Megjelenik az "Annalen der Physik"-ben Albert Einstein negyedik dolgozata „Függ-e a test tehetetlensége az energiájától?” címmel, és benne...Tovább
Magyar orvosok Koreában (1950-1957)
A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban a Rákosi Mátyásról elnevezett hadikórházban nyolc magyar orvos-csoport váltotta egymást a koreai háború éveiben és az újjáépítés időszakában. Az itt közölt dokumentumok bemutatják a magyar–koreai diplomáciai kapcsolatok keretében a Rákosi Mátyás Hadikórház, majd polgári kórház sorsát, az ottani egészségügyi és háborús körülményeket, miközben bepillantást engednek a kórház belső, magánéleti botrányoktól sem mentes életébe.
Feljegyzések a Koreába induló tábori kórházról
a)
MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA
KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Budapest, 1950. július 21.
KÜLÜGYI OSZTÁLY
Feljegyzés
Rákosi elvtársnak
a Koreába küldendő tábori kórház szállítására vonatkozólag
Folyó hó 20-án indított repülőgép a tábori kórház tizennégy tagú személyzetén és személyi felszerelésén kívül magával vitt tizenhét hátizsákban két teljes hasműtéthez és amputációhoz szükséges műtőfelszerelést, a műtőben szükséges fehérnemű, gyógyszer, kötszer és varróanyag felszereléssel együtt, kb. 180 kgr. súlyban.
A folyó hó 22-én induló repülőgépen a Honvédelmi Minisztérium által rendelkezésre bocsátott teljes tábori felszerelés (sebészeti) lesz elküldve, amelyben három tábori műtőasztal, műtőlámpák, sterilizáló berendezés, és minden sebészeti műtéthez szükséges tökéletes műtőfelszerelés foglaltatik. A műtő ellátásához szükséges anyagok mellett egy teljesen működőképes laboratóriumi felszerelés is tartozik a H.M-ből kapott anyaghoz (mikroszkóp, centrifuga stb.). A tábori kórházban a betegellátáshoz szükséges kötszer és gyógyszer is bennfoglaltatik. A fogyóanyag kb. 4-5 hét teljes üzemmel való működése mellett fogy el. Ezzel együtt egy hordozható röntgen készüléket is küldünk. Ezzel a géppel szeretnénk küldeni a személyzet 15-ik tagját, Kertész László elvtársat, akinek a részére jelen pillanatban még nincs itt a szovjet vízum. (Közben megjött.)
A Népjóléti Minisztérium által beszerzett egészségügyi anyag 26, lakattal zárt egységes méretű ládába lett csomagolva, amelynek elszállítására két vagon szükséges. Ezeket 24-én este a gyorsvonathoz csatoljuk. Bebrits elvtárs személyesen beszélt a Szovjetunió vasútügyi miniszterével, aki megígérte, hogy a vagonokat a Szovjetunió területén is gyorsvonathoz kapcsolják, és a lehető legrövidebb időn belül továbbítják rendeltetési helyére. Ez az anyag kórházi műtőben használatos fehérneműt, szappant, sterilizáló dobozokat, kötszert, cérna és gumikesztyűt, valamint penicillint, streptomicint, varróanyagot és a műtőben szükséges gyógyszereket tartalmaz. Ezen kívül féregtelenítő port és törések ellátásához szükséges gipszet küldünk ki ládákban. A vatta nyolc bálát tesz ki. Szállítható kosarakban, üvegpakolásban alkoholt, sebbenzint, jódot küldünk. A Népjóléti Minisztérium által küldött fogyóanyag kb. három hónapra biztosítja a kórház ellátottságát.
A vonatot Gazdik Gyula elvtárs fogja kísérni. Gazdik elvtárs volt politikai emigráns, aki 1946-ban szovjet útlevéllel tért haza. Útlevele ma is érvényes, és így részére szovjet vízumra nincs is szükség. Gazdik elvtárs a vonatot elkíséri a rendeltetési helyére, ott átadja és visszajön Budapestre.
Elvtársi üdvözlettel
Fodor [Zoltán]
MOL M-KS 276. f. 65. cs. 209. ő. e.-1950. (Magyar Országos Levéltár MDP Központi vezető szervei Rákosi Mátyás titkári iratai.) Eredeti, géppel írt, kézzel kiegészített tisztázat.
b)
Jelentés
az október 20-án feladott koreai vagonokról
Utasításnak megfelelően a Belkereskedelmi Minisztériummal együtt október 25-én egy vagont szeretetcsomagokkal és egy vagont egészségügyi felszereléssel és 50 000 méter textilanyaggal állítottunk össze Korea részére.
Megbeszélés szerint e vagonokat oroszul tudó kísérővel kellett volna útnak indítani, és a kísérővel együtt kellett utaznia egy műtősnőnek is.
Minthogy a vízumok csupán október 31-én érkeztek meg, a kísérők csak november 1-én tudtak elindulni. Néhány órával elutazásuk előtt tudtuk meg, hogy a Nyugati Pályaudvar raktárfőnöksége a két vagont a Népjóléti Minisztérium megbízottjának határozott kérése ellenére, már október 26-án elküldte, és a két vagon közül az egyiket 755 336. sz. vagonba átrakva október 29-én éjjel, a másikat 780 994. sz. vagonba átrakva október 31-én éjjel Csapról továbbították is.
A kísérők november 2-án a kora reggeli órákban érkeztek Csapra és folytatták útjukat Moszkva irányába.
Gondoskodtunk arról, hogy a kísérők legkésőbb Lembergben [Lvov] a vagonokhoz csatlakozhassanak. Ennek érdekében megkértük a Külügyminisztériumban Rózsa elvtársnőt, hogy a moszkvai magyar követséget kérje meg, hogy a két vagon megtalálásánál a kísérőknek legyen segítségére. Egyben megkértük a Közlekedésügyi Minisztérium vasútpolitikai osztályát, hogy a Szovjet Vasutak Lembergi Üzletvezetőségét értesítse arról, hogy a két kísérő Csapról elindult, és hogy a két vagon szintén útban van Lemberg irányába.
Ígéretet kaptunk, hogy a vagonok és a kísérők sorsáról értesítést küldenek. Egyben a Nyugati Pályaudvar Állomásfőnöksége útján Záhonyon keresztül is felvettük a kapcsolatot a csapi Állomásfőnökséggel, hogy ezúton is megkönnyítsük a kísérőknek a vagonokhoz jutását.
Csapról november 2-án táviratot kaptunk a kísérőktől, hogy szovjet földre érkeztek és utazásukat folytatják.
A kíséret jelentősége az út végső szakaszán mutatkozik meg. Reméljük, hogy a vagonok a kísérőkkel együtt akadálytalanul érkeznek meg Moszkvába, ahonnan továbbirányításukról a követség gondoskodhat már.
A vagonok és a kísérők további sorsáról, amint értesítés érkezik, újabb jelentést küldünk.
Budapest, 1950. november hó 3-án.
Dr. Rostás Oszkár
MOL M-KS 276. f. 65. cs. 209. ő. e.-1950. (Magyar Országos Levéltár MDP Központi vezető szervei Rákosi Mátyás titkári iratai.) Eredeti, géppel írt tisztázat.
c)
4/11/136/1951.
Feljegyzés
Donáth [Ferenc] elvtárs részére
a Koreába küldött magyar csoport kiküldéséről
A Koreába küldött magyar csoportot kiutazása előtt a múlt évben az Egészségügyi Minisztérium tükörtermében búcsúztatták. Ez alkalommal beszédet mondott Nagy Imre, Simon Lajos, Mester Erzsébet és dr. Weil Emil elvtárs.
Másnap a csoport tagjai és hozzátartozói részére ebédet rendeztek. Itt beszédet mondott Bíró Zoltán elvtárs, a koreai követ és a Békebizottság titkára. Részt vettek a szovjet professzor elvtársak és az Adminisztratív Osztály, valamint a Budapesti Pártbizottság egy-egy munkatársa. Itt felszólaltak a kiküldött orvosok is.
Az utazás repülőgépen történt, és az indulás előtt az egyes üzemek dolgozói búcsúztatták a csoport tagjait. Beszédet mondott a Békebizottság titkára és néhány küldött az üzemek részéről.
A sajtó a kérdéssel szűkszavúan foglalkozott, a beszédek közül csak a Békebizottság titkárának a felszólalását ismertette.
Új orvoscsoport megy szombaton Koreába. A kérdés az, hogy szerdán vagy csütörtökön a fentiekhez hasonló búcsúztatás legyen-e?
Budapest, 1951. február 6.
(Keleti Ferenc)
MOL M-KS 276. f. 65. cs. 209. ő. e.-1950. (Magyar Országos Levéltár MDP Központi vezető szervei Rákosi Mátyás titkári iratai.) Eredeti, géppel írt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 21.
1905
1910
Megzületik Both Béla magyar rendező, színművész (Bacsó Péter "A tanú" című filmjében Bástya elvtárs alakítója) († 2002).Tovább
1916
I. Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója, osztrák császár, magyar és cseh király halála után IV. Károly lesz az utolsó...Tovább
1956
Romániába, Snagovba viszik Nagy Imrét és társait.Tovább
1956
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megakadályozza az Országos Munkástanács megalakulását.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő