveiben és az újjáépítés időszakában. Az itt közölt dokumentumok bemutatják a magyar–koreai diplomáciai kapcsolatok keretében a Rákosi Mátyás Hadikórház, majd polgári kórház sorsát, az ottani egészségügyi és háborús körülményeket, miközben bepillantást engednek a kórház belső, magánéleti botrányoktól sem mentes életébe.

Részlet az 1956. október 16-án és 17-én Szorivonban, a koreai magyar tartományi kórházban megtartott termelési értekezletet megelőző megbeszélésről, valamint a másnapi termelési értekezletről készült jegyzőkönyvből

„A hibákat meg kell mondani, de úgy, hogy a feladatokon legyen a hangsúly! Azt is meg kell mondani, hogy hol vagyunk elmaradva. Ha sok a hiba, akkor azokat ne hozzuk ki egyszerre, hanem csak a lényegeseket.[...]

DR. B[...] Gy[...] et.:

Eü. Min. delegációról beszél. Elmondja, hogy mi magunk is, de a koreai et-ak is nagyobbat vártak, és ez nemcsak formaság. Most az a helyzet, hogy ketten jöttek és egyedül fog Simonovits et. menni. Gazdaságilag bőven megtérült volna az országnak, ha többen jöttek volna ki, mert több szem többet lát. A gazdasági dolgok megbeszélése is fontos lett volna, mert erre a rövid idő miatt nem lesz idő.

A kollektívát bántja az is, hogy a delegáció későn jött, és nem vett részt a konferenciánkon, s így nem láthatta azt a megbecsülést és elismerést, ami minden - magyar orvost - ezen alkalommal ért. Korábban kellett volna indulni, hogy időben ideérjenek.

A koreaiak részéről bizonyos fokú sértődöttség érezhető a delegáció nagysága és egyéb okok miatt is. Plojhár et. [cseh egészségügyi miniszter] kb. tíztagú kísérettel jött, és nem csak diplomata, hanem jó kereskedőnek is bizonyult. Ezzel nekünk is törődnünk kellene.

Az igazgató-pártvezetőség közti viszony: [...] az igazgatás itt teljes embert kíván, igényel, mert itt nem úgy van, mint odahaza, mikor munka után hazamennek a dolgozók. Itt a kollektíva úgy él, mint egy nagy „család", és az igazgató a családfő. Neki törődnie kell a munka után is a kollektívával, és ez bizony sok-sok esti-éjszakai óráját vette igénybe [...]

A pártvezetőség opportunizmusáról: itt a párt szakszervezeti feladatokat is ellát, és néha ennek érdekében bizony megalkuvónak kell lenni. Ezt főleg az utóbbi időben tapasztaltuk a váltás óta, amikor is nem egy esetben kellett beavatkozni a kollektíva egyes tagjainak helytelen magatartása miatt.

Igen nagy hiba, hogy otthonról - felettes pártszervektől - semmiféle támogatást nem kaptak, leveleikre válasz nem érkezik, és bizony sok esetben - főleg a XX. kongresszus okozta változások miatt - tisztán nem tudtak látni egy- s más dologban, s bizonytalanok is voltak és csak a sajtóra voltak kényszerülve, ami sokszor későn jön. [...]

Gépkocsink: egy kicsit szégyenkezünk, amikor a GAZ kocsival kell reprezentálni mennünk olyan helyekre, ahová a többi kórház igazgatója mind POBEDA kocsival megy. [...]

Dr. SIMONOVITS et.:

Magyar kórház elnevezése Koreában: ők itt akarták megtudni, hogy mi a véleménye ezzel kapcsolatban. Most, hogy hallják: a kórházat ezentúl Koreai Magyar Kórház-nak fogják hívni.

Delegáció nagysága: sajnos, Magyarországon nem nagy az eü. megbecsülése. Ezt tükrözi a delegáció nagysága is. De mi nem jöhettünk úgy, mint Plojhár et., aki alig tartózkodik otthon, mert az ügyeket otthon nem ő intézi. Plojhár et. jól énekel, sokat utazik, de ez nem elég.

Anyagiasság kérdése: eltúlzott valami. Otthon az egészségügyet sem anyagilag, sem erkölcsileg nem méltányolják eléggé. [...] Ha a minisztériumi elvtársaknak nincs lehetősége arra, hogy járandóságunkat emelje a többi vk.-es Nép Dem. kórházak orvosai, vagy legalább a magyar mérnökök nívójára, akkor legalább ne vegyenek tudomást arról, hogy ide több fotopapír jöjjön ki, ami egy kissé kiegészíti jövedelmünket. Nem akarunk sokat, de egy év alatt itt annyit talán megérdemlünk, hogy egy-egy öltönyt - amit otthon évekig nem tudtunk megvenni - megvehessünk magunknak. Ez még nem anyagiasság, csak a legszükségesebb valami életünk megjavítására. [...]

Dr. F[...] L[...] et.

Reprezentálni kell: az ország tekintélye, megbecsülése függ azon, hogyan viselkedünk Koreában. Lehetetlenség, hogy koreai társadalmi, politikai eseményekre minden ország kórházigazgatója és más vezetői megfelelően jelennek meg, addig a magyar kórházigazgató egy GAZ kocsiból száll ki ünnepélyesen felöltözve.

Könyvfordítás: a koreai orvosképzés egyik legfőbb hiányossága, hogy nincs nemzeti nyelvű tankönyvük. Alakítsunk Bpesten, az ott élő diákokból fordító bizottságot, és azok fordítsanak le néhány tanulásra alkalmas tankönyvet. Ezt itt aztán lektorálás után kiadhatnák. Ez az orvosképzést rendkívül meggyorsítaná. Látjuk itt mi, hogy kínlódnak a fiatalok a tankönyv hiánya miatt. Ezt célozta a konferencia anyagának is könyvben történő kiadása, ami nagy tetszést aratott.

Koreaiak megbecsülése: terén ne essünk illuzionizmusba, mert e téren különféle dicsekvő hangok is hallatszanak az elvtársak részéről. Jól kell dolgozni, és a tekintélyért szüntelenül harcolni kell, még külsőségekkel is.

Anyagiasság: véleményem szerint nem vagyunk anyagiasak, mert a kollektíva túlnyomó többsége emberileg és orvosilag tisztessége és komoly ember. Ez a vád túlságosan sokszor hangzik el otthon a Koreában dolgozó magyar orvosokkal szemben. [...]

PRÁTH KÁROLY nagykövet et.:

A második ilyen megbeszélés ez, amint rész vesz.

Otthoni tájékoztatások alapján mást várt itt, de két hónapja megszilárdult a meggyőződése, hogy a koreai magyar kórház orvosai-, középkáderei jól dolgoznak, megérdemlik azt a megbecsülést, amiben a koreai szervek és nép részéről részesülnek. [...] folytonos fejlődést tapasztal, valahányszor kijön a kórházba. Mindig valami újat létesít a kórház, építi, szépíti a kórházat. [...]

A most érkezett egészségügyi delegációval kapcsolatban. Nekem az a véleményem, hogy egészségügyi szerveinknek otthon jobban kellene szervezni. Orvosaink igen nagy szeretettel, éjt nappallá téve dolgoztak és készültek fel az itt megrendezett egészségügyi konferenciára. [...] több levél és távirat ment, hogy otthon a konferencia sikerét segítsék elő. Kértek az elvtársak gyógyszereket, hogy meg tudják mutatni, hogy hazai termékeink milyen választékosak és milyen nagyszámúak. S amikor én megnéztem a kiállítást, az itt lévő szovjet tanácsadóval és igazgató főorvossal, szégyenkeznem kellett amiatt, hogy milyen kevés gyógyszert állítottunk ki, és amiatt is, hogy a kiállított orvosságok milyen silány csomagolásúak. Fontos lett volna ezt az orvosaink által javasolt kiállítást sokkal jobban támogatni otthonról, mert előzőleg megtárgyaltuk Szederkényi et-sal és a pártvezetőséggel, hogy a konferencia után a kiállított gyógyszereket elvisszük mindazon helyekre, ahová az országban a magyar orvosok patronálni járnak. Ezzel is propagandát akartak csinálni orvosaink a hazai elsőrangú gyártmányú gyógyszereinknek. Igen nagy hiba az, hogy otthon nem látták meg a konferencia nagy koreai jelentőségét, s nem látták azt a lehetőséget is, hogy - és ezt az itt dolgozó orvosok meglátták - esetleg külkereskedelmi szempontból is mit jelenthetett volna ez nekünk. Remélem, hogy a jövőben az otthoni egészségügyi szerveink sokkal komolyabban veszik a kórház kérését, és jobban reagálnak a kérelmekre. [...]

Őszintén meg kell mondani, hogy a koreai egészségügyi szervek, és általában a koreai szervek nincsenek megelégedve a delegáció összetételével. A koreai szerveknél általában igen számít a delegáció nagysága és színvonala. Tudomásom szerint több levél ment, amelyben az elvtársak kérték, hogy ha kijön a delegáció, akkor az egészségügyi konferencia előtt, illetve annak megnyitása előtt jöjjön. Igen kellemetlen volt, hogy a delegáció nem tudott a konferencia megnyitása napjára megérkezni, de még kellemetlenebb volt az, hogy a konferencia utolsó napjára jelezték csak érkezésüket. Koreaiak részéről megjelentek a repülőtéren a delegáció fogadására a koreai egészségügyi miniszterhelyettesek. [...] Megjelent a Külügyminisztérium protokoll osztály vezetője, az egyetem és klinikák különböző professzorai, a Tudományos Akadémia tagjai, mintegy 160 személy, akik virággal fogadták volna a delegációt. Nagyon lehangolta a koreai elvtársakat az, hogy a megérkezett repülőgépből nem szállt ki a delegáció, akit vártak. Mi is szégyenkezve mentünk el a repülőtérről. [...] a koreai elvtársak kinyilvánították, hogy Varsóban a meghívást illetőleg nem így állapodtak meg. [...] .otthon be kell látni, hogy ilyen meghívásoknál még anyagilag sem veszítünk, és helyes lett volna 3-4 embert küldeni, ami a delegáció tekintélyét emelte volna, nagyobb és gazdagabb tapasztalatokkal térhettek volna vissza az elvtársak, amiből csak népgazdaságunknak, továbbá politikai életünknek lett volna haszna. [...]

Az elvtársak hallották a konferencia záró vacsoráján a koreai egészségügyi miniszter et-tól, hogy a magyar kórháznak jó orvosai vannak, jó eredményeket ért és ér el, de a magyar kórház le van maradva a többi kórháztól a berendezést illetően. Ezt a célzást többször is megteszik a koreaiak. Ki szeretném hangsúlyozni, hogy sajnos, nincs módunkban nagyobb segítséget nyújtani, az elvtársaknak már elmondottam, hogy országunk gazdaságilag igen rosszul áll, különböző elemi csapások, árvíz, földrengés, olajkutak elvizesedése és egyéb gazdasági problémáink nem teszik lehetővé, hogy mi is úgy adakozzunk, mint a románok, bolgárok, csehek stb. [...]

Párt problémákkal kapcsolatban az a véleményem [...], hogy Koreában a pártvezetés különleges helyzetben van: nemcsak politikai, hanem gazdaságpolitikai és szakszervezeti kérdésekkel is foglalkozik, és ilyen funkciót is betölt. Ezért szükséges, hogy még szorosabban együttműködjék az igazgatóval. [...]

DR. B[...] et.:

[...] Nem tartja helyesnek, hogy Simonovits et. egyedül utazik. Egy kormány delegáció kísérete nem a személyi kultuszt jelenti, hanem kapcsolatban van az országa reprezentációjával, hírnevével, s itt erre sokat adnak.

Ezzel kapcsolatban jegyzi meg, hogy nincs a kórházunkban olyan helyiség, ahová a reprezentatív betegeket (párt, kormány tagjai) el tudnánk helyezni, pedig sokan keresik fel kórházunkat. [...]

Sok szó esik az anyagiasságról itt. [...] Le kell szögezni, hogy aki koreai munkát vállalta, az nem tekinthető anyagiasnak, különösen nem akkor, ha ezalatt otthon komoly magánpraxistól esik el. Kéri a delegációt, hogy a kérdést vegyék végre le a napirendről. [...]

Orvosküldés Magyarországra: [...] Szomorú tény, de most is van olyan osztály a kórházban, ahol csak magyar orvos van, koreai nem dolgozik.

DR. D[...] J[...] et.:

[...] Nem volna e helyesebb megszüntetni a kórházat, ha a minimumot nem tudjuk biztosítani a fenntartására? Vigyünk haza nevelésre koreai orvosokat, és ennek propagandisztikus jelentősége mellett az az előnye is lenne, hogy azok emellett megismerkednének a magyar műszer-, gyógyszerekkel, és itthon azt rendelnék.

Arra is vigyázni kell, hogy az itt kiképzett orvosokat továbbra is kézben tartsuk és ellenőrizzük a fejlődésüket. [...]

DR. SIMONOVITS et. válaszai: [...]

B[...] et-nak: Ő már sokat utazott egyedül, Genfbe, Nyugatra, és őt soha nem zavarta, hogy egyedül ment, pedig nem egy helyen nagy vitákban vett részt. A csehek más helyzetben vannak, megúszták a háborút, nagy iparuk van. Mi itt, úgy látszik, egy kicsit lebecsüljük azt a hat és fél milliót, amit évek óta ide adunk, pedig ez sokat jelent. Ne legyünk az épületek rabjai - mert ez bizantinizmus -, törődjünk inkább többet a belső tartalommal. Svájcban, Lausenne-ben nincs meg az a luxus, ami sok helyen nálunk is otthon. Ne becsüljük le magunkat, mert a munka tartalmi készsége a fontos! [...]

DR. SZEDERKÉNYI et. válasza:

 A kórház helye: itt kétféleképpen kell nézni a dolgot: orvosi és magyar szemmel. Mint orvos - s ezt már régebben is mondta -, ez a legjobb hely Koreában, mert a legnehezebb. S nincs szebb, mint nehéz helyen jól dolgozni! Ezt a koreaiak is elismerik.

Mint magyar: már egészen más: mert igen sok pénzt kellett beleölni és mégsem reprezentatív a kórház, s néha szégyenkezünk is miatta. [...]

Munkafegyelem :

A magyar dolgozóknál e téren lényegtelen kezdeti - váltás ideji - hiányosságok kivételével semmiféle lényeges probléma nem volt.

A koreai et-nál - úgy orvosi, mint nővéri -, de különösen műtősnői vonalon többször volt baj, és ezt nem hallgathatjuk el a koreai vezető et-ak előtt. És ez nem koreai, - hanem nyugodtan merem állítani szorivoni sajátosság, ugyanúgy, mint a rendetlenség, tisztaság kérdése is.

Sokkal több lelkiismeretet-, megértést várunk a koreai et-tól saját népük betegei iránt, mint amit ismételten tapasztalunk. [...]

Eü.szervezési munka: [...]

EÜ. PROPAGANDA ELŐADÁSOK: a babona, a kuruzslás ellen és egyéb vonalon is folytatnunk kellene, de valahogy e téren állunk.

DR. SZEDERKÉNYI János et. [...]

Köszöni az et-aknak a türelmet és arra kéri Simonovits et-at, hogy vigye haza az itt látottakat, tapasztaltakat és mondja el otthon, hogy ez a kis magyar eü. orvos csoport munkáját jól végzi el, és becsülettel áll helyt hazájától és szeretteitől távol."

 

MOL XIX-J-1-j-Korea-sz.n.-13/g-1956. 9. doboz. (Magyar Országos Levéltár Külügyminisztérium TÜK iratok Korea.) Eredeti, gépelt tisztázat.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt március 29.

1973

Az utolsó amerikai katona is elhagyja Vietnamot.Tovább

1974

Először közelíti meg és küld fényképeket űrszonda (Mariner–10) a MerkúrrólTovább

1976

Dálnoki Veress Lajos honvéd vezérezredes, II. világháborús hadseregparancsnok (*1889)Tovább

1989

A rákoskeresztúri Új köztemetőben Kralovánszky Alán régész és a Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézet szakcsoportja megkezdik a...Tovább

  • <
  • 2 / 2
  •  

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő